Pszichológia előadás 5. 2006./2007. tanév őszi szemeszter Figyelem és emlékezet

Illúziók http://www.grand-illusions.com Ajánlott irodalom: R. Sekuler –R. Blake: Észlelés Osiris Kiadó, Budapest 2000.

FORGÁS-ILLÚZIÓ

Figyelem

Szelektív figyelem I. Szűrőelméletek Dichotikus helyzet: két különböző szöveg a két fülre. Egyikre figyel (utána is mondja) => a másikból szinte semmit sem tud felidézni. De! Ha nagyon lassú a figyelt szöveg, akkor a másik csatornán érkezőből is fel tudnak idézni.

Broadbent kísérlete Jobb fül: 4, 7, 9. Bal fül: 8, 5, 3. Az ingeradás jobb-bal, jobb-bal fülekre váltakozva történt 4-8, 7-5, 9-3 számpárokban. Felidézés: Nem számpárok, hanem fülek szerint. Következtetés: A több csatornán keresztül érkező információból egy szelektív szűrő választja ki, mi kerül további feldolgozásra. Probléma: saját név kihallása a nem figyelt szövegből.

Broadbent figyelmi szűrő modellje

Treisman: dichotikus helyzet módosítása A figyelt és nem figyelt (ignorált) szöveget egy idő után felcserélte. Eredmény: a vizsgálati személyek nagy része tudta követni a váltást. Következtetés: a szűrés nem „minden, vagy semmi jellegű”, hanem a nem figyelt csatornán a jelek csillapítva vannak. => mindegyik szó bekerül a mentális lexikonba, de csak a kellően erős aktivitást kapók aktiválódnak.

Treisman figyelmi szűrés modellje

Deutsch és Deutsch: figyelmi szűrés a feldolgozási folyamat végén van. Minden információ bekerül a központi feldolgozóegységbe. A szűrés és figyelmi szelekció itt jön létre a fontosság és aktiváció alapján.

A szűrőelméletek problémái Az ignorált csatornából való információ felvételt gyakorlással be lehet folyásolni. De! Akkor a szűrő nem passzív! A változó tulajdonságú szűrő kezelhetetlen. Stroop hatás: színes betűkkel írt szavak színének megjegyzése. (Nem tudjuk kiszűrni a jelentését.)

lila fekete piros narancssárga barna Stroop hatás kék zöld sárga lila fekete piros narancssárga barna

lila fekete piros narancssárga barna Stoop hatás Milyen színű volt? kék zöld sárga lila fekete piros narancssárga barna

Szelektív figyelem II. Kahneman : korlátozott figyelmi kapacitás Nem történik szűrés, hanem a figyelmi kapacitásunk korlátozott. A kapacitás a feladathelyzethez, a személy elvárásaihoz, állapotához alakítható. (Pl.: gyakorlott és gyakorlatlan autóvezető.) Neisser: a figyelmi kapacitásnak nincs előre beépített korlátja. (Egyszerre történetet olvasni, és szavakat diktálás után írni.)

Automatikus és kontrollált folyamatok Kontrollált figyelem: tudatos, mentális erőfeszítés eredménye. Automatikus figyelem: nem tudatos az odafigyelés, nincs erőfeszítés. A kontrollált folyamatok erősen lekötik a kapacitást, ezért a figyelem nehezen megosztható. Viszont: komplexebb feladatmegoldást, alkalmazkodást tesznek lehetővé. Az automatikus folyamatok könnyen megzavarhatják (a telefon hangja kizökkent a matek példa megoldásából).

Tartós figyelem Ingerszegény környezet (pl.: radarmegfigyelés) Miért nehéz jelezni, hogy láttunk-e a radaron ingert (fényfelvillanást), vagy sem? Állandó gyakorisággal adott ingernél => biztosabb a jeladás. Ritkább ingernél gyakori hiba: tévesen riaszt a személy, mert a zajt is jelnek véli. Gyakoribb ingernél: többször hagy ki. Az első néhány inger alapján elvárást alakítunk ki a jelek érkezésének gyakoriságról, s ennek alapján hozunk létre döntési kritériumot, amely nem állandó.

Az emlékezet

Az emlékezet tárolómodelljei A korai elméletek szerint a rövid tartamú (RTM) memóriába kerül először az információ, majd átíródik a hosszú tartamú memóriába (HTM).

RTM vizsgálata Meddig maradhat az RTM-ben az infó? Zárjuk ki az ismétlés lehetőségét! Hogyan? Jegyeztessünk meg betűhármast (CVQ), közben pedig számoltassunk hármasával visszafelé! Eredmény: 30 mp. után alig tudták felidézni a betűhármast. Az RTM néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt.

Az RTM vizsgálata Mennyi infó fér az RTM-be? Miller szerint 7 ± 2 egység. (betű, szám). De! Ha hozzákapcsoljuk a megjegyzendő elemet HTM-ben őrzött infóhoz, akkor a teljesítmény megnő. A megjegyzendő számsor: 5, 2, 6, 3, 0, 1, 8, 4, 7. 1526: Mohácsi vész, 1301: Az Árpád-ház kihalása. 1847: József nádor halála. Az így keletkezett egységeket tömböknek (chunk) nevezzük. Hány tömböt tudunk megjegyezni? 7± 2 Az RTM mérése kizárva a HTM-et: a Watkins féle terjedelemre illeszkedő eljárással.

Sperling szenzoros tára R F G D M R I S P V R Z E K R R O B L T A 16 betű exponálása után bármelyik sornál (4 betű) felvillanhat a fény 1 másodpercen belül a betűk eltűnését követően. => Ez több, mint a Miller-féle szám. Ez a harmadik, a szenzoros tár az érzékszervekhez köthető teljes információ-mennyiséget képes tárolni 1-2 másodpercig.

A tárak néhány jellemzője Szeriális pozícióhatás: a szavakból álló lista elejéről és végéről több szót tudunk felidézni, mint a közepéről. Retrográd amnézia: agyrázkódás után a személy emlékezete lassan visszatér, de a balesetet közvetlenül megelőző időszak elvész. Az RTM-ben tárolt infó törlődik.

Konszolidációs időszak a HTM-ben Az első órában a felejtés azonos a két csoportban. Akik alhattak, azoknál a teljesítmény jobb lett a különböző időpontú felidézésekkor. Oka: a negatív interferencia (retroaktív és proaktív gátlás).

Nem táras elméletek Craik és Lockhart: feldolgozási szintek elmélet. Annál hatékonyabb a felidézés, minél mélyebb szintű a feldolgozása az elsajátítandó anyagnak. Baddeley: munkamemória. A munkamemória nem passzív, mint az RTM. A munkamemória az emlékezetnek az a része, amely éppen aktív, s terjedelme a feladat függvénye.

A munkamemória Három, összehangolt működésű részből áll: 1. Központi feldolgozó (figyelem elosztása, másik két alrendszer működésének koordinálása). 2. Fonológiai hurok (beszédhang tárolása, írott szöveg fonológiai kóddá alakítása) 3. Téri-vizuális vázlattömb (képzeleti képekkel belső manipulációk, téri tájékozódás)

Szerveződés és kategorizáció Collins és Quillian: hierarchikusan szervezett jelentésháló. A fogalmak hierarchikus szerveződést mutatnak. A lejjebb található fogalom a fölötte lévő általánosabba tartozik. Így a hierarchia magasabb fokán álló általánosabb fogalom tulajdonságaival rendelkezik az alatta lévő is. A mesterséges fogalmak esetében igaz ez a szerveződés, de a természetesekre nem. Hiányossága: ez a modell nem tudja megmagyarázni, hogy miért gyorsabban döntjük el a verébről, hogy madár-e, mint a pingvinről.

Collins és Quillian: hierarchikusan szervezett jelentésháló. Élőlény szaporodik táplálkozik Növény Állat mozog bőre van szárnya van tolla van repül Madár szürke ugrál Veréb Pingvin úszik

Collins és Loftus: Terjedő aktiváció Ebben a modellben a fogalmak nem hierarchikusan szerveződnek, a közöttük lévő kapcsolat változó erősségű. Ha egy fogalom aktívvá válik, akkor a vele kapcsolatban lévő is, de az már csökkenő intenzitással. A modell megmagyarázza, hogy miért döntjük el előbb a verébről, galambról, hogy madár, mint a struccról. A tipikusabb kategóriatag és a fölérendelt fogalom között a kapcsolat erősebb => a tipikusabb tétel erősebben aktiválódik. Ez az előhangolási (priming) hatás.

Collins és Luftus: Terjedő aktiváció

Rosch: prototípus elmélet A kategóriába való tatozás azonban sokszor nem egyértelmű. Rosch szerint a kategóriába való tartozást nem a definiáló tulajdonságok, hanem a hasonlóság alapján döntjük el. Minden kategóriának van egy prototípusa, amely a jellemző tulajdonságok egybesűrítéséből ered (így nem feltétlenül létező). Minél több prototipikus tulajdonsággal rendelkezik az adott példány, annál jellegzetesebb tagja a kategóriájának.

Tulving: Többszörös emlékezeti rendszer Deklaratív emlékezet Procedurális emlékezet Szemantikus Epizodikus Hogyan kell sebességet váltani. Balesetem az autóban. Autó (fogalma).

Bartlett: Sémák A séma hasonló, mint a fogalom prototípusa, de ez egy összetettebb esemény vázlata. Kísérlet: a vizsgálati személyeknek egy balesetről filmet vetítettek. 1. csoport kérdése: „Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a karambol történt?” 2. csoport kérdése: Mekkora sebességgel mentek az autók amikor a koccanás történt? Egy héttel később: láttak-e üvegcserepet a filmen? (1. cs:32%, 2. cs. 14% látott)

Egy baleset emlékképének újraalkotása Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a koccanás történt? Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a karambol történt?

Sémák Az emlékezet nem reproduktív, hanem konstruktív. (Azt mondták el az emberek, amit a kialakított sémájuk szerint tudni véltek. A karambol fogalmi és epizodikus sémájához nagyobb sebesség és törött üvegcserép tartozik.) A séma a helyzet vagy fogalom elemei közötti viszonyokat, szabályokat rögzíti. Ismereteket rendszerbe szervező szabály, tudásszervező tudás. (Így befolyásolják a hosszú távú memóriának mind a kódolási, mind az előhívási szakaszát.)

A sémák A sémák előnye: a nagy tömegű információmennyiséget gyorsan és gazdaságosan megszűrjük, megszervezzük és feldolgozzuk. => ökonómiai hasznosság. A viselkedés hatékonyságát a rendelkezésre álló sémák száma és szervezettsége határozza meg.

A környezeti kontextus hatása az emlékezetre Baddeley kísérlete: Bevésés: az 1. csoport a parton. Felidézés: a, a parton a csoport felénél, b, a vízben a csoport másik felénél.

A környezeti kontextus hatása az emlékezetre Bevésés: a 2. csoport a vízben tanulta a szólistát. Felidézés: c, a vízben a csoport egyik felénél, d, a parton a csoport másik felénél.

Kontextusfüggő emlékezet. Ha a tanulás és felidézés egyazon környezetben történik, akkor a felidézés teljesítménye jobb, akár 40 %-kal. Oka: a környezeti jelzőingerek segítő szerepe. (Más példa: a néhányszor látott ismerőst nehéz felismerni idegen környezetben.)

A hangulati állapot hatása az emlékezetre Nem csak a külső, hanem a belső környezet (hangulati állapot) is befolyásolja az emlékezeti folyamatokat. Freud: elfojtáselmélet. A feszülségkeltő, szorongást okozó eseményeket az énvédő mechanizmusok igyekeznek eltávolítani az éntől úgy, hogy a tudattalanba utalják. Kísérlet: két történet mesélése férfi és nő v. sz.-eknek. 1. történet: a férfiak Ödipális-komplexusára kritikus mondatokat tartalmazott. 2. történet: semleges. Eredmény: a férfiak az első szövegből kevesebbet idéztek fel. A második szöveg felidézésében nem volt különbség.

A hangulatszelektivitás (hangulatkongruitás) A hangulati állapotunkkal összhangban lévő információt hajlamosabbak vagyunk kiemelni, s inkább ezt kódolni, mint a hangulatunkkal ellentéteset. Később a felidézéskor, erre jobban emlékszünk. Kísérlet (Bower): 1. csoport: szomorú állapotra, 2. csoport: boldog állapotra hangolva hipnózissal. Történetet hallgatnak két kitalált férfiről, akivel mindig szerencsétlen dolgok történtek, a másikkal pedig csak jók. Eredmény: a felidézett tények mennyiségében nem volt különbség. De! A saját állapotukkal azonos történetű szereplővel kapcsolatosan tudtak több emléket felidézni.

Újabb példa a hangulatkongruitásra Kísérlet: gyerekeknek irányított fantázia segítségével indukáltak szomorú és vidám hangulatot. Aztán: pozitív és negatív jelentésű szavakból álló listát kellett elolvasni. Eredmény: a szomorú hangulatra hangoltak több negatív, míg a boldogra hangoltak több pozitív szót tudtak felidézni. Hasonló hatás jelentkezik depressziós betegeknél is. A mechanizmus háttere: a megjegyezett (bevésett) anyaggal együtt az emlékezetbe kerül hangulati állapotunk is. A hasonló érzelmek átélése később segíti a tartalom felidézését, hiszen a hangulat okozta aktiváció átterjed a tartalomra is.

Az emlékezet biológiai alapjai Hebb: reverberációs körök, azonos időben aktiválódó neuroncsoportok között hurokpálya jön létre, az emléknyomok ebben tárolódnak. Hydén: kötélmászás megtanulása után a patkányoknál az egyensúlyozó mozgásokat szervező magcsoport RNS-ének arányválto-zását tapasztalta. Mai álláspont: súlyozott neuronhálózat aktivitás.

Ajánlott irodalom A. Baddeley: Az emberi emlékezet Osiris Kiadó, Budapest, 2001. D. L. Schachter: Az emlékezet hét bűne Hogyan felejt és emlékszik az elme? HVG Kiadó, Budapest, 2002.