Környezetgazdálkodás 1.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Környezetgazdálkodás 1.
Advertisements

A környezetszennyezés forrásai
A megújuló energiaforrások
Felszín – légkör kölcsönhatások
Környezetgazdálkodás 1.
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
A légnyomás és a szél.
Környezetgazdálkodás 1.
A környezeti elemek I. A légkör
Környezetgazdálkodás 1.
ATMOSZFÉRA - kis koncentráció, koncentráció és sűrűség  csökken
A Föld szférái Hidroszféra Krioszféra Litoszféra Bioszféra Atmoszféra.
Környezetgazdálkodás 1.
Környezetgazdálkodás 1.
Energia és környezet A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése.
Légszennyezőanyag kibocsátás
CSAPADÉKTÍPUSOK.
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
A levegőkörnyezet állapotának értékelése modellszámításokkal
Dr. Bulla Miklós (szerk.)
SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Ipar VOC Felszíni ózon Mezőgazd. termés Közlekedés Energia termelés Háztartás Mezőgazd. NO x NH 3 PM SO 2 PM koncentráció.
Természeti erőforrások védelme
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Hurrikánok, Tájfunok, Tornádók
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Levegőtisztaság-védelem 5. előadás
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Levegőtisztaság-védelem 7. előadás
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Az üvegházhatás és a savas esők
A közlekedés és levegőszennyezés; A szmog
Vízminőségi modellezés. OXIGÉN HÁZTARTÁS.
Légköri dinamika A légkörre ható erők - A centrifugális erő
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
Ismerjük meg a szmogot kicsit közelebbről.
© Gács Iván (BME) 1/12 Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
Hőtan.
11.ea.
Az erő.
16.ea. BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó.
Levegőtisztaság-védelem
Törvényszerűségek, trendek
Levegő szerepe és működése
A légkör és a levegőszennyezés
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Környezetgazdálkodás 1.. A transzmisszió, mint összetett légköri folyamat Kémiai átalakulások a légkörben A fotokémiai szmog keletkezésének feltételei,
A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi.
Legfontosabb erő-fajták
BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó 17 th.
Környezetgazdálkodás 1.. A fontosabb gáz szennyezők a légkörben –SO 2 –CO –NO x Veszélyes nyomanyagok a légkörben a hatásaikkal Hazai helyzetkép a „nagyobb”
Környezettechnika Levegőtisztaság-védelem
Környezetgazdálkodás 1.
Környezetgazdálkodás 1.. A légkör, mint oxidáló közeg A CO 2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben,
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
A LEVEGŐ FELHASZNÁLÁSA,SZENNYEZÉSE
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
- Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x.
Környezetgazdálkodás 1.. A levegővédelem jogi keretei Freon kibocsátás szabályozási lehetőségei, eredményei. Nemzetközi egyezmények A felmelegedés várható.
A légkör függőleges felépítése és kémiai összetétele
Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése Bevezető Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Szennyezés csökkentése tökéletlenül keveredő szennyezések esetén
Előadás másolata:

Környezetgazdálkodás 1.

A szennyezés típusai, forrásai ÁTTEKINTÉS A légszennyezés rész-folyamatai A szennyezés típusai, jellemzői Források szerinti szennyezőanyag kibocsátás (emisszió) Az emisszió meghatározására szolgáló lehetőségek rövid áttekintése Statisztikai lehetőségek Anyag-mérleg módszer stb.

A szennyezés útja a légkörben: alapfogalmak definíciói

A szennyezés típusai az érintett terület alapján LOKÁLIS szennyezés Regionális, kontinentális vagy HÁTTÉR szennyezés GLOBÁLIS szennyezés A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

Lokális szennyezés Forrás – legtöbbször pontforrásból (kémény) elsődleges szennyező anyagok jellemzik (CO, SO2, NO, aeroszolok stb.) Koncentráció: igen magas Kiterjedés: horizontálisan kb. 10-20 km Hatása kis tér- és időléptékben

Háttérszennyezés Források Elsődleges + másodlagos szennyzőanyagok (savak, oxidált formák - savas eső) Alacsonyabb koncentrációjú terhelés Kiterjedés: kb. 10-100 km Közepes hatótávolságú légszennyezés

Globális szennyezés Forrásai: CO2, CH4, és halogénezett szénhidrogének Koncentráció: relatív alacsony horizontálisan az egész Földre vagy félgömbre kiterjed vertikálisan is jelentős Nagy tér- és időléptékű szennyezés

EMISSZIÓ (helyhez kötött és mozgó forrásból) Pontforrás [kg s-1] kibocsátása: - Q=r2π v c ahol r: sugár; v: kibocsátás sebessége; c: konc. Területi forrás [kg m-2s-1] - ∑Q; (diffúz forrás) - anyagmérleg - kibocsátási tényező Vonalforrás u. az Biológiai emisszió - ökoszisztémákra

Anyagmérleg módszer (m: tömeg) háttérszennyezés m = U C Q: emisszió C: konc. U: szélseb. Z: magasság Q = m1-m0

Kibocsátási tényezők Egységnyi tüzelőanyag felhasználására jutó légszennyező anyag mennyisége, vagy Az egységnyi termékre jutó légszennyezés mértéke

Statisztikai meghatározási lehetőség

LÉGKÖRI MOZGÁS JELENSÉGEK és légszennyezés Irány szerint: vízszintes és függőleges Áramlás alapján: rendezett – lamináris és véletlenszerű-turbulens I. Vízszintes mozgások: a szél (léptéke, átlaga) Jelentősége: időjárás alakító; keverés, szennyezőanyag szállító, terjesztő Létrehozó erők: Newton II. törvénye ΣF = m a Nyomási gradiens erő – Px

2. A Coriolis erő (eltérítő erő) Fc = -2v Ω sinφ ahol : v - szélsebesség; Ω - a forgás szögsebessége; φ - földrajzi szélesség Coriolis erő: A forgó rendszerekben ébredő erő. Ha egy test a rendszerhez képest vrel sebességel mozog. Fcor = -2mω x vrel

II. Függőleges mozgások – konvekció 3. Surlódási erő (S) - turbulens foly. 1 km-ig! Felette - Ekmann-spirál 4. Gravitációs erő F= g; átlaga: 9,81 m/s2 II. Függőleges mozgások – konvekció Szabad feláramlás Kényszer konvekció

II. Diffúzió – függőleges elkeveredés apró méretű anyagok elkeveredése (molekuláris diffúzió) Koncentráció különbségnél, c [gm-3] alakul ki Mértéke a fluxus (φ), φ = -K dc/dz ahol K: kicserélődési együttható (10 m-2 s-1) z: magasság (m) Negatív előjelnél: felszínről felfelé (kibocsát) Pozitív előjelnél: felszín irányába kiülepszik az anyag

Származási hely szerinti emissziók Ipari (benne energiaterm. és közlekedés) CO2-C tökéletes égésnél CO tökéletlen égésnél (közlekedés!) SO2-S – fosszilis tüzelőanyagok égetése N-oxidok – magas hőmérsékleten levegőből Illékony szerves vegyületek (VOC) CH4 (hulladékok, bányászat, szállítás) Szilárd C-részecskék, nehézfémek Freonok stb.

Mezőgazdaság szennyezése: földművelés, erdőirtás, égetés CO2–C (Századforduló óta mg. részesedése a levegő CO2 szennyezéséből meghaladhatja iparét) CO-C: Ipari kétszerese CH4 és egyéb szénhidrogének. Égetés mellett egyéb források: rizsföldek bélfermentáció Globálisan mg. szennyezése metánból nagyobb iparinál!

NH3-N - állatok vizelete - műtrágyázás közvetett Durva aeroszol – földművelésből Természetes (B) és mesterséges (A) emisszió aránya Mészáros (1993) szerint

Felhasznált források Szakirodalom: Mészáros, E. (1994) Légkörtan Egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem, 120. Egyéb források: www.google.com/images További ismeretszerzést szolgáló források: www.http://zeus.szif.hu/ejegyzet/levved/levego Buday-Sántha, A. (2006) Környezetgazdálkodás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 245.