A Kárpát-medence dinamikus éghajlatmodellje Károssy Csaba 2007 11 14 A Kárpát-medence dinamikus éghajlatmodellje a makroszinoptikus idõjárási helyzetek alapján

Péczely György dolgozta ki és készítette el A makroszinoptikus meteorológia 1950-es évek utáni fejlődése kapcsán területenként más és más, módszereikben és szempontjaikban jelentősen eltérő tipizálások váltak ismertté. Nálunk az 1960-as években Péczely György dolgozta ki és készítette el a kortársai által kétkedésekkel fogadott, sokat támadott, és vitatott tipizálási módszerét és 1881-től érvényes katalógusát. A mai konferencia jelenlévői számára már jól ismert tipizálás „a magyar szokásoknak megfelelően” csak két évtizeddel később; Péczely 1984-ben bekövetkezett halála után vált szélesebb körben ismertté. Az évszázad végén kiadott nemzeti atlaszban is helyet kapott egy oldalon

Röviden tekintsük át a tipizálás legfőbb jellemzőit alapvetően a Kárpát-medence területére értelmezi típusait, - a tengerszintre átszámított légnyomási értékeket (abszolút topográfia 1000 hPa) veszi figyelembe, - a 00 GMT- időpontban mért légnyomási adatokat vizsgálja, - az időjárási helyzeteket 0-24 óráig, vagyis 1 napig értelmezi, - a nyomásrendszerek elkülönítésénél 1015 hPa-t tekinti küszöbértéknek. A Péczely-féle makroszinoptikus tipizálás logikai rendszerében használt rövidítések és azok értelmezése a következő:

ciklon C hidegfront (cold) c melegfront (warm) w zonális z név nyomástipus irányítottság front elhelyezkedés ciklon C hidegfront (cold) c melegfront (warm) w zonális z meridionális m Mediterrán M anticiklon A Brit B Fennoskandináv F északi (north) n keleti (east) e déli (south) s nyugati (west) w

Az egyes időjárási helyzetek logikai sorrendjét az észak-atlanti térség időjárása szempontjából legfontosabb izlandi cikloncentrumból nyugatról keletre történő meanderező sodródás alapján határozta meg és ennek megfelelően adta meg a tipizálás egyes csoportjainak elhatárolását is a következők szerint.

A Kárpát-medence térségére meghatározható makroszinoptikus időjárási típusok a mérsékelt öv jellemző cirkulációs alaphelyzeteiből: meridionális északi, meridionális déli, zonális nyugati, zonális keleti és centrális típusok vezethetők le

A katalógus 1881-1983 között Péczely által, majd 1983-tól Károssy által folytatva mind a mai napig folyamatosan, minden napra megadja a Kárpát-medence térségének jellemző időjárási helyzetét

A továbbiakban nézzük meg az egyes típusok legfőbb jellemzőit

MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 1. ciklon hátoldali áramlásrendszere előfordulása évente ~ 7 % Békéscsaba (1930-2000) átlag szórás légnyomás : 1010,1 hPa 4,2 hPa napfénytartam átlaga: 3,5 ó 3,7 ó középhőmérséklet: 9,8°C 7,9°C maximum hőmérséklet: 14,7°C 8,5°C minimum hőmérséklet: 1,4°C 6,8°C Meridionális irányítású helyzet, északias áramlással. Többnyire gyorsan változó borultságú, szeles, csapadékos időjárást okoz. Nyáron különösen jellemző az intenzív csapadékot hozó, gyors lehűlést okozó zivatar, télen viszont az átlagosnál enyhébb levegőt szállít. Fönnállásakor a légszennyezettség kicsi, a látási vlszonyok jók, kisebb a ködhajlam, jellegzetes az erős északi, északnyugati szél. A levegő hőmérsékleti rétegezettsége stabil, az alsó rétegek melegebbek. Télen gyakran hózáporokat, tavasszal és nyáron zivatarokat okoz. Ősszel lehűlést, télen viszont enyhülést okoz. A hőingás ennél a helyzetnél gyakran aperiodikus.

2. anticiklon a Brit-szigetek térségében MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 2. anticiklon a Brit-szigetek térségében előfordulása évente 5,5% Békéscsaba (1930-2000) átlag szórás légnyomás: 1018,4 hPa 4,3 hPa napfénytartam: 5,1 ó 4,3 ó középhőmérséklet: 9,9°C 7,1°C maximum hőmérséklet: 15,2°C 9,4°C minimum hőmérséklet: 1,4°C 7,1°C Általában az azori anticiklon északabbra helyező-désével vagy a sarki területekről délebbre húzódó magas nyomású légtömegekből jön létre. Megjelenése hidegfront átvonulásához kapcso-lódik. Élénk északi, északnyugati áramlást idéz elő térségünkben. Nyári stabilizálódása esetén Közép-Európa fölött jóval kisebb a bárikus gradiens. Ilyenkor száraz, derült, tartósan meleg időjárás alakul ki a Kárpát-medencében. Az év túlnyomó részében azonban hidegebb, poláris eredetű lég-tömegek jellemzik. A felhőzöttség átlagos, nyáron valamivel magasabb borultsági értékekkel. A látási uszonyok általában jók, a szélsebesség viszonylag nagy, jellegzetes észak-nvugatias és északias széllel. A levegő hőmérsékleti rétegzettsége stabil. Ősszel, télen és tavasszal egyaránt párás, télen nagy a ködgyakoriság.

3. Mediterrán ciklon hátoldali áramlásrendszere MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 3. Mediterrán ciklon hátoldali áramlásrendszere előfordulása évente 2,4 % átlag szórás légnyomás: 1009,2 hPa 4,7hPa napfénytartam átlaga: 2,2 ó 2,7 ó középhőmérséklet: 7,9°C 6,3°C maximum hőmérséklet: 11,9°C 7,3°C minimum hőmérséklet: -2,2°C 5,8°C A Kárpát-medence területén egy gyors mozgású mediterrán ciklon hidegfronti áramlásrendszere halad át. A légmozgás iránya északi, északkeleti; sebessége - főként a Dunántúlon - elérheti a viharos fokozatot is. A csapadék mennyisége elsősorban a nyári időszakban növekszik meg, helyenként különösen nagy területi eltérésekkel. Az égbolt felhőzöttsége kimondottan nagy, főként a tavaszi és a nyári hónapokban. Előfordulásakor a légszennyezettség kicsi, télen a ködhajlam alacsonyabb. Az év túlnyomó részében lehűlést idéz elő, télen viszont általában enyhülést okoz. Minden évszakban csapadékos, télen hózáporokkal, tavasszal zivatarokkal. Többnyire szeles, a napi kőingás gyakran aperiodikus.

MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 4. ciklon előoldali áramlásrendszere átlag szórás légnyomás: 1009,9 hPa 5,1 hPa napfénytartam: 4,7 ó 4,5 ó középhőmérséklet: 12,8°C 7,9°C maximum hőmérséklet:18,8°C 9,6°C minimum hőmérséklet: -1,2°C 7,1°C előfordulása évente 10 % Meridionális irányítású helyzet jellegzetesen délies áramlással. Fennállásakor a Kárpát-medence térsége a ciklon melegfrontjának hatása alatt áll. Ősztől tavaszig, - de különösen ősszel és télen - tartós, lassú esőzések vagy havazások jellemzik ezt az időjárási típust. A látási viszonyok általában rosszak, nagy a ködgyakoriság (különösen télen). Ősszel hűvös és szeles, télen és tavasszal enyhülést hoz. Nyáron nagy fülledtség és nagy légszennyezettség jellemzi.

5. anticiklon Magyarországtól keletre MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 5. anticiklon Magyarországtól keletre átlag szórás légnyomás: 1020,7hPa 5,9 hPa napfénytartam: 5,1 ó 4,6 ó középhőmérséklet: 9,8°C 9,4°C maximum hőmérséklet: 16,1°C 11,1°C minimum hőmérséklet: -2,6°C 8,2°C előfordulása évente 4 % A Kelet-európai síkság fölött elhelyezkedő anticiklonban száraz, déli -délkeleti irányú légmozgás érvényesül. Az időjárási fontok országunktól távol húzódnak. Általában száraz és derült helyzet. A felhőzöttség különösen a nvári időszakban kicsi, ilyenkor gyakran fülledt vagy száraz és aszályos az idő. Az év túlnyomó részében pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz, kivéve a téli és a kora tavaszi időszakot. A téli hónapokban - különösen a havas napok során - erős lehűlést idéz elő. Ekkor a köd- és a zúzmaraképződés is erős. Ilyenkor a légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. A levegő hőmérsékleti rétegződése sokszor inverz. Ősszel és tavasszal a zavartalan besugárzás következtében napközben erős a felmelegedés, az éjszakák viszont hűvösek, így nagy periodikus hőmérsékleti ingás jellemzi. A téli évszakban a Keleti-Kárpátok gyakran módosítja az izobárok futását. Így az anticiklon hideg légtömegei a Déli-Kárpátokat megkerülve (kossava hatás) érkeznek hazánkba.

6. Mediterrán ciklon előoldali áramlásrendszere MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 6. Mediterrán ciklon előoldali áramlásrendszere előfordulása évente 6,3 % (8%) átlag szórás légnyomás: 1009,4 hPa 4,9 hPa napfénytartam: 2,9 ó 3,7 ó középhőmérséklet: 9,1°C 7,2°C maximum hőmérséklet:14,3°C 8,6°C minimum hőmérséklet: -0,9°C 6,6°C A Földközi-tenger térségében örvénylő ciklon melegfrontja halad át az ország területe fölött. Általában kiadós esőzéseket okoz, különösen az őszi és a tavaszi hónapokban, amikor a délies áramlással meleg áztató esőket hoz. A téli időszakban sokszor jelentős mennyiségű havazással jár. A felhőzöttség erős, a légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. Télen melegebb, nyáron hidegebb, mint az évszakos átlag. A napi hőmérsékleti ingás a front érkezésétől függően általában aperiodikus.

ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 7. zonális ciklon átlag szórás légnyomás: 1011,1 hPa 5,5 hPa napfénytartam átlaga: 4,3 ó 4,3 ó középhőmérséklet: 10,1°C 8,6°C maximum hőmérséklet: 15,4°C 10,5°C minimum hőmérséklet: 2,1°C 7,7°C előfordulása évente 4 % A frontál zóna európai szakasza az 50° szélességi kör közelében húzódik. Az áramlás jellegzetesen Ny-K-i irányú. Ekkor Észak-Európát gyors vonulású ciklonok érintik. Többnyire kitartóan szeles, erősen változékony időjárás jellemzi. Télen általában melegebb, nyáron viszont jóval hűvösebb, mint az évszak átlaga. A felhőzöttség változó, többnyire erősen borult, különösen a tavaszi és az őszi hónapokban. A csapadékhozam ősz elején és télen jelentős. A felszínhez közeli alsóbb légrétegek melegebbek, a magasban hideg, poláris eredetű légtömegek áramlanak. Ősszel kellemetlenül hűvös, télen és tavasszal viszont (az időnként erős szelet leszámítva) üdítően enyhe napokat hoz. A hőingás általában alacsony, különösen a tavaszi időszakban.

8. nyugatról benyúló anticiklon ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 8. nyugatról benyúló anticiklon átlag szórás légnyomás: 1018,6hPa 5,5 hPa napfénytartam: 5,6 ó 4,5 ó középhőmérséklet: 11,9°C 8,5°C maximum hőmérséklet:17,6°C 9,8°C minimum hőmérséklet: 0,7°C 7,8°C előfordulása évente 14 % Az azon anticiklon északabbra kerülésekor - elsősorban nyáron alakul ki. Ilyenkor az anticiklon általában Ny-K-i irányban hosszan elnvúlva húzódik Közép-Európa fölé. Kialakulása többnyire enyhe hidegfront átvonulásával kapcsolatos. Sokszor élénk, északnyugatian-nyugatias áramlást eredményez a Kárpát-medence térségében. Télen melegebb, nyáron viszont valamivel hidegebb, mint az átlagos hőmérséklet. A felhőzöttség átlagos, nyáron valamivel nagyobb, mint a többi évszakban. A légszennyezettség alacsony, a látási viszonyok a párásság miatt többnyire nem túlságosan jók. Nyáron időnként fülledt, ősszel és tavasszal kellemesen meleg, derült, párás, télen enyhe, párás: és ködös időjárás jellemzi.

9. anticiklon Magyarországtól délre ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 9. anticiklon Magyarországtól délre előfordulása évente 5,2 % átlag szórás légnyomás: 1019,0 hPa 5,5 hPa napfénytartam: 4,3 ó 4,0 ó középhőmérséklet: 9,4°C 7,9°C maximum hőmérséklet 15,4°C 9,9°C minimum hőmérséklet: 0,8°C 6,8°C A zonális nyugati áramlással járó helyzet. A Földközi-tenger medencéje nagy a Balkán-félsziget felett - sokszor több kisebb központtal - elhelyezkedő anticiklon. Északi pereme benyúlik a Kárpát-medence területére. A frontálzóna északi szegélye ilyenkor északabbra tolódik. A ciklonpályák északabbra húzódnak, frontrendszereik hazánkat nem érintik. Mindig melegebb, mint a többi időjárási helyzet. Felhőzöttsége általában kisebb, a téli hónapok során viszont lényegesen borultabb, kifejezetten nagyobb a ködgyakoriság. Nyáron rendszerint fülledt. Ilyenkor az éjszakák különösen melegek, az áramlás gyenge, a csapadékhozam alacsony. Ősszel és tavasszal derültebb, ekkor a nappalok is jóval melegebbek, az éjszakák pedig igen enyhék

ZONÁLIS KELETI ÁRAMLÁS HELYZETEI 10. anticiklon Magyarországtól északra előfordulása évente 11,7 % légnyomás: 1020,1 hPa 5,9 hPa napfénytartam: 5,6 ó 4,7 ó középhőmérséklet: 10,3°C 9,9°C maximum hőmérséklet 15,9°C 11,5°C minimum hőmérséklet: -0,4°C 8,6°C Zonális keleti áramlású helyzet. Az anticiklon a Baltikum vagy a Lengyel-alföld fölött helyezkedik el sokszor magas nyomású gerincet képezve a Brit-szigetekig. Télen a talajközeli hideg légtömegek a Kárpátok hágóin keresztül - körülölelõ izobárok formájában - két oldalról érkeznek hazánkba. Így télen hideg, nyáron meleg helyzet. A felhõzöttség átlagos, a tavaszi és az õszi hónapok kissé borultabbak. A ködgyakoriság általában nagy, a nyugati országrészekben valamivel kisebb. A légszennyezettség az inverz hõmérsékleti rétegzõdés idején kiugróan magas, idõnként viszont igen tiszta levegõ és erõs északias szél jellemzi. Õsszel és tavasszal az erõs éjszakai lehűléseket követő dél körüli besugárzás következtében nagy napi hõmérsékleti ingások alakulhatnak ki.

11. anticiklon Skandinávia térségében ZONÁLIS KELETI ÁRAMLÁS HELYZETEI 11. anticiklon Skandinávia térségében előfordulása évente 4,7 % átlag szórás légnyomás: 1018,0 hPa 5,0 hPa napfénytartam: 5,4 ó 4,6 ó középhőmérséklet: 9,0°C 8,9°C maximum hőmérséklet 14,3°C 10,2°C minimum hőmérséklet: -2,1°C 7,4°C Skandinávia térsége fölött tartózkodó anticiklon jellegzetes észak-délies hossztengely mentén húzódik. Ezért Közép-Európa fölött északi, északkeleti irányú áramlást idéz elő. A téli és a kora-tavaszi időszakban rendkívül erős és hirtelen bekövetkező lehűléseket okoz. A tavaszi hónapok során a váratlan és gyors hidegbetörések többnyire ehhez a helyzethez kötődnek (fagyosszentek). A felhőzöttség az átlagosnál jóval kisebb, bár tavasszal és ősszel kissé borultabb időjárást okoz. A csapadékgyakoriság és csapadékhozam ebben az időjárási helyzetben általában kicsi, a légszennyezettség jóval kisebb, mint általában. A levegő az év túlnyomó részében hidegebb, mint az évszakos átlag, a téli és a tavaszi hónapok során sokszor igen nagy negatív hőmérsékleti anomáliák lépnek fel. Általában nagy a napi hőmérsékleti ingás.

12. anticiklon a Kárpát-medence fölött CENTRUM HELYZETEK 12. anticiklon a Kárpát-medence fölött átlag szórás légnyomás: 1023,4hPa 7,4 hPa napfénytartam: 6,4 ó 4,7 ó középhőmérséklet: 9,5°C 10,1°C maximum hőmérséklet 15,8°C 11,9°C minimum hőmérséklet: -2,5°C 8,8°C előfordulása évente 13 % (11%) Fennállásakor centrum helyzetű anticiklon uralja egész Közép Európa térségét. Mérete lehet kisebb, akár csak 600 km, de lehet ciklonrendszereket elválasztó, gyors mozgású, ún. köztes anticiklon. Az esetek többségében hosszabb ideig marad a Kárpát-medence fölött. Tartózkodását sokszor meghosszabbítja a meden-cében megrekedõ hideg légpárna. Tartós fennállása zavartalan sugárzási idõjárást biztosít, télen erõs lehűléssel, nyáron nagy felmelegedéssel, kánikulával. A változó irányú légmozgás gyakori jellemzõje. Ilyenkor a felhõzöttség kicsi, télen valamivel borultabb. A csapadékhozam alacsony, a levegõ általában száraz, nem alakul ki egységes és jellegzetes szélirány. A légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. Õsszel és tavasszal egyaránt kellemesen meleg; nyáron általában forró; télen ködös, hideg, deres és zúzmarás. A napi hõmérsékleti ingás általában nagy.

13. ciklon a Kárpát-medence fölött CENTRUM HELYZETEK 13. ciklon a Kárpát-medence fölött átlag szórás légnyomás: 1007,9 hPa 6,1 hPa napfénytartam: 1,9 ó 2,6 ó középhőmérséklet: 10,2°C 5,5°C maximum hőmérséklet 14,8°C 7,0°C minimum hőmérséklet: 0,2°C 5,2°C előfordulása évente 1,7 % (2%) A ciklon centruma a Kárpát-medence fölött helyezkedik el. Az esetek legnagyobb részében átvonuló mediterrán ciklonokból keletkezik, de előfordulhat, hogy egy veszteglő front mentén helyi, orografikus okokból jön létre. Fennállásakor éles hőmérsékleti kontraszt. alakul ki a Kárpát-medence területén. Télen kisebb, nyáron nagyobb a borultság. A légszennyezettség általában kicsi, ennek ellenére a látási viszonyok rosszak. Erős áramlási mező jellemzi, azonban nem alakul ki egységes szélirány. Csapadékhozama minden évszakban feltűnően nagy, télen kitartó havazással; tavasszal, nyáron és ősszel bőséges esővel jár. Télen melegebb, nyáron viszont hidegebb, mint az évszakos átlaghőmérséklet. A változó irányú, élénk szél és az erős borultság miatt minden évszakban jellemzően kicsi a napi hőmérsékleti ingás.

Tehát: az előzőekben összefoglalt és ismertetett Péczely-féle időjárási helyzetek határozzák meg Magyarország időjárását és ennek megfelelően éghajlatát HOGYAN ???? Jól mondom? ? Éghajlatát ? Igen! HISZEN

Klíma = éghajlat nem más mint A légköri paraméterek értékeiben megfigyelhető, éves periódusokban jelentkező, hosszabb intervallumú, (sok évtizedes) statisztikai momentumokkal leírható (és behatárolható) ismétlődések jellemzői.

és a gyakran használt 1961-1990, amit éghajlati alapnormának nevezünk. A WMO által javasolt nemzetközileg elfogadott megállapodás értelmében a 30 éves időszakot tekintjük az éghajlati alapskálának. A statisztikai jellemzőket is az egymást követő 30 éves időtartamokra számítjuk: (1901-1930), vagy (1931-1960), és a gyakran használt 1961-1990, amit éghajlati alapnormának nevezünk.

Hiszen jól tudjuk, hogy Az időjárás pillanatnyi állapota a légkörnek, vagy a légköri állapotok időben egymás után való következésének sorozata. Egy adott terület fölött a légkör viselkedését számos fizikai állapothatározóval le tudjuk írni úgy, mint: hőmérséklet, légnyomás, víztartalom, mozgás stb. Az éghajlatnak nincs egy mindenki által elfogadott és általánosan használt definíciója. Az éghajlatot általában úgy definiáljuk, hogy hosszú, de véges időszak alatt felvett összes légköri állapot együttese. Az időintervallum hosszára vonatkozó kifejezés; „eléggé hosszú”, vagy „hosszú, de véges” széles lehetőséget nyit a légköri állapotok lehetőségeiről, így nem tűnik nagyon tudományosnak.

Az elhangzottakból következően megkockáztatom azt a megállapítást, hogy a makroszinoptikus helyzetek szerint csoportosított napok különválasztott adatai szerint meghatározott időjárási paraméterek az eddigieknél hitelesebb és dinamikusabb képet nyújtanának egy terület éghajlatáról, mint az eddigiekben használt évi és havi momentumokban kifejezett egybe ömlesztett adatok

Ez az éghajlati alapnorma pontosabban fejezné ki egy adott térség éghajlati jellemzőit, ha az egyes makroszinoptikus időjárási helyzetek szerint különválasztott napok légköri paramétereinek momentumait adná meg.

Budapest és Békéscsaba makroszinoptikus helyzetek szerinti éghajlati átlagai 1930-2000 közötti években   Budapest Békéscsaba Kód napok száma L.ny. Pa n.k. °C Max °C Min °C I. °C cs. mm n.f. ó 1 1876 1010,1 12,2 16,6 9,1 7,5 2,9 4,2 11,8 17 2 1590 1018,4 11,1 15,5 7,4 8,1 1,9 4,5 9,5 14,8 3 660 1009,3 5,4 6,4 3,3 2,8 7,7 12 4 2311 1009,9 11,9 16,3 8,2 4,4 17,5 5 3244 1020,7 10,1 14,6 6,2 8,4 2,3 2,6 9,2 15,4 6 1712 1009,4 8,3 11,6 5,7 5,9 1,5 8,8 13,4 7 1185 1011,2 11,4 15,7 7,8 7,9 3,8 10,7 15,9 8 3661 1018,6 12,9 17,4 4,7 17,2 9 1164 1018,9 11,3 16,2 6,9 9,3 1,7 3,9 10 16,1 3091 1020,1 15,3 3,5 11 1155 1018 16,8 2,5 10,3 3278 1023,2 6,7 1,4 4,1 9,7 13 548 1008 6,5 5,6 12,3 17,1 átlag 1016,8 11,2 3,2 10,2 15,8

Budapesthez viszonyított hőmérsékleti eltérések Békéscsabán (1931-2000) makroszinoptikus helyzetenként kód átl. Max min ingás 1 0,4 -0,4 1,0 -1,4 2 1,6 0,7 2,4 -1,7 3 -0,2 0,5 -0,7 4 0,0 -1,2 0,9 -2,1 5 -0,8 -3,2 6 -0,5 -1,8 -2,3 7 1,3 -1,6 8 0,3 2,1 9 0,1 2,3 10 1,4 11 12 1,8 2,6 -2,0 13 -1,3 Békéscsabán a napi hőmérsékleti ingások esetenként akár több °C-al is alacsonyabbak:Például az Ae, CMw, vagy az As időjárási helyzetekben Budapest hőmérsékletei legtöbb esetben melegebbek ( a napi közép, a maximum és minimum vonatkozásában is),

Ilyen éves adatsorának a kiszámítása megtörtént, Összefoglalva: elmondható tehát, hogy az eddigieknél jobb, részletesebb és hitelesebb éghajlati jellemzés készíthető el az egyes makroszinoptikus helyzetek szerinti csoportosítás alapján kiszámított momentumokkal. Békéscsaba 1930-2000 Budapest 1900-2000 Debrecen 1900-2000 Szombathely 1960-1990 Ilyen éves adatsorának a kiszámítása megtörtént, a havonkénti adatok kiszámítása jelenleg van folyamatban

Tulajdonképpen a címnek megfelelő mondandóm ezzel be is fejeződhetne, ha az eddigiekből nem következne, egy tágabb kitekintésű fejlemény amelyet A Péczely-féle időjárási helyzetek értelmezése a Kárpát medencén kívüli, környező európai térségekre címmel illetném

Vizsgálathoz szükséges adatsor összeállítását a Péczely szerint definiált időjárási helyzetek logikai értelmezésének jellemzőit megtartva a Kárpát-medencét dél-keletről, dél-nyugatról és észak nyugatról övező szomszédos területek napi makroszinoptikus katalógusainak elkészítésével kezdem el. A Közép- és Közép-kelet európai régiót nagyrészt lefedő területi lokalizációt sematikusan a következő ábrán mutatom be:

C ? B A A vizsgált európai régiók értelmezése és lokalizációja Kárpát-m. B A A vizsgált európai régiók értelmezése és lokalizációja A = Észak Adria térsége (Dalmácia, Friulia, Lombardia) B = Észak Balkán térsége (Muntánia, Románia,) C = Cseh – Német medence (Sváb-Bajor-medence, Cseh-medence)

Monat [mm] [° C] Jan 69 -0.4 Feb 52 1.1 Mar 59 4.5 Apr 81 8.5 Mai 110                                                                                                                                                                                                                       München Monat [mm] [° C] Jan 69 -0.4 Feb 52 1.1 Mar 59 4.5 Apr 81 8.5 Mai 110 13.3 Jun 132 16.5 Jul 117 18.8 Aug 127 18.0 Sep 86 14.9 Okt 56 10.0 Nov 62 4.3 Dez 58 0.6 Jahr 1009 9.2

Milano Monat [mm] [° C] Jan 68 0.9 Feb 77 3.1 Mar 100 6.8 Apr 106 10.7                                                                                                                                    Milano Monat [mm] [° C] Jan 68 0.9 Feb 77 3.1 Mar 100 6.8 Apr 106 10.7 Mai 132 15.2 Jun 93 19.1 Jul 67 22.0 Aug 98 21.2 Sep 73 17.8 Okt 107 12.3 Nov 6.0 Dez 55 1.7 Jahr 1082 11.4

Bukarest Monat [mm] [° C] Jan 47 -2.1 Feb 39 0.5 Mar 42 5.5 Apr 48                                                                                                                                                                                                                       Bukarest Monat [mm] [° C] Jan 47 -2.1 Feb 39 0.5 Mar 42 5.5 Apr 48 11.9 Mai 78 16.8 Jun 73 20.6 Jul 57 22.4 Aug 52 21.8 Sep 43 17.3 Okt 11.8 Nov 54 6.3 Dez 0.6 Jahr 628 11.1

                                                                                                                                                                                                                      Budapest Monat [mm] [° C] Jan 32 -1.6 Feb 39 2.1 Mar 35 6.5 Apr 42 12.0 Mai 62 16.9 Jun 69 20.0 Jul 45 21.7 Aug 56 21.1 Sep 17.2 Okt 34 10.9 Nov 52 4.8 Dez 40 0.4 Jahr 518 10.4

Kiew Monat [mm] [° C] Jan 46 -5.3 Feb -4.2 Mar 38 0.7 Apr 48 8.7 Mai 52 15.3 Jun 69 18.2 Jul 87 19.2 Aug 67 18.5 Sep 43 13.9 Okt 39 8.0 Nov 50 2.1 Dez 47 -2.2 Jahr 832 7.8

terjedő adatsor alapján mutatom be. a Péczely által definiált (alapvetően) Magyarország területére vonatkoztatott makroszinoptikus időjárási helyzetek logikai és értelmezési jellemzőit a Kárpát medencére és azon túl is a környező európai térségekre kiterjesztve 15 éves időszakra (1991-2006) terjedő adatsor alapján mutatom be.

Konklúziók: 1. Mind a 3 térségben előfordul a Kárpát-medence területére értelmezett valamennyi időjárási helyzet. 2. Jelentős eltérések vannak az előfordulások gyakoriságaiban. 3. A régión belül az egyes területek között a legkevésbé eltérő helyzetek a 9-es (As) és a 11-es (AF) típus. 4. A legnagyobb évi gyakorisággal (22,6 %) a 10-es (An) helyzet jelentkezik Észak-Balkán térségében.

5. A legkisebb előfordulású makroszinoptikus típusok közül kitűnik a 3-as (CMc) helyzet a Cseh-Bajor medencében (0,3 %-os előfordulás) /évente átlagosan alig egy nap/, valamint szintén az Észak-Balkán térségében a 7-es (zC) helyzet, továbbá a 4-es (mCw) helyzet 1% körüli átlagos évi előfordulással. 6. A Cseh-Bajor medencében a 6-os helyzet előfordulása szintén eléggé ritka (2,3%), továbbá az Észak-Adria és a Kárpát-medence térségében hasonlóan a 3-as helyzet (CMc), valamint a 7-es (zC) helyzetek előfordulása egyformán eléggé alacsony, alig 1-2 %. 7. Az mCc (1-es helyzet) átlagos előfordulása a Cseh-Bajor medencében szintén kitűnik magas értékével (18,6%).

8. A 2-es (AB), az %-os (Ae) a 8-as helyzet (Aw), továbbá a 12-es (A) helyzetek /az anticiklonális típusok többsége/ a Cseh-Bajor medencében és az Észak-Adria térségében egyformán 10% körüli előfordulással jellemezhetők. 9. A Kárpát-medencében előforduló gyakoriságokhoz a legjobban az észak-Adria térségében jelentkező makroszinoptikus gyakoriságok hasonlíthatók. A Cseh-Bajor-medence, valamint az Észak Balkán térségének szinoptikus gyakoriságai már jelentősebben eltérnek a Kárpát-medencére jellemző helyzetek előfordulási gyakoriságaitól. Például a 6-os helyzet (CMw), továbbá a 10-es (An) helyzet Cseh-Bajor-medencében kimutatható lényeges kisebb gyakoriságai, valamint az Észak-Balkán térségében a 10-es helyzetek (An) több mint 2-szer gyakoribb előfordulásai.

Újabb munkálatok Szinoptikus helyzetek szerinti paraméterek (Bcs, Bp, Debrecen, Szombathely) Időjárási helyzetek változékonyságának, Megmaradási hajlamának vizsgálata Globális felmelegedés, avagy regionális lehűlés kérdésének vizsgálata az egyes helyzetek szerinti statisztikai csoportosítással Műhold felvételek és radar csapadék képek vizsgálata egyes típusok szerinti bontásban

? Ami teljesen új tevékenység munkámban ? Amit most röviden elmondok az minden valószínűség szerint nagy derültséget, vagy legalább is szolid mosolyt fog sokakban kiváltani: Néhány hete ugyanis a szinoptikus helyzetek ismétlődésében fellelhető egyenlőre megmagyarázhatatlan kód variáció visszatéréseket a formális logikai nyelvek elméletének és módszertanának felhasználásával a zenei hangok világában próbálom értelmezni.

Végezetül engedjék meg, hogy a Kárpát-medence dinamikus éghajlat-modelje címszó alatt röviden bemutassak egy rövid kis részletet a Péczeli-féle szinoptikus helyzetek meghatározása közben kialakult „agy-rémemről” melynek talán leginkább a ZENÉLŐ MAKROSZINOPTIKA címet lehetne adni

Kiindulásként vegyük figyelembe, hogy a 13 Péczely-féle helyzet mindegyikéhez hozzárendeljük a zenei oktáv egy-egy meghatározott hangját a következőképpen

C

Cisz

D

Disz

É

F

fisz

G

gisz

Á

Áisz

H

C

A továbbiakban nézzünk egy konkrét példát mondjuk a 2007 szeptember 22-36 közötti időszakot az alábbi észak-atlanti bárikus helyzetekkel

a fenti helyzeteket: (Ae, A, An, Ae) 12 20070922 20070923 A n A e 20070925 20070924 a fenti helyzeteket: (Ae, A, An, Ae)

2007 szeptember 25 Ae

2007 szeptember 23 A

2007 szeptember 24 An

2007 szeptember 25 Ae

vagyis a 2007 szeptember 22-25 közötti napoknak az Ae, A, An, Ae = H, C, Á, H, hangok felelnek meg

szintetizátoros kottaíró programmal leírva

A Met.exe elnevezésű saját fejlesztésű kód előfordulásokat kereső programmal a következő:

Az ötlet izgalmasságának érzékeltetésére nézzük példának Házigazdánk - a 60. születésnapját ünneplő - Dr. Tar Károly kollégánk 1947 október 27.-i születésnapját követő időszak makroszinoptikus hang-effektusait

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !