Kereskedelemtan 2 A globális kereskedelem napjainkig Tóth Gergely

Tanulási cél: Hogy megértsük:  Mivel kereskednek ma  Hogy nő a kereskedelem volumene  Mi ebben a mezőgazdasági cikkek szerepe  Szeressük-e a globalizációt  A növekedés és a fejlődés közötti különbséget

I. A globalizáció Forrás: Suleiman H. Adamu, Integrated Engineering Associates, Kaduna – Nigeria

A „fejlettek” szempontjából  Az európai kapitalizmus szétáradása, azután, hogy Ferdinand Magellan körülhajózta a Földet ( )  A világkereskedelem és beruházás robbanásszerű növekedése között, a szállítási költségek csökkenésével  A multinacionális cégek megjelenése, a gyarmatok megszűnése, fellendülő légiforgalom és távközlés a 2. VH után

A „fejlődők” szempontjából  A r abszolgakereskedelem időszakában ( ) Afrika a munkaerő fő forrása volt a nyugati földbirtokosok számára  A gyarmatosítás korszaka ( ) felforgatta a hagyományos értékeket, vagy a gyarmatosítók gazdasági és politikai igényeinek kiszolgálóivá tette ezeket  A neo-kolonizáció időszaka 1960-tól kezdődött, s napjainkig tart, amikoris Afrika gyenge államokat és diszfunkcionális gazdaságokat örökölt, ezt tovább mélyítette a gyatra vezetés és az alkalmazott politika elégtelensége  A globalizáció és következményei tehát csak a rabszolgakereskedelem, gyarmatosítás, a hidegháború és a következtükben létrejövő nemzetközi gazdasági rendszer függvényében érthetők meg

Közbevetés: A „fejlődő” szó  Truman  Mit mondhatnánk valójában? –Szegény (anyagilag) –Fejletlen  Mit jelent valójában? –A fejlett az amilyen az USA (EU, Mo.) –A mi modellünk felé kell igyekezniük –Ez legyen a fő céljuk

De mi is a globalizáció?  Nehéz meghatározni, mivel nem „konkrét tárgyra” utal, hanem a „társadalmi változás egy interpretációjára”, ami „politikai, gazdasági és kulturális változásokat” jelent  Támogatói idealisztikus előnyeivel definiálják (dereguláció, szabadkereskedelem, stb.), ellenzői pedig következményeivel határozzák meg

„A globalizáció az a folyamat, amikor a földrajzi távolság egyre kisebb szerepet játszik a külföldi gazdasági, politikai és szocio-kulturális kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. A folyamat olyan intenzívvé vált, hogy a kapcsolatok alapjukban változtak meg, s az emberekben tudatosult ez a változás. A kapcsolatok és függőségek potenciális nemzetközivé válása lehetőségeket teremt, de félelmet, ellenállást, akciókat és reakciókat is kelt.” Lubbers és Koorevaar De mi is a globalizáció?

„Milyen jó a globalizáció!” „A globalizáció nem politikai választás kérdése, hanem tény!” „… visszafordíthatatlan és nem lehet neki ellenállni!”

 Kínát emlegetik példaként, amely, miután megnyílt a világkereskedelem előtt, egy főre jutó jövedelmét 1460 USD-ről (1980) 4120 USD-re (1999) növelte  Azt állítják, hogy a világkereskedelem 3 milliárd embert emelt ki a szegénységből az utóbbi 50 évben, és hogy csak azok a - főleg afrikai - országok válnak szegényebbé, amelyek elzárkóznak a szabad kereskedelemtől „Milyen jó a globalizáció!”

„… recept a teljes gazdasági, környezeti és kulturális csődhöz. A helyi és nemzetgazdaságokat mindenütt kihasználják a nagyban támogatott befektetők és nemzetközi vállalatok. A globalizáció messze nem hoz fellendülést, inkább a végletekig fokozza a profithajszát – elszegényedéssel fenyegetve az embereket és szétrombolva a környezetet a világ minden sarkában.” John Page, ISEC UK „Milyen rossz a globalizáció!”

„A globalizációt tulajdonképpen multizálódásnak (corporatism) kellene hívni. A legnagyobb multinacionális vállalatok és bankok kísérlete arra, hogy újraalkossák a világot. Újraalkossák úgy, hogy ne kelljen tisztességes bért fizetniük, ne kelljen adózniuk a kátyuk kijavítására és a parkok rendbentartására, ne kelljen hozzájárulniuk a nyugdíjasok és a fogyatékosok ellátásához.” Paul Hellyer „Milyen rossz a globalizáció!” Kanada volt miniszterelnök-helyettese

Néhány tény:  A világ 100 legnagyobb gazdasága közül ma 51 nagyvállalat és 49 nemzetállam  A General Motors és a Ford együttes éves árbevétele nagyobb, mint Afrika szaharától délre elhelyezkedő részéé  Minden alapvető mezőgazdasági terméket (pl. kávé, gyapot) hat vagy annál kevesebb vállalat kontrollál globálisan  1950 óta 11-szeresére növekedett a világkereskedelem, mégis nő a szegények és gazdagok közötti szakadék. A világ 225 leggazdagabb emberének összvagyona nagyobb, mint 2,5 milliárd ember éves jövedelme A nagyvállalatok gyakorlatilag monopóliummá váltak, jónéhány közülük nagyobb és erősebb, mint a nemzetállamok. „Milyen rossz a globalizáció!”

A globalizáció és Afrika – Nigéria esete  130 millió ember, 6. OPEC termelő – 2,3 mbd  Rendkívül erős gazdaság 1977-ig  Az IMF egymillió dolláros adósságcsapdába csalogatta 1978-ban azzal az ürüggyel, hogy „alulkölcsönzött” (underborrowed)  A jelenlegi adósság 35 milliárd USD, az éves adósságszolgálat 1,7 milliárd USD, ennek fele késedelmi és büntetőkamat

 A középosztály megtizedelődött, a népesség 70%-a napi 200 forintnál, 80%-a napi 400 forintnál kevesebb pénzből tengődik  Leült a mezőgazdaság, az ipari kapacitásoknak mindössze 35%-a van kihasználva  A közszolgáltatások az összeomlás szélén állnak – az egészségügy és az oktatás van a legkritikusabb helyzetben A globalizáció és Afrika – Nigéria esete

népesség, termelés, kereskedelem Világ II.

Világnépesség Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

A világ népességének növekedése Évek Évente ennyivel vagyunk többen Oroszország Forrás: Dennis Meadows, 2005

Gabonatermesztés ~ (világ) Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

Kávé, tea (világ) Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

Behozatal (világ) Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

A búza termelése és behozatala Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

A világkereskedelem növekedése

A külkereskedelmi forgalom értéke Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

100 legnagyobb gazdaság Európai Unió Amerikai Egyesült Államok Japán Németország Kína Nagy-Britannia Franciaország Írország Olaszország Kanada Spanyolország Dél-Korea Brazília India Mexikó Oroszország Ausztrália Hollandia Belgium Svájc Törökország Svédország Tajvan Szaúd-Arábia Ausztria Lengyelország Norvégia Wal-Mart Stores BP Indonézia Royal Dutch/Shell Group ExxonMobil Dánia Dél-afrikai Köztársaság Görögország Irán Finnország General Motors DaimlerChrysler Portugália Argentína Hongkong, (Kína) Ford Motor Thaiföld Toyota Motor General Electric ChevronTexaco Arab Emírségek Venezuela Total Malajzia Csehország Izrael Kolumbia ConocoPhillips Pakisztán Szingapúr Chile Allianz Worldwide Magyarország Új-Zéland Citigroup Nippon Tel & Tel Algéria Nigéria Románia AXA Group Fülöp-szigetek IBM American Intl Group Siemens Group Egyiptom ING Group Carrefour Group Hewlett-Packard Ukrajna ENI Peru Honda Motor Kuvait Berkshire Hathaway Generali Group Home Depot Verizon Commun Nissan Motor Nestlé Deutsche Telekom Bank of America Aviva France Telecom Altria Group Crédit Agricole HSBC Group Fortis UBS Banglades Credit Suisse Group Zurich Financial Services Kazahsztán Renault Group55 240

Rendszerek, célok, eszközök RendszerCélEszközIdeológia Feuda- lizmus Föld Hittérítés, egyház Kereszténység, Isten országa Szocia- lizmus Politikai primátus Osztályharc, párt Kommunizmus, egyenlőség Kapita- lizmus Pénz Szabad keresk., WTO és multik Fejl., szabadság, globalizáció

III. A világ mezőgazdaságának helyzete Alcím: Szolgálhatja a kereskedelem a szegényeket? Elsődleges forrás: a0050e00.htm

A kereskedelem GDP részesedése nő, a mezőgazdaságban különösen

A mezőgazdaság részesedése az összes kereskedelemben azonban csökken

A fejlődők kevesebb élelmiszert és több egyebet exportálnak, mindenből többet importálnak

De! A legszegényebbeknél a legkisebb a feldolgozott áruk aránya

A támogatott export aránya (EU) Olíva olaj Búza Sertés Baromfi Bor Kukorica Homog. tejter. Sajt Rizs Cukor Vaj

Minél nagyobb a mező- gazdaság gazdasági súlya, annál több az alultáplált

Minél gazdagabb egy ország, annál kisebb a mező- gazdaságból élő háztartások aránya

Kínában a kereskedelmi liberalizáció hatására a vidéki népesség még szegényebb lett

Az egy főre jutó élelmiszer termelés a gazdagabb országokban nem növekszik

A „haltermelés” nő, de a tengerek hozama csökken

A mezőgazdaság elfelejtett funkciói A mezőgazdaság:  Életforma  Ápolás  Önállóság és szabadság  Szenvedés és öröm  …

IV. Magyarország

Az agrárgazdaság részaránya a nemzetgazdaságon belül Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe a nemzetgazdaságban

Forrás: Schumacher, E. [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest

Schumacher: A kicsi szép Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „ gazdaságtalan nak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Forrás: Schumacher, E. [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát.

Magyarország külkereskedelme (2004) Forrás: KSH, Magyar Statisztikai évkönyv, 2004

Legnagyobb cégek Magyarországon (2005) – pénzintézetek nélkül Cég Árbev. MFt Cég Árbev. MFt 1. MOL Sanmina-SCI Audi Suzuki Flextronics T-mobile M. Telekom Dunaferr GE TVK Philips OMV Panrusgáz IBM Tesco Samsung MVM MÁV E-on Spar201

Kis- kereskedők piaci súlya Magyar- országon Forrás: GfK Hungária ConsumerScan

V. Hatások, tendenciák

Gyakorlat: Az almateszt  fős csoportok  Termelő vállalat  Hallgatók = munkatársak  Termék = alma  Környezeti teljesítmény = idő  Mennyire javítható?  Próbálják ki!

10-szeresére javulhat „Factor 10” A fenntarthatósági egyenlet forrás: Ehrlich & Ehrlich Teljes környezeti hatás Teljes népesség egy főre jutó GDP A GDP egység elő- állításának környezeti hatása = ** 6,1 milliárd, 40 év alatt 2X Ha évente 5%-kal nő, 40 év alatt 5X

Merre fejlődünk? a kép forrása: Képmás, július

Méret optimalizálás… … s nem maximalizálás!

Összefoglalás  A globalizációt egyre kevesebben szeretik, de ők egyre inkább  A világ termelése nő és nő  A szabad kereskedelem napjaink mítosza  A világkereskedelem robban  A mezőgazdaság súlya csökken, gazdaságilag elmaradottnak tartják  Növekedési őrület  Az emberi szervezet fejlődik, a rákos daganat nő