KÉZ- ÉS LÁBÁPOLÁS, MŰKÖRÖMÉPÍTÉSI LECKÉK TANODA KFT.

1. LECKE JELMAGYARÁZAT: Információk: alapfogalmak, különösen fontos információk, melyeket feltétlenül meg kell jegyeznie. Ezeket gondosan, többszöri is tanulmányozza. Érdekességek: az adott témához kapcsolódó különlegességek. Gyakorlatok: könnyen elvégezhető feladatok az adott témakörrel kapcsolatban.

1. LECKE A szakma története: Az őskorra vezethető vissza, amikor is növényi és állati eredetű anyagokból készített festékekkel ékesítették magukat a nők. A primitív, ősi népek asszonyai körmüket porózus kövekkel formálták mandula alakúra, majd ásványi anyagokkal, növények levével színezték. A henna az egyik legillatosabb növényünk. Apró, fehér, rózsaszín vagy piros virágaiból parfümolaj is készül.

1. LECKE

1. LECKE Az Ókorban a fáraók, a királyok, a királynők testük díszítésére hennát használtak, melynek a gonosz szellemek távoltartásában is szerepe volt. A jómódot, előkelőséget jelezte, ha valaki díszítette körmeit, kéz- és lábbőrét. A festett, hosszú körmök kizárták az alantas munka végzését. Bőséget, gazdagságot, jólétet jelzett a hosszú köröm. A saját körmök hosszabbítására aranyból, csontból készítettek pótkörmöket. Az egyiptomi emberek hite szerint isteneik teste aranyból volt, s a fáraók úgy hasonlíthattak hozzájuk leginkább, ha minél több arannyal fedték testüket, ezért arany ujj- vagy körömvédőket viseltek kezükön és lábukon. Nephtysz és Ízisz istennők ábrázolásán, mely egy szarkofágrészleten maradt fenn, jól látszanak a körmök, melyek karcsú kezükön hosszúak és aranyozottak.

1. LECKE A sivatagi népek a hennát nemcsak a test díszítésére használták, hanem hűsítő, fertőtlenítő lábfürdőt is készítettek belőle. Gyulladáscsökkentő, vérzés- és fájdalomcsillapító hatását is ismerték. Középkorban az arab orvosok munkájának köszönhetően továbbfejlődtek a szépítőszerek.

1. LECKE A kereszténység elterjedése, a vallási háborúk, az aszkéta gondolkodás és a rettegés a fertőző betegségektől véget vetett a testápolási és fürdőkultúra fejlődésének. A XV. Században Itáliából és Franciaországból indult el újra a testápolási cikkek használata. Királyok orvosai is foglalkoztak szépítőszerek készítésével, uralkodójuk pompájának elősegítésére.

1. LECKE E kor szépségideáljának a következő tulajdonságokkal kellett rendelkeznie: „Három legyen fehér: a bőr, a fogak, a kezek; Három fekete: a szemek, a szemöldök és a szemhéjak; Három piros: az ajak, az orcák és a körmök; Három hosszú: az alak,a haj és a kezek; Három rövid: a fogak, a fülek és a lábfej; Három széles: a mellkas, a homlok és a szemöldök köze; Három kövér: a kar, a comb és a lábikra; Három kicsi: a keblek, az orr és a fej; Három finom : az ujjak, a haj és az ajkak”.

1. LECKE A XVI.századtól a XX.századig megfigyelhető az a folyamat, hogy az elkendőzést, a szépséghibák eltakarását egyre felváltotta a test ápolása, a tisztaság és az egészség védelme. Az 1911-es és 1912 –es Tolnai világlapja című képes hetilapban rendszeresen jelentek meg hirdetések, melyek a kor legújabb fejlesztéseit ajánlották a kéz és láb bőrének, valamint a körmök ápolásához.

1. LECKE „Jó reczept. Az apró bajok közül, melyek kétségbe ejtik a hölgyeket, felsoroljuk a forróság okozta felhólyagozást, az arcz és kéz vörösségét, a repedezett bőrt stb. Vigasztalódjanak az ezek bármelyikében szenvedő hölgyek, ezen könnyen segíthetnek, ha naponta alkalmazzák a Creme Simon-t, ezt a kiváló, remek illatú gyártmányt, mely sohasem avasodik meg és visszavarázsolja az üdeséget és szépséget, nemüknek e nélkülözhetetlen kellékét. Arczbőrük az ifjúság végső határáig megtartja üdeségét és hamvát. A savon éséget, nemüknek e nélkülö Savon a la Creme Simon kiegészíti a Ceme Simon csodaszer hatását. Jó reczept repedezett bőrre.”