Vinča B2–C időszak átmenet a Középső neolitikumból a késői neolitikumba Zseliz Protolengyel horizont Sopot kultúra Brezovljani típus Sopot kultúra Keleti csoport Regenye J.: Chronological Situation of the Sopot culture in Hungary. VMMK 22 (2002) 38.

Középső és Későneolitikum átmenete Sopot kultúra Starčevo alapokon fejődött ki Fő elterjedési területe Szlavonia, Szirmium és a Dráva-Száva köze Majd a Dunántúlon is megjelenik a Zalaegerszeg-Bény (Biňa) vonaltól keletre A Garam völgyén át a mai Szlovákia területére is bejut. Vinča kultúra variánsának is tartják A Dunántúlon a legkésőbbi Zselizzel egyidőben jelenik meg (Vinča B2 időszak, Sopot IB) ekkor még csak déldunántúli lelőhelyeken (Becsehely, Komlósd) Sopot II — Vinča C időszak leletei is megtalálhatók még Életének vége a Tisza II időszakra tehető A Sopot kultúra életének vége és a Lengyel kultúra életének kezdete párhuzamos a Dunántúlon Nyugati csoport: Brezovljani típus a Malo Korenovo legdélebbi vonaldíszes csoport területének elfoglalásával alakul ki ez a típus (több vonaldíszes örökség található benne) Lelőhelyek: Becsehely, Baláca, Gellénháza, Zalaegerszeg Keleti csoport: Bicske, Hidas, Izmény Több Vinča elem található benne

Fiatalabb fázis Idősebb fázis 2 kronológiai fázisra lehet osztani a Sopot-kultúrát: 1, fekete polírozott leletanyag Bikónikus formák Pl.: Becsehely 2, szürke, nem polírozott áru és sárga polírozott kerámia Inkább az S profil jellemző A Dunántúlon megjelenik a festés. Vörös illetve vörös és sárga sávos festés Bicskén mindkét fázis megtalálható két külön rétegben Fiatalabb fázis Idősebb fázis

Becsehely-Bükkaljai dűlő In: Százszor szépek. Emberábrázolás az őskori Nyugat-Magyarországon. Szombathely 2007

Protolengyel horizont Lengyel kezdete = Vinča C A Sopot Zalaegerszeg-Bény vonalától nyugatra és Északnyugatra találhatók Sé, a megfelelő lelőhely Szlovákiában Lužianky és az Ausztriai lelőhelyek : Unterpullendorf, Unterwölbling és Friebritz Jelzik a párhuzamosságot Majd a már kialakult Lengyel kultúra elfoglalja a Sopot területeket A nyugati Sopot területeken a Lengyel már kifejlett formájában jelenik meg és időben a Sopotot követi A keleti Sopot területeken a helyzet más, itt már a korai lengyel anyag megjelnik a Sopot lelőhelyekkel egyidőben

Irodalom a Sopot-kultúrához: Kalicz N. – Makkay J.: A neolitikus Sopot-Bicske kultúra ArchÉrt 99 (1972) 3-13. A kultúra első összefoglalása itt még a Vorlengyel horizontba sorolják Regenye J.: Chronological Situation of the Sopot culture in Hungary. VMMK 22 (2002) 31-42. J. Regenye: Die Sopot-Kultur in Transdanubia und ihre südlichen Beziehungen. In: The Vinča Culture, its role and cultural connections. Ed.: F. Draşovean. Timişoara 1996, 163-174. Regenye J.: A Sopot-kultúra lelőhelyei a Balaton-Felvidéken. — Fundorte der Sopot-Kultur auf dem Balatonhochland. CommArchHung 1996, 24-51. Becsehelyi lelőhely irodalma

Lengyel kultúra kialakulása Kalicz N.: Beiträge zur Entstehungsfrage der Lengyel-Kultur. SlovArch 36 (1988)105-118 Lengyeli kultúra a Középeurópai Vonaldíszes kerámiából alakult ki De polikultúrális alapok 1. összetevő: Zseliz 2. összetevő: Sopot-kultúra (ebben a cikkben a Sopot-kultúra önállóságának a megállapítása a szlovák kutatással szemben) A cikkben különválasztja a keleti és nyugati típusú Sopot leletanyagot, a keletiben a Malo Korenovo hatást emeli ki Területileg mások az összetevők: DNy: Keszthely (a cikkben még Flomborn típusnak nevezi) + Malo Korenovo + Sopot DK: Keszthely + nyugati Sopot ÉK: Zseliz + nyugati Sopot Dny-Szlovákia: késői Zseliz külső hatások nélkül + Elkülöníti a Sopot két időrendi fázisát Vorlengyel=időben megelőzi a Lengyelt = késői Zseliz leletanyag + legidősebb Sopot leletek Protolengyel= időben előtte van és genetikus alapját képezi — fiatalabb Sopot és a Sé típusú leletek — Tisza I/II váltása Frühlengyel=Lengyel I — Tisza II Kétféle vonaldíszes alapon kétféle Sopot hatás = képezi a Lengyel kialakulásának az alapját A Sopot kultúra volt a katalizátor Kalicz N.: Der Neuere Forschungasstand über die Lengyel Kultur In: Sites and Stones: lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Veszprém 2001, 7-12. Becsehely és a Sopot kultúra szerepének újbóli részletes elemzése — akár 3 Sopot fázis is

Bognár-Kutzián–Kalicz–Raczky Pavuk 1981 Lichardus-Točik-Vladár Vorlengyel = késő Zseliz Protolengyel (bizonyos területeken Sopot-Kultura) Sé, Lengyeli sánc Lužianky Lengyel I Lengyel I Karcolás +festés Lengyel I Lengyel, Zengővárkony, Aszód, Mórágy Égetés utáni festés Lengyel II Fehér pasztózus festés Zengővárkony, Lánycsók, Mórágy B1 Lengyel II Vörös, sárga fehér festés karcolás nélkül Santovka Fehér pasztózus festés Lengyel II Lengyel III Lengyel III Festetlen fázis Veszprém Lengyel III Brodzany Lengyel IV Nitra-Brodzany Lengyel V Ludanice Lengyel IV Ludanice Balaton-Lasinja Középső rézkor

Zalai Gaál István: A lengyeli kultúra kronológiai problémái a Dél-Dunántúlon JPMÉ 37 (1992) 79-91 Előző táblázat ennek a cikknek az alapján készült, de itt több kronológiai rendszert is bemutat a szerző

Protolengyel időszak Keleti Sopot csoport L. A. Horváth – K. H. Simon: Das Neolithikum und die Kupferzeit in Südwesttransdanubien. IPH IX (2003)

Átmeneti fázis L. A. Horváth – K. H. Simon: Das Neolithikum und die Kupferzeit in Südwesttransdanubien. IPH IX (2003)

Zalai Gaál István DK dunántúli temetkezések alapján saját kronológiai horizontot állított fel Szerinte területenként eltérő a fejlődés ezért nem lehet egy egységes kronológiai szisztémát használni + eltérő a telep és a temetkezési kerámia Ia: bekarcolt díszű edények: Zengővárkony, Tevel, Pári-Altacker Ib: Vörös és sárga edényfestés: Mórágy B2 sírcsoport Ic: Mórágy B1 sírcsoport II fehér festésű szakasz IIa: rézhorizont temetkezései Zengővárkonyból, Villánykövesdről, Pári-Altackerből, Lánycsókról és a Mórágy B1 sírcsoportból, A rézzel együtt meghatározott edényformák jelennek meg IIb: Pári-Altacker 6. sír – korai rézkor kezdete Délkelet Dunántúlon nincs festetlen kerámiával jelzett késői horizont így vsz a IIb jellegű leletek érik meg a lengyeli fejlődés végét Zalai Gaál István: A lengyeli kultúra sírjai Pári-Altackerben (Torma István ásatása 1968-ban) WMMÉ XXI (1999) 7-24.

Területi csoportok Nyugati csoport: nincsenek temetők és temetkezési csoportok Esztergályhorváti tömegsír Középső vagy átmenti csoport Keleti csoport: nagy kiterjedésű telepek több száz vagy ezer sírral, sírcsoportokba rendeződve Bp-től keletre levő dombvidéken is (Gödöllői és Nógrádi dombvidék) Időben kissé később indul mint a nyugati területeken a Séi horizont Erős keletmagyarországi hatások Durva, elnagyolt idolplaszkika

Hamvasztásos rítus megjelenése Agyarékszerek, hasított lemezpár Temetkezések Hamvasztásos rítus megjelenése Agyarékszerek, hasított lemezpár Kőpengék, vakaró, magkő Kőbalta, kőbuzogány, agancsfokos Koponyalevágás, halottcsonkítás Sírcsoportok Sírgödör gyakran nem figyelhető meg Sírcsoportonként eltérő fektetés és irányítás A temetkezési helyek még mindig a településhez kötődnek

Településkoncentráció 20-30 hektáros települések

J. Dombay: Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony J. Dombay: Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. AchHung XXXVII 1960 1937 és 1948 közötti ásatások Addig ismert lengyeli lelőhelyek összefoglalása 368 sír kisebb sírcsoportokban a telep területéről Elsősorban a telepjelenségek értelmezése Házrekonstrukciók Felmenő falú ház is Forrásmunka I. Zalai Gál: Die chronologischen Grundfragen des neolithischen Gräberfeldes von Zengővárkony. — A zengővárkonyi neolitikus temető kronológiai kérédései. JPMÉ 25 (1980) 101-110. Legkorábbi karcolt díszű horizont = Sé és Aszód Legfiatalabb a rézmellékletes sírokból előkerült kerámiaanyag Utána jön a fehér festéses fázis amelyiknek csak az elejét éri meg a Zengővárkonyi temető K. Zoffmann Zs.: Die unveröffentlichten Pläne des neolithischen Gräberfeldes von zengővárkony. — A zengővárkonyi neolitikus temető közöletlen térképei. JPMÉ 17-18 (1972-1973) 1975, 47-50.

Zengővárkony

Zengővárkony házak

Temetkezési szokások vizsgálata Gaál István.: Adatok a Lengyeli-kultúra kutatásának történetéhez. ArchÉrt 107 (1980)177-186 Lengyeli és Zengővárkonyi temetkezési szokások összehasonlítása

Zalai-Gaál István: A státus és hierarchia kérdései a lengyeli kultúra közösségeiben. – Die Fragen des Status und der Hierarchie in Gemeinschaften der Lengyel-kultur. JPMÉ 44-45 (2002) 43-69. Zalai-Gaál I. – Osztás A.: A lengyeli kultúra települése és temetője Alsónyék-kanizsa-Dűlőben. – Settlement and cemetery of the Lengyel culture at Alsónyék-Kanizsa dűlő . In: Medinától Etéig. Szerk.: Bende-Lőrinczy. Szentes 2009, 245-254.

Lengyel Sánc erődített település Korai fázisba sorolható leletanyag Wosinszky M.: Das prähischtorische Schanzwerk von Lengyel. I–III. Bp. 1888-1892 Malán M.: Adatok a lengyeli őstelep neolith-kori lakóinak antropológiájához. Bp.1929 Wosinszky: A lengyeli telep agancs- és csonteszközei ArchÉrt 13 (1893) 118-125 Wosinszky: A lengyeli telep csiszolt kőeszközei és azok készítési módja. ArchÉrt 13 (1893) 193-198 Wosinszky: A hasogatott kőeszközök néhány ritkább darabja. ArchÉrt 10 (1890) 141-146. Wosinszky: Ékszerek a lengyeli neolithkori sírmezőkről. ArchÉrt 11 (1891) 158-160 Magleletek: Deininger I.: A keszthelyi m. kir. Gazdasági tanintézet 1891-i Évkönyve P. Hartyáni B. – Nováki Gy. – Patay Á.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. Századig. — Samen- und Fruchtfunde in Ungarn von der Jungsteinzeit bis zum XVIII. Jahrhundert. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967–1968 (1969) 5–84.

Kialakuló v formatív szakasz (Protolengyel) 4900-4700 BC Sé-Malomi dűlő (Károlyi Mária és Kalicz N. ásatása 19) 6-7 hektáros település 2 szeres körárokrendszer (belső keskenyebb valószínűleg paliszád alapozásául szolgált) belső felülete 110x100 méteres ovális + 130 idol Az idolok a telepekről hiányoznak vagy csak 1-2 ismert Séi típusú idol – kanonizált forma: gömbcikk fej, lapos felsőtest, realisztikus mellek, karcsonkok, zsírfarúság, rövid lábak, hajviselet, ruha bekarcolva Egy belőle a körárok bejáratánál épen egy kőlappal lefedve került egy kis gödörbe Általában szándékosan törötten kerülnek elő A Lengyel kultúrára nem jellemző az ülő-trónoló idol, ezek a Tiszában és a Sopotban jelennek meg. Kapcs a Vinčával és a Morvaországi festett kerámiával – földrajzi helyzet. A borostyánút korai megfelelőjének egyik állomása Sé horizont lelőhelyei: Zalaszentbalázs Sormás-Török-földek Letenye

Nagycenk Sé In: Százszor szépek

Sé, In: Százszor szépek

Szombathely-Oladi plató 4700-4500 BC — festett lengyel periódus, korai klasszikus fázis Az ásató szerint a séi közösség ide települt át és itt folytatta életét Egy gödörben száznál több idol és oltártöredék a séi idollasztika továbbfejlődése In: Százszor szépek

Sé

Korai Lengyel Aszód

Korai Lengyel Aszód Kalicz N.: Kőkori falu Aszódon. Múzeumi Füzetek 32. Petőfi Múzeum Aszód 1985

Korai típusok

Korai és középső fázis Zengővárkony

Korai és középső fázis

Körárkok kérdése szemináriumi dolgozat témája

Mórágy-Tűzkődomb I. Zalai-Gaál: Die Gräbergruppe-B2 von Mórágy-Tűzkődomb und der frühere Abschnitt der lengyel-Kultur. ActaArchHung 52 (2001) 1-48. I. Zalai Gaál: Die Neolithische Gräbergruppe-B1 von Mórágy-Tűzkődomb. I. Die Archäologische Funde und Befunde. Szekszárd-Saarbrücken 2002. I. Zalai-Gaál.: Sozialarchäologische Forschungsmöglichkeiten aufgrund spätneolithischer Gräbergruppen in Südwestlichen Ungarn. bÁMÉ 13 (1986) 139-154. I. Zalai Gaál: Possibilities of the social-archeological Studies of the Neolithic. Anteus 27 (2004) 449-471 — akadémiai doktori értekezés tézisei N. Kalicz – T. Kemenczei –P. Raczky: Opponent’s remarks on István Gaál’s Doctoral Thesis. Anteus 27 (2004) 433-447

Lengyel I: vörös-sárga fekete festés + karcolt dísz Korai teleplelőhelyek: Lengyel, Zengővárkony, Pécsvárad, Villánykövesd, Aszód Lengyel II: Vörös alapon fehér festés Fiatal lelőhelyek: Szomor-Somodorpuszta, Zalavár-Mekenye, lébény, Szob Lengyel III: festetlen fázis Veszprém-Felszabadulás út Raczky P.: A Lengyeli kultúra legkésőbbi szakaszának leletei a Dunántúlon. — Funde der spätesten Phase der Lengyel-Kultur in Westungarn. ArchÉrt 101 (1974) 185-210. (+ Keszthely-Zrínyi út, Veszprém-Nyúlkertek, Veszprémpinkóc, Sárkeresztes) Telep+ sírok-a településen belül Durva kavicsos soványítású kerámia, nincs festés és karcolt dísz, a formák a lengyeli kultúrához köthetők Különböző típusú bütykök: gömbalakú, hegyes, kónikus, pecsétlőszerűen lapos tetejű Apszisos épület, végén alapárkos, az oldalfalak cölöpszerkezetesek Lengyel III — szlovák Lengyel IV= Nitra-Brodzany fázis szlovák Lengyel V = Ludanice csoport (ez a magyar Balaton-Lasinja kultúra északi szomszédja vagyis a magyar középső rézkornak felel meg)

A nyugati csoport későlengyeli lelőhelyeinek összefoglalása L. Horváth – N. Kalicz: Siedlungsfunde der Spätesten Phase der Lengyel-Kultur bei Nagykanizsa (Südwestungarn) In: Od Sopota do Lengyela — Between Sopot and Lengyel. Koper 2006, 53-66 Late Lengyel Finds in Balatonmagyaró-Kápolnapuszta. In: Sites and Stones: lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Veszprém 2001, 61-69. Kerka mikrorégiós kutatások: Zalaszentbalázs-Szőlőhegy Későlengyel időszakban (4600-4450 BC) kiterjed a településterület pl.: Alpi csoport Kalicz N.: Der Neuere Forschungasstand über die Lengyel Kultur In: Sites and Stones: lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Veszprém 2001, 7-12.

Szentgál –Tűzköveshegy körüli Ipari feldolgozó településláncolat Késői lengyel korszak (fehér festésű áru és festetlen kerámia együtt) Veszprém Jutasi út: északnyugat-délkeleti tájolású 18-31x7-8 méter nagyságú kétosztatú házak, északi helység cölöpökkel erősített, déli helység alapozási árkos, a falak tartják a tetőt Egymás mellett szorosan álló házak, melyek házcsoportokat alkotnak Szentgál-teleki dűlő (műhelyláncolat tagja): 10x8 m-es cölöpszerkezetes ház, tőle 25 méterre a következő ilyen, a ház hossztengelyében osztófal, ez tartja a tetőt, itt fonott paticsfalszerkezet, vastag omladékréteg A veszprém környéki lelőhelyek alapján nics alá és fölérendelt telpülésszerkezet A Séd partján 5-6 km távolságban azonos méretű telepek Eltérő épületek esetleg eltérő funkciójú települések Agrártelepülések Ipari tevékenységet folytató települések: Tűzköves körüli Központi helye: ezeket a korai szakszban a körárkok, rondellák jelzik Ezek építése azonban már nem szokás a fiatal Lengyel időszakban Későlengyel időszak: termelési specializáció megléte, kőkitermelés és kereskedelem fontos szerepe Regenye J.: Háztípusok és településszerkezet a késői lengyeli kultúrában Veszprémi és Szentgáli példák alapján Regenye J.: Lengyel Culture settlements around Tűzköveshegy in Szentgál (veszprém county, Hungary) In: Sites and Stones: lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Veszprém 2001, 71-79. J. Regenye: Signs of Specializationin a Settlement Group of the Lengyel Culture (Szentgál Region, Estern Hungary). BAR International Series 720 (1998)

Réz, spondylus és obszidián kereskedelme

G. Ilon – CS. Farkas: Houses of the Late-Lengyeli settlement at the Boundary of Szombathely (County Vas, Western Hungary). In: Site and Stones: lengyel Culture in Western Hungary and beyond. Veszprém 2001, 55-60.

Bánffy E. : Transdanubia and Eastern Hungary in the Early Copper Age Bánffy E.: Transdanubia and Eastern Hungary in the Early Copper Age. JAMÉ 36 (1994) 291-296.

Lengyel III — Tiszapolgár Alföldön a rézkor kezdete Melegebb, szárazabb időjárás Kontinuus átmenet a későneolitikumból Tiszai tellek tetején Prototiszapolgári rétegek Majd, nagyszámú kisebb telep Életmódváltás, kerámiasítlusbeli változás Dunántúlon tovább folytatódik a neolitikus életmód Lengyel III — festetlen periódus

Zalaszentbalász-Szőlőhegy (Kerka völgyi mikrorégiós kutatási program) Legfiatalbb lengyeli szakaszba tartozó település Jelek melyek a Tisza menti fejlődéshez hasonlóak Megnövekszik az állattartás szerepe Településmagok Új edénytípusok és technika (fekete polírozott garfitos kerámia)