Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Az ivásra szánt víz biztonsága Ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítése, működtetése és egészség szempontú ellenőrzése borsanyi.matyas@oki.antsz.hu dorr.zsuzsanna@oki.antsz.hu Budapest, 2011 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A megfelelő ivóvízminőség Az ivóvízminőség biztonságos és megfelelő, ha az ivóvíz-használattal rövid, vagy hosszú távon sem hozható összefüggésbe megbetegedés kockázata és egyben a víz íze, szaga, átlátszósága, stb. a fogyasztók szerint elfogadható; az ivóvízminőség megfelel bizonyos határértékeknek; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Ivóvízminőséget meghatározó összetevők Egészségügyi szempontból meghatározó összetevők: Közismert mikrobiológiai és kémiai paraméterek és indikátorok; A szervezet élettani működését zavaró összetevők; Az ivóvíz beszerzésével, a vízkezeléssel és vízellátással össze-függésbe hozható, az ivóvízzel érintkező termékek, vegyszerek alkalmazása miatt veszélyt jelentő összetevők. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Ellenőrzési lánc a vízforrástól a vízhasználat helyéig/2 Az ivóvíz-forrás ellenőrzése Ivóvíz-forrás sérülékenységének, védettségének, lehetséges szennyezőinek meghatározása, ellenőrzése; Technológia-közi víz minőségének ellenőrzése Vízkezelés-technológia ellenőrzése; A használatra szánt ivóvíz minőségének ellenőrzése A késztermék előírt és választott paramétereinek rendszeres ellenőrzése; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Ellenőrzési lánc a vízforrástól a vízhasználat helyéig/1 Vízzel érintkező bekötő (szerviz) vezetékek, szerelvények és a vegyszer maradékok hatásának ellenőrzése; Ivóvízminőség ellenőrzése a használat helyén – az ivóvíz-minősítés helye; Hálózati-víz utókezelő eszköz, technológia alkalmasságának, hatásának ellenőrzése; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Az ivóvíz kezeléssel, vízellátó rendszerrel összefüggésbe hozható vízszennyezők Vízkezelés vegyszerei (oxidáló, derítő és segédderítő szerek) Szűrőanyagok; Fertőtlenítés vegyszerei; Szerves-anyag és fém-beoldódás, ill. korrózió, Kellemetlen íz, szag, stb., mikrobiális biofilm szennyezettség/3; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Az ivóvíz forrással összefüggésbe hozható vízszennyezők A vízforrás földtani, hidrogeológiai, hidrológiai viszonyai; A vízforrás térségi agrár-viszonyok szabályozása A vízkivételi művek műszaki állapota, A nyersvízszállító rendszer műszaki állapota, Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A vízellátó rendszerből beoldódó szervetlen anyagok Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Másodlagos mikrobiális biofilm-modell/2 Costerton, 1995 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Az élő biofilm-model/1 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Vízminőségi követelmények teljesítése A szolgáltatók és a közegészségügyi vízminőség felügyelet egy része, csak arra koncentrál(t), hogy a szolgáltatott vízben a vízminőségi mutatók megfeleljenek az előírásoknak. Az ivóvíz biztonságosságának növelése, az aktuális egészségügyi követelmények teljesítése – túl azon, hogy a megfelelési követelmény a fogyasztás helyére vonatkozik - más gondolkodást igényel. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Vízmintavétel tervezés, kijelölés A vízmintavételi helyek kijelölése Az ivóvízminőségi követelmények teljesülésének ellenőrzésére szolgáló mintavétel; hatósági cél Az üzemeltetés ellenőrzésére szolgáló mintavétel; olyan helyeken végzi, amelyek a vízminőség megfelelőségének biztosítására és az intézkedések helyességének ellenőrzésére szolgálnak, Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Az ivóvíz-késztermék minősége A használatra szánt ivóvíz minőség-ellenőrzése a szolgáltató és az ellenőrző ÁNTSZ részéről is hagyományosan a „késztermék” minőség-jellemzőinek meghatározásán alapul(t); Túl késő, a vízhiba ezen az úton nem előzhető meg (historikus adat) Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Víz Keretirányelv - Water Framework Directive (Art. 7.) Az ivóvíz szolgáltató ivóvíz-biztonsági tervprogramot készít (vízforrás – kezelés – hálózat – használat helye) Az ivóvíz szolgáltató kockázatbecslést végez az ivóvíztermelési- lánc kezdeténél Víz Keretirányelv - Water Framework Directive (Art. 7.) A tagállamok biztosítják a kijelölt víztestek szükséges védelmét, azzal a céllal, hogy elkerüljék minőségük romlását, és ezzel csökkentsék az ivóvíz előállítása során szükséges vízkezelés mértékét. A tagállamok védőövezeteket alakíthatnak ki az ilyen víztestek számára. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez „Vízbiztonsági terv” az ivóvízellátó rendszereknél WHO Water Safety Plan, (2004) A fogyasztók egészségének védelmére az ivóvíz-szolgáltatás biztonságát előtérbe állító irányelv (WHO 2004, Guidelines for Drinking-water Quality, vol.1, 3rd ed., pp. 8-18., WHO 2005. WSP Managing drinking-water quality from catchment to consumer) Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Az WHO ivóvízminőségi irányelvek kiegészítései A Vízbiztonsági terv-rendszer - a biztonságos ivóvízszolgáltatás megelőzésen alapuló irányítása - ne legyen rendkívüli vízminőségi változás Vízminőség stabilizálása a következők útján: - a vízzel érintkező szerkezeti anyagok, vegyszerek minőség-ellenőrzése, szabályozása - vízkezelési, fertőtlenítési technológiák teljesítmény-ellenőrése, szabályozása Egészség-hatások, előnyök: - a víz útján terjedő betegségek megelőzése - a fogyasztói egészség-teher csökkenése Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

WHO vízbiztonsági tervprogram – módszertan/2 WSP munkacsoport felállítása A rendszer leírása Folyamatábra megszerkesztése A folyamatábra helyszíni megerősítése Valamennyi felismert, lehetséges veszély felsorolása Veszélyelemzés végzése Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

WHO vízbiztonsági tervprogram – módszertan/1 Szabályozó intézkedések meghatározása Szabályozási pontok meghatározása Felügyelő rendszer felállítása a szabályozási pontokon Kritikus beavatkozási határérték meghatározása Helyesbítő/megelőző tevékenység meghatározása az eltérések kiigazítására A beavatkozások megfelelőségét igazoló eljárások meghatározása Információs rendszer, nyilvántartások és dokumentálás szabályozása Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Várható eredmények A vízellátó rendszer megfelelő működése, különös tekintettel a biztonságos vízellátásra a víznyeréstől a fogyasztás helyéig, A vízbiztonsági terv dokumentáció lehetővé teszi a rendszer hatékony felülvizsgálatát / a megfelelő működés igazolását saját célokra és a független felügyelet (ÁNTSZ) részére. Az egyes munkatársak tudásának közös felhasználása – ismereteik beépítése a szabályozó rendszerbe, kiemelten hangsúlyozva a megelőzés fontosságát Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/6 Nem új, de bővített irányelv - amely a fogyasztó egészségvédelmének szem előtt tartásával kockázat becslés/kockázat kezelés alapú, vízbiztonsági terven alapul Példa: A Drinking Water Inspectorate DWI – UK, 2005 útmutató az ivóvíz szolgáltatók számára Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/4 (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vízellátó rendszereknél folyamatosan működik egy kockázat értékelő és kezelő rendszer, a (2) pontban rögzített szerkezetben, a rendelet egy új mellékletében részletezett módon. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/3 2) Az ivóvíz kockázat kezelő rendszernek legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia végig a vízellátó rendszer minden elemén: a vízellátó rendszer leírása veszélyelemzés és kockázat értékelés mérések meghatározása és értékelése kockázatok ellenőrzésére ellenőrző monitoring rendszer kiépítése az ivóvíz kockázat kezelő rendszer értékelése az (a)-(d) elemek folyamatos felülvizsgálata Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/2 (3) A 2. pontban felsorolt elemekről működési dokumentációt kell kiállítani. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/1 (4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz kockázat kezelő rendszer kiépítésekor, a kockázatértékelés során végigvezetve a teljes vízellátó rendszeren (a vízbeszerzéstől, a vízelosztó hálózaton át a fogyasztóig) minden felelős hatóság, illetve egyéb érdekelt fél be legyen vonva. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Hazai útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez/2 1. Rendeleti előírás 2. Rendszerelemek a vízellátó rendszer leírása; veszélyelemzés és kockázatértékelés; mérések és értékelésük meg-határozása a kockázatok ellenőrzésére; ellenőrző monitoring rendszer kiépítése; az ivóvíz kockázat-kezelő rendszer értékelése; folyamatos felülvizsgálat; működési dokumentáció; felelős hatóság jóváhagyása Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek használatához krízishelyzet kezelésében Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Megfelelő ivóvízminőség biztosítása válság idején Az ivóvízellátás nagyon különböző módon valósul meg; Egy, az ivóvízellátásban zavaró okozó esemény különböző mértékben veszélyes ivóvízellátás szereplői számára EN 15975-1:2009 Az ivóvízellátás biztonsága. Útmutató veszélyeztetéskor és válságos esetekben Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Veszélyhelyzetek/2 Az ivóvíz beszerzésre, kezelésre, az ivóvízellátó rendszer működtetésére, az alapellátásra különféle súlyosságú, veszélyt jelentő tényezők hatnak; Válságkezelő stáb: speciális szerveződés a vízellátó szervezetnél, amely a normál üzemmenettől eltérő esetekre külön felhatalmazással rendelkezik; Válság (krízis): esemény, amely szükséghelyzetet, kényszerhelyzetet hoz létre és a szokásostól eltérő működési feltételeket, szervezési intézkedéseket igényel; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Veszélyhelyzetek/1 Szerencsétlenség: emberi veszteség, környezeti, anyagi kár, ami a vízellátó szervezetre, vagy annak erőforrásaira hat; Szükséghelyzet: hirtelen, sürgős, általában nem várt esemény hatására előállt, a normál üzemmentettől eltérő működést igényel, és általában azonnal akciót, együttműködést igényel az ÁNTSZtől, KÖFEtől, rendőrségtől, stb. Incidens: véletlen, váratlan, közbejött esemény; Kockázat: potenciális mikrobiológiai, kémiai, fizikai vagy radiológiai zavarás, veszélyeztetés; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Válságkezelés/4 Törvényi, jogi háttér (pl. közegészségügyi veszélyt jelentő válság esetére az ÁNTSZ felhatalmazása az intézkedések koordinálására); Válságkezelő stáb működésbe lépése: A működésbe lépés szabályozása; Együttműködés és kommunikáció más hatóságokkal; Szakértői háttér bekapcsolása; Együttműködés más vízszolgáltatókkal; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Válságkezelés/3 Infrastruktúra, műszaki lehetőségek igénybevétele A vízminőségre veszélyt jelentő hatás alapos feltárása speciális mintavételek/vizsgálatok beállítása útján A veszély-elhárításra tett beavatkozások eredményességét igazoló külön mintavételek/vizsgálatok beállítása Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A vízminőség-ellenőrzés helyei/2 Az üzemeltetés ellenőrzésére szolgáló mintavételt olyan helyeken is elvégzi, amelyek a vízminőség meg nem felelőségének feltárására szolgálnak, Az ivóvíz-forrás ellenőrzése Ivóvíz-forrás sérülékenységének, védettségének, szennyezőinek felmérése, Technológia-közi víz minőségének ellenőrzése Vízkezelés-technológia ellenőrzése; A termelt ivóvíz minősége A késztermék előírt és választott paramétereinek ellenőrzése; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

A vízminőség-ellenőrzés irányai /1 A vízellátásban - a vízforrástól a vízhasználat helyéig, az ott használt, hálózativíz utókezelési technológia megfelelőségének ellenőrzése; Vízzel érintkező bekötő (szerviz) vezetékek, szerelvények és a vegyszer maradékok ellenőrzése; Ivóvízminőség ellenőrzése a használat helyén; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez Az Országos Környezetegészségügyi Intézet tájékoztatója http://www.antsz.hu/portal/portal/ivoviz.html 2009. november 25. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez