Köznevelési intézményrendszer komplex helyzetelemzésE KÉPZŐK KÉPZÉSE

Hol vagyok? - TÁMOP 3.1.10 A projekt megvalósítói: Konzorciumvezető az Oktatási Hivatal az Educatio Nkft. közreműködésével A projekt megvalósítási ideje: 2012. július 1. – 2015. szeptember A projekt célja: Az intézményrendszer átszervezési, átalakítási folyamatának szakmai támogatása A köznevelési intézmények fenntartói feladatait ellátó állami intézmények felkészítése a szakmai irányítói és fenntartói feladatok ellátására A TÁMOP3.1.10 projekt keretében az OH és Educatio nkft innovatív módszereket dolgozott ki a helyi intézményirányítási rendszer megújítására, melynek keretében e képzésen megismerkedünk ezzel az IKT által támogatott új struktúrával + célok elmond

Az MI? – Feladatok úgy általában Köznevelési feladatellátás komplex helyzetelemzése készítés folyamat helyzete – múlt és jelen Köznevelési feladatellátás komplex helyzetelemzése készítés informatikai támogatása - jövő A közoktatási megállapodások, köznevelési szerződések jogi felülvizsgálata projektelem eredményei A hatósági ellenőrzés protokollja kipróbálás eredményei Törvényességi ellenőrzések támogatása kipróbálás eredményei Közétkeztetés felmérés kutatás Finanszírozási modell kidolgozása kutatás Átszervezések eredményeinek vizsgálata kutatás Intézményi dokumentumok kidolgozása Intézményvezetői pályáztatás rendszerének kidolgozása A komplex helyzetelemzés feladatai, amelyekre az e-rendszert specifikálták..

HOGY JÖN IDE A KÉPZÉS – Részcélok, részfeladatok Cél, hogy az átalakuló köznevelési intézményrendszer mielőbb az új jogszabályi kereteknek megfelelően működjön. Cél, hogy az átalakuló köznevelési intézményrendszerben javuljon a nevelés és oktatás hatékonysága, eredményessége és méltányossága, széles körben növekedjen a tanulók sikeressége. A célcsoportokkal történő folyamatos és hatékony kommunikáció Köznevelési törvény a közoktatási helyett KILK létrehozása Működési problémák, ágazati szabályozás módosítása

A magyar köznevelési rendszer jelentős kihívásokkal néz szembe MI TÖRTÉNT? A magyar köznevelési rendszer jelentős kihívásokkal néz szembe szűkülő állami források sok településen leromlott infrastruktúra az intézményi kapacitások és működés nem kellően hatékony a várható demográfiai tendenciák a köznevelési rendszer széttagoltsága, összetettsége, átláthatóságának hiánya hazánk által is vállalt EU2020 célkitűzések következtében átalakult külső és belső feltételrendszer a teljes magyar köznevelési intézményrendszer megújítását kényszerítette ki. A legfontosabb stratégiai célkitűzéseket tartalmazza: a nemzeti köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) 2013. évi CXXXVII. törvény (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról) + Szakképző iskolák a duális képzés bevezetése miatt teljes átalakuláson mennek keresztül, az infrastruktúra fejlesztések várható priorizálása egy értékelő folyamat eredménye lesz, amely ….

Hol a probléma? A köznevelési intézmények működése és az állami szerepvállalás mértékének és kereteinek tisztázása. Szükséges a szervezeti és vezetési megújítás. A Kormány 2012. szeptember 1-én központi hivatalt hozott létre. A 2013. január 1-én a korábban a települési önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények állami fenntartásba kerültek. Az intézmények működtetését (nagy számban) továbbra is a települési önkormányzatok biztosítják. Mai feladatok: új fenntartói struktúra kezdeti működési nehézségeinek kiküszöbölése, tanulságainak feldolgozása. az újonnan létrejött intézményfenntartó központnak az állami oktatásirányítás rendszerébe való intézményesülése, Az intézményfenntartó központnak szüksége van új típusú információkra, amelyek egy komplex összehasonlítási rendszerben egységes információk alapján elhelyezhetik az egyes intézményeket…

Lehetne kicsit konkrétabban? A köznevelési intézmények működése és az állami szerepvállalás mértékének és kereteinek tisztázása. Köznevelés – Szakképzés Fenntart – működtet Állami – Egyházi - Magán Szükséges a szervezeti és vezetési megújítás. Az egyes köznevelési feladatokat mely szervezetek látják el? KLIK tankerületi rendszeren belül mi hova tartozik? A Kormány 2012. szeptember 1-én központi hivatalt hozott létre. KLIK. Nem jogszabálytól működik a rendszer. Sosem elég jó a működés, mindig van mit tenni. A 2013. január 1-én a korábban a települési önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények állami fenntartásba kerültek. Területi különbségek… Önkormányzatok, kistérségi társulások, EGYMI-k, eltérő fejlettségi szintű szervezeti modelljei. Az intézmények működtetését (nagy számban) továbbra is a települési önkormányzatok biztosítják. Reakció a helyi viszonyok változására (Település helyzeténk változása pl: beruházás) Állami szerepek – szervezeti megújítás – KLIK – erületi különbségek, amelyek befolyással vannak az intézmények fejlettségére, fejlesztésére, eddigi minőségi mutatók… pl komteszt

Komplex helyzetelemzés

Ágazat irányítás MIelőtt… Állami fenntartó Egyházi fenntartó KLIK FVM Egyházi fenntartó Katolikus Református stb Magán fenntartók A fenntartói szinthez hozzátartoznak természetesen az országos nemzetiségi önkormányzatok, akik az általuk fenntartott intézményeket a jelen kihívásoknak megfelelően támogatják.

Komplex helyzetelemzés

A központi Adatbázisok, mint közhiteles adatforrások Ágazati forrásanyagok KIFIR – Középiskolai Felvételi Információs Rendszer FELVI – felsőoktatási intézmények felvételi rendszere KSH – Központi Statisztikai Hivatal NMH- Nemzeti Munkaügyi Hivatal MÁK – Magyar Államkincstár Intézményi forrásadatok - Közoktatási Információs Rendszer (KIR) modulok KIR-STAT - Közoktatási Statisztika KIR-INT - Köznevelési intézménytörzs KIR-GAZD - Köznevelési intézmény pénzügyi és gazdálkodási nyilvántartás KIR-SZNY - Személyi nyilvántartás OKM – Országos Kompetencia Mérés Az adatbázisokban található adatok nagy valószínűséggel nem teljesen validak, annak ellenére sem, hogy ezek az adatok közhitelesnek tekinthetőek. Prioritás, ezen adatok hitelességének nagymértékű javítása! Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében minden tanév október 1-15. között valósul meg a köznevelési feladatot ellátó intézmények statisztikai célú adatszolgáltatása: a KIR-STAT A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.), végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 25. § (3)-(4) bekezdései alapján valamennyi köznevelési intézményt statisztikai célú adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az adatszolgáltatás szabályait a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet szabályozza. A jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének az intézmény csak és kizárólag akkor tesz eleget, ha az internetes adatgyűjtő programban a „kész adatok átadása" típusú hibavizsgálat kritikus hibajelzés nélkül lefut, illetve ezt követően sor kerül az adatátadásra.

A központi Adatbázisok, mint közhiteles adatforrások Azt tárolhatjuk amire jogszabály hatalmaz fel (eltérő ágazati rendszerek eltérő jellegű adatok) Jogszabályon alapuló és az önkéntes adatszolgáltatási hajlandóság (valahol érthető) Annyira vagyunk pontosak mint a nekünk szolgáltatott adatok Nincs valós idejű adat. Az adat mindig egy pillanatkép. A „komplex” szó ez esetben azt jelenti, hogy a forrásadatok több rendszerből származnak (KIR-INT, KIRINT-GAZD, KIRSTAT, KEKKH, KSH, OKM stb) helyes adatok megadása - motiváció hiány, nincs szankció több adatbázis gyűjti ugyanazt az adatot - eltérő tartalommal a központi adatbázisok halmaza - csak részben áll kapcsolatban egymással Javaslat: az intézményi adatszolgáltatás ne csak adatszolgáltatási kötelezettség legyen, hanem az intézmények maguk is tudják használni, célszerű lenne az adatokat további hasznosításra az intézményvezetők, tankerületi vezetők részére megnyitni. Várható eredmény: az adatbázisok összekapcsolása hozzájárulhat a projekt várható sikerességéhez. Jogszabály nem szabályozza a projektben történő adatszolgáltatást!

A központi Adatbázisok, mint közhiteles adatforrások KEKKH demográfia (április) KIRSTAT (december) KIR (február) Komplex helyzetelemzés MÁJUS-tól Az ábrán láthatjuk az adatgyűjtések időbeli alakulását. Jelen feladat (komplex helyzetelemzés) várható kezelési ideje májusra tehető.

Komplex Helyzetelemzés Folyamatos ágazati adatgyűjtés mellett az intézmények és vagy fenntartók felé történő visszajelző rendszere fejlődik (pl.: OKM ) több területen már van ilyen. Azért fontos mert számos ágazati fejlesztési program tervezését támogathatná egy egységes visszajelző rendszer és az az által feldolgozott információ. Az adatok minőségét is javíthatja ha van visszajelzés (látom, hogy mit láttok rólam és az nem pontos) de az intézmények munkáját is több területen segítheti (pl.: önértékelés). A komplex helyzetelemzés egy olyan visszajelzési rendszer bevezetésére tesz javaslatot amely évente ismétlődő jelleggel a teljes köznevelési rendszer egységes elemzését és publikálását teszi lehetővé. Mindennek semmi értelme ha csak a központi adatbázisok „száraz” adatát tartalmazza, de azok értelmezésére már nem képes. (Érintettek bevonása, közös értékelés.) Fontos hangsúlyozni, hogy az időbeli tervezést nagyban megkönnyíti, h évente idősoros és minőségi mutatókat láthatnak az érintettek az egyes fel.ell.helyekről és működésükről…..!!!! + slide

Képzés Célja

Komplex Helyzetelemzés Mi az a komplex helyzetelemzés? Hogyan készül? Mi van meg belőle? Mi van hátra? Mi az én feladatom ebben? Képzők felkészítése a generált komplex helyzetelemzés véleményezési folyamatának aktív támogatására A résztvevők megismertetése a komplex helyzetelemzés Céljával A készítés logikájával Struktúrájával, tartalmi elemeivel Adatállományával Az elemzéshez szükséges ismeretekkel A résztvevők felkészítése A véleményezés folyamatáról, eszközeiről Tartalmi elemeiről

Képzés célja Szerkesztés Értékelés, véleményezés Gépi feldolgozás Központi adatbázisok Gépi feldolgozás Értékelés, véleményezés Szerkesztés Az ábrán láthatjuk a rendszer egyes fő feladatpontjait, ….

Véleményezés, értékelés Véleményezők becsült létszám 19 179 6 000 12 000 Megyei, országos szint Járási szint Intézmény ! feladatellátási hely ! A véleményezési piramis, amely az Önök számára is fontos, hiszen látható, hogy a fenntartókra milyen feladat hárul a feladatellátási helyek számosságából is fakadóan, és felelősséggel szükséges minden egyes hely értékelése, hiszen valószínűsíthetően befolyással lesz a további fejlesztésekhez is a KH