NEMZETKÖZI MENEKÜLTJOG Nagy Boldizsár előadása az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a joghallgatóknak 2015

Tartalom Képek Fogalmak I. A nagyságrendekről A történetről Fogalmak, menekültdefiníciók II. Alapelvek, tartós megoldások A Genfi egyezmény elemzése A definíció Jól megalapozott félelem Üldözés Az üldözés okai Az Egyezményben a menekülteknek biztosított jogok Kizárás, megszűnés Merre tart Európa, s benne Magyarország?

Zaatari tábor, Jordánia, 2013, szír menekültek, 2013 szeptemberében több mint 120 ezer

Rwandaiak, 1994

Koszovóiak, Blace, Macedónia, 1999

Darfuriak, 2004

Sebastiano Salgado fényképe: Etiópia, Koremp tábor 1984,

Fogalmak, menekült-definíciók Migráns Reguláris Irreguláris Illegális Kényszervándor Menekült (Belső menekült)

Hosszú távú tendenciák – A UNHCR által oltalmazott menekültek és belső menekültek. Év végi állomány adat (Stock data) Forrás: UNHCR Global Trends 2013, War’s Human Cost, Geneva, 2014, p.7.

Kényszervándorok, globálisan, év végi adatok Forced migrant 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Refugees (Under UNHCR mandate) 10,5 10,4 11,0 Palestinian refugees( UNWRA) 4,7 4,8 5,0 5,1 5,3 5,4 Individual applicants 0,8 1,0 0,9 1,1 IDPs fleeing conflict 26,0 27,1 27,5 26,4 28,8 33,0 Forrás UNHCR: Global Trends Refugees, Asylum-seekers, Returnees, Internally Displaced and Stateless Persons különböző évek (statistical annex) http://www.unrwa.org/sites/default/files/2014_01_uif_-_english.pdf és http://www.internal-displacement.org/ Vaccessed: 2014 szept. 24

Honnan származnak a menekültek? Source UNHCR Midyear l Trends 2014 UNHCR, geneva, 2015, p. 5.

Fő befogadó országok, 2013 vége és 2014 közepe Source UNHCR Global Trends 2013 War’s Human Cost, p. 13 and UNHCR Midyear l Trends 2014 UNHCR, geneva, 2015, p. 5.

A legnagyobb válság: Szíria Forrás: SYRIAN REFUGEES INTER-AGENCY REGIONAL UPDATE 18 February 2015 file:///C:/Users/N55SF/Downloads/SyrianrefugeecrisisInter-AgencyRegionalUpdate20150218.pdf

Egyéni kérelmek a fejlett államokban 2001 %-ában 2001 - 2009

Egyéni kérelmek, régiónként – három év Forrás UNHCR Global Trends 2012 Displacement A 21 st century challenge, Geneva, 19 June 2013 Forrás: UNHCR: Asylum Levels and Trends in Industrialized Countries – 2013, Geneva, 2014, p. 8.

Egyéni kérelmek 44 fejlett államban 2009 - 2013 Nyomtatandó vagy a képernyőn nagyítandó! Notes a. Country notes Australia. From 1 July 2013 there were changes to the official methodology utilized by the Government of Australia in counting asylum-seekers who arrived in Australia by boat. Since that time, figures have been based on the number of applications lodged for protection visas. From 1 January 2013 to 30 June 2013, asylum-seekers who arrived in Australia by boat were included once they had been screened in to a refugee status determination process. Asylum-seekers who arrive in Australia by boat and who have been transferred to third countries for refugee status determination are not included in the official statistics. Belgium. Figures include accompanying children since 2009. Data include repeat applications in 2009 (4,260) and 2010 (3,410). Canada. Source: Citizenship and Immigration Canada. Cyprus. In addition, UNHCR registered asylum applications in the northern part of Cyprusin 2008 (19), 2011 (31), 2012 (96) and 2013 (113). France. Includes asylum applications of minors. Iceland. 2013 data refers to January-October only. No information for November and December 2013. Source for October data (2013): Eurostat. Ireland. Data for 2009-2010 include repeat applications. Japan. Figures are UNHCR estimates. Luxembourg. Data for 2009-2012 includes repeat applications. Poland. Data excludes a significant number of repeat applications with the exception of monthly data for December 2013. Serbia (and Kosovo: S/RES/1244 (1999)). Source: UNHCR (2009-2010). Slovakia. Data for 2009-2010 includes repeat applications. Spain. Includes applications lodged at Spanish embassies. Switzerland. Figures exclude repeat applications. Turkey. UNHCR is the source of the data. The 2012 figure has been revised to include all asylum-seekers, both those pre-registered and those registered on a monthly basis. The 2013 figure includes asylum-seekers registered with UNHCR as well as asylum-seekers who have been pre-registered but who are pending official registration with UNHCR. As of 31 December 2013, there were 585,480 register ed Syrian refugees in Turkey covered by the Government’s Temporary Protection Regime. The number of Syrian asylum-seekers included in the annex tables covers only those who for specific reasons have beenreferred to UNHCR for further evaluation of their international protection needs. United States. Figures include (1) statistics from the US Department of Homeland Security (DHS), based on the number of cases and multiplied by 1.106 to reflect the estimated number of individuals; and (2) the number of new (“defensive”) requests lodged with the Department of Justice, Executive Office for Immigration Review (EOIR), based on thenumber of individuals. DHS data for 2013 is based on the number of cases and multiplied by 1.356 to reflect the estimated number of individuals during this year. EOIR data is available up to August 2013. The total number of applications lodged with the EOIR between September and December 2013 has been estimated by UNHCR using a statistical model (seasonal ARIMA). No information is available on the country of origin during this period, however. b. Regional classification EU-Total (28). All Member States of the European Union as at 1 July 2013. Nordic countries (5). Denmark, Finland, Iceland, Norway and Sweden. Southern Europe (8). Albania, Cyprus, Greece, Italy, Malta, Portugal, Spain and Turkey. Former Yugoslavia (6). Bosnia and Herzegovina, Croatia, Montenegro, Serbia (and Kosovo: S/RES/1244 (1999)), Slovenia, and the former Yugoslav Republic of Macedonia. Total Europe (38). All European countries listed. Forrás: Asylum Trends 2013 Asylum levels and trends in industrialized countries UNHCR, Geneva, 24 March 2014 .

Honnan jönnek a menekülők Európába? Forrás: Asylum in the EU, http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/docs/infographics/asylum/infographic_asylum_en.pdf

Egyéni kérelmek az EU 28 tagállamában, 1998 - 2013 Forrás: Asylum in the EU, http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/docs/infographics/asylum/infographic_asylum_en.pdf

EU+ Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc Egyéni kérelmek, évenként GEO/TIME 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 European Union (28 countries) 226 330 266 395 260 835 309 820 336 015 436 125 399 630 European Union (27 countries) 435 045 399 180 Belgium 15 940 22 955 26 560 32 270 28 285 21 215 22 850 Bulgaria 745 855 1 025 890 1 385 7 145 11 080 Czech Republic 1 650 1 245 790 755 710 1 155 Denmark 2 375 3 775 5 100 3 985 6 075 7 230 : Germany (until 1990 former territory of the FRG) 26 945 33 035 48 590 53 345 77 650 126 995 202 815 Estonia 15 40 35 65 75 95 155 Ireland 3 865 2 690 1 940 1 290 955 945 Greece 19 885 15 925 10 275 9 310 9 575 8 225 Spain 4 515 3 005 2 745 3 420 2 565 4 495 5 615 France 41 845 47 625 52 725 57 335 61 455 66 265 Croatia 1 080 450 Italy 30 145 17 670 10 050 40 355 17 350 26 620 64 625 Cyprus 3 920 3 200 2 875 1 770 1 635 1 255 Latvia 55 60 340 205 195 375 Lithuania 520 495 525 645 400 440 Luxembourg 455 485 785 2 155 2 055 1 070 Hungary 3 175 4 670 2 105 1 695 18 900 Malta 2 605 2 385 175 1 890 2 080 2 245 Netherlands 15 255 16 140 15 100 14 600 13 100 17 160 Austria 12 750 15 815 11 060 14 455 17 450 17 520 Poland 8 515 10 595 6 540 6 890 10 755 15 245 8 025 Portugal 160 140 275 295 505 Romania 1 180 965 885 1 720 2 510 1 495 Slovenia 260 200 245 360 305 270 385 Slovakia 905 820 540 490 730 330 Finland 3 770 5 700 3 675 2 975 3 115 3 220 Sweden 24 875 24 260 31 940 29 710 43 945 54 365 81 325 United Kingdom 31 695 24 365 26 940 28 895 30 820 Iceland 45 120 170 Liechtenstein 25 285 110 Norway 14 430 17 225 10 065 9 055 9 785 11 980 11 470 Switzerland 16 605 16 005 15 565 23 880 28 640 21 460 23 770 Total 257 465 299 945 286 620 342 900 374 630 469 825 434 940 EU+ Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc Egyéni kérelmek, évenként Forrás: Eurostat, http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_asyappctza&lang=en Látogatva 2015 február 23-án

Forrás s UNHCR Global Trends 2012 Displacement A 21 st century challenge, Geneva, 19 June 2013, Table 5, p. 28. Nemzetközi védelemre jogosultként elismerési arányok globálisan és az EU-ban Global trends 2013 (geneva 2014) REFUGEE RECOGNITION RATES (RRR) At the global level (UNHCR and State asylum procedures combined), the Refugee Recognition Rate (RRR) amounted to an estimated 32 per cent of all decisions taken during 2013 while the Total Recognition Rate (TRR) was 44 per cent. (39) Both values are significantly higher than the rates in 2012 – 30 per cent for RRR and 37 per cent for TRR – reflecting a continued increasing demand for international protection throughout the year. At this time, however, global recognition rates are indicative, as some States have not yet reported the relevant data. In 2013, among the main receiving industrialized countries, where States are responsible for conducting refugee status determination, Switzerland, Sweden, Norway, and Italy had the highest TRR at the first instance. This figure ranged from 68 per cent (Switzerland and Sweden) to 64 per cent (Italy). _________Total recognition rate: proportion of Convention or other proteceted status compared to all decisions on merit Refugee recognition rate: Convention status –compared to all decisions on merit. Forrás: Asylum in the EU, http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/docs/infographics/asylum/infographic_asylum_en.pdf

A UNHCR által segített belső menekültek

MAGYAR ADATOK 2011 2012 2013 2014 2015 jan 1 – febr. 22 Összes kérelem 1.693 2.157 18.900 42.777 27.413 3 fő származási ország Afganisztán (649) Koszovó (211) Szerbia (27) Afganisztán (880) Pakisztán (327) Koszovó (226) Koszovó (6.067) Pakisztán (3.052) Agganisztán (2.279) Koszovó (21.453) Afganisztán (8.796) Szíria (6.587) (22.731) Afganisztán (2.295) Szíria (972) Összes védelemben részesített 191 415 512 Menekült 52 87 198 260 Oltalmazott 139 328 217 252 Elutasítás 740 751 4.185 4.553 Megszüntetett eljárás 623 1110 11.339 23.406 Forrás: A BÁH éves kiadványfüzetei és a UNHCR adatai alapján összeállította: Nagy Boldizsár

A két világháború között: csoport-meghatározás A történetről 1918-ig: liberális útlevél-politika: aki menekül is bevándorlóként érkezhet A két világháború között: csoport-meghatározás a II világháború után: egyéni menekült definíció + regionális kiterjesztések Afganisztán, Szovjet felbomlás, Délszláv háborúk, Ruanda, Irak, Szíria

Fogalmak, menekült-definíciók Nemzetközi standard Nemzeti standard UNHCR statútum „konvenciós státusz” Genfi egyezmény és jegyzőkönyv Afrikai regionális egyezmény, 1969 B státusz, humanitárius státusz, EU-ban: kiegészítő védelem Cartagenai nyilatkozat, 1984 EU: kiegészítő védelem, 2004 EU: átmeneti védelem, 2001 Ideiglenes védelem Kínzás, megalázó bánásmód tilalma (EJEE 3§) Tolerált, nem kiutasítható, eltávolítható

Fogalmak, menekültdefiníciók Genfi Egyezmény Aki 1951. január 1. előtt történt események következtében faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.

Fogalmak, menekültdefiníciók Afrikai egyezmény, 1969: Genf + „aki kénytelen elhagyni szokásos tartózkodási helyét, hogy származási vagy állampolgársági országán kívül keressen menedéket (refuge) a származási, vagy állampolgársági országa egy részében vagy egészében érvényesülő külső agresszió, megszállás, idegen uralom vagy a közrendet súlyosan megzavaró események miatt” Cartagenai nyilatkozat,1984 : Genf+ „magába foglalja a menekültek között azokat, akik elmenekültek országukból, mert életüket, biztonságukat vagy szabadságukat az általánossá vált erőszak, idegen agresszió, belső viszály, az emberi jogok tömeges megsértése vagy a közrendet súlyosan megzavaró körülmények fenyegették”

Fogalmak, menekültdefiníciók EU – átmeneti védelem Átmeneti védelem (2001/55/EK irányelv) ”akiknek el kellett hagyniuk származási országukat, illetve régiójukat, illetve evakuálták őket...és akik az adott országban fennálló helyzet miatt nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni, ... különösen olyan személyek, akik: i. fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatatlan erőszak térségéből menekültek el; ii. ki vannak téve emberi jogaik rendszeres vagy általános megsértése komoly kockázatának, illetve ennek áldozatai.” a tömeges beáramlás a lakóhelyükről elűzött olyan személyeknek nagy számban a Közösség területére történő érkezését jelenti, akik egy adott országból vagy földrajzi területről érkeztek, függetlenül attól, hogy spontán vagy támogatott módon, pl. evakuálási program keretében érkeztek-e

Fogalmak, menekültdefiníciók EU – Kiegészítő védelem 2011/95/EU irányelv a menekült definíció értelmezéséről és a kiegészítő védelemről 2. cikk f) kiegészítő védelemre jogosult személy”: olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki nem minősül menekültnek, de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy származási országába, illetőleg hontalan személy esetében a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba való visszatérése esetén a 15. cikk szerinti súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lenne kitéve; …és nem tudja vagy az ilyen veszély miatt nem kívánja ezen ország védelmét igénybe venni; ________ 15. cikk Súlyos sérelem Az alábbiak minősülnek súlyos sérelemnek: a) halálbüntetés kiszabása vagy végrehajtása; vagy b) kínzás vagy embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása a kérelmezővel szemben a származási országban; vagy c) nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége. „and is unable, or, owing to such risk, unwilling to avail himself or herself of the protection of that country; - a hivatalos magyar fordítás („az ilyen veszélytől való félelmében nem kívánja”) téves person eligible for subsidiary protection’ „who does not qualify as a refugee but in respect of whom substantial grounds have been shown for believing that the person concerned, if returned to his or her country of origin, or in the case of a stateless person, to his or her country of former habitual residence, would face a real risk of suffering serious harm as defined in Article 15, .....is unable, or, owing to such risk, unwilling to avail himself or herself of the protection of that country”; „Serious harm consists of: (a) death penalty or execution; or (b) torture or inhuman or degrading treatment or punishment of an applicant in the country of origin; or (c) serious and individual threat to a civilian's life or person by reason of indiscriminate violence in situations of international or internal armed conflict”

Non-refoulement A non-refoulement elve széles értelemben azt jelenti, hogy menekültet nem szabad visszaküldeni abba az országba, ahol feltehetően üldözés, másfajta rossz bánásmód vagy kínzás fenyegeti . Guy Goodwin-Gill – Jane McAdam: A menekült a nemzetközi jogban, 3. kiadás, OUP, 2007, 201. old.

A NON-REFOULELEMENT ELV Három lehetséges jelentése (Elismert) menekült - az országon belül Menedékkérő + menekült A határon vagy a területen belül Bárki Bárhol Fenyegetettség oka közömbös + nincs kivétel Öt üldözési ok + kivétel van

Alapelvek I. non-refoulement 1.) A non-refoulement vagy visszaküldés és visszafordítás tilalmának elve Genfi Egyezmény 33. Cikk 1. Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza ("refouler") semmilyen módon a menekültet olyan területek határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatt lenne veszélyeztetve. 2. A jelen rendelkezésből folyó kedvezmény azonban nem illeti meg azt a menekültet, akiről alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén van, vagy aki, mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve. Tehát: Senkit nem lehet visszaküldeni oda, ahol éltek vagy testi épsége a definícióban szereplő 5 ok valamelyikéből veszélyeztetett Indirekt módon sem: pl. Ukrajnán keresztül Afganisztánból menekültet nem lehet visszaküldeni Ukrajnába. 2 apró kivétel van a non refoulement elve alól: nemzetbiztonsági ok súlyos bűncselekmény elkövetése Ha a határon vagy az ország területén belül jelentkezik valaki, azt állítva. ő menekült, akkor meg kell indítani az eljárást. Kivételes esetben visszaküldhető olyan országba, amelyen áthaladt, de akkor meg kell győződni arról, hogy az adott ország érdemi menekült eljárást fog lefolytatni. A non-refoulement elv szélesebb értelmében = senkit nem lehet kínzásnak vagy megalázó, embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek kitenni ( Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. Cikk) Ez nemcsak a menekültekre vonatkozik, hanem mindenkire, tehát a bűnözőkre is.

Non-refoulement 1. Kit köt? a Részes Államot - hatóságok - terület 2. Mi tiltott? - visszaküldeni bármely módon kiadatás, kiutasítás visszairányítás a határon 3. Ki védett? a) menedékkérő és elismert menekült b) egyéni elbírálás megtagadás/visszavonás esetén c) tömeges beáramlási szituációk 4. A hely, ahova a kiadatás, kiutasítás tilos Területek határai (nem államok) Biztonságos harmadik ország?? Fenyegetés az életre és a szabadságra nézve Üldözés vagy több? Betudás az államnak: Rules of attribution (based on the 2001 UN ILC Draft articles on responsibility of states for internationally wrongful acts,) state organs at all levels of centralized, federal, or local individuals acting in an official capacity even if they are exceeding their official authority; private persons or entities empowered to perform public functions; person or group of persons is in fact exercising elements of the governmental authority in the absence or default of the official authorities (de facto state organs) actors put at the disposal of the Contracting state by another state or international organisation if they exercise elements of governmental authority non-State actors in an armed conflict taking place in another state if they are de facto agents of the Contracting State (i.e. under its control or direction) private actors whose acts are subsequently acknowledged and accepted by a State as its own; insurgent groups if, they take over control of the State or manage to create a new one. Joghatóság: Loizidou judgment ECHR 1995 “The concept of ‘jurisdiction’ under [Article 1 of the Convention] is not restricted to the national territory of the High Contracting Parties. According to its established case law, for example, the Court has held that the extradition or expulsion of a person by a Contracting State may give rise to an issue under Article 3, and hence engage the responsibility of that State under the Convention … In addition, the responsibility of Contracting Parties can be involved because of acts of their authorities, whether performed within or outside national boundaries, which produce effects outside their own territory. Bearing in mind the object and purpose of the Convention, the responsibility of a Contracting Party may also arise when as a consequence of military action – whether lawful or unlawful – it exercises effective control outside its national territory. The obligation to secure, in such an area, the rights and freedoms set out in the Convention, derives from the fact of such control whether it be exercised directly, through its armed forces, or through a subordinate local administration.”62 Ld még Hirsi Jamaa and others v Italy, 2011

3.) A diszkrimináció tilalmának elve Alapelvek II. 2.) A család egységének az elve Ha a család egyik tagja menekült, akkor a menekült státuszt ki kell terjeszteni legalább a család legközvetlenebb körére (házastárs, kiskorú gyermek). A nemzeti jog ennél többet is adhat. 3.) A diszkrimináció tilalmának elve Nem szabad a menekülők között indokolatlan különbséget tenni. A menekültügy nem lehet haszonelvű. Vannak kizáró okok (pl. háborús bűntett, súlyos köztörvényes bcs.), de nem lehet annak alapján kizárni, hogy pl. beteg, vagy más etnikumhoz tartozik.

Ez ( 1-3) a mai prioritási sorrend! Tartós megoldások 1.) Önkéntes visszatérés Önkéntes!!! Biztonságosan és emberi méltóságát megőrizve! 2.) Integrálódás Nem asszimilálódás! Ha nincs reális esély a visszatérésre =a menekült szerves részévé válik a befogadó társadalomnak, kiépíti kapcsolódási rendszerét, de megőrzi saját nemzeti identitását. 3.) Továbbtelepülés: pl. 1956-ban 200 ezer ember ment Ausztriába. Ausztria ekkor szegény ,7 milliós ország, épphogy elhagyták az orosz katonák a magyarok továbbtelepülésére számítanak. Ez ( 1-3) a mai prioritási sorrend!

A Genfi Egyezmény elemzése Az 1951. évi egyezmény és az 1967. évi jegyzőkönyv (Előtörténet, részesek, ld. www.unhcr.org és www.refworld.org ) Menekült csak az lehet, aki a saját országán kívül tartózkodik Az igazi kérdés nem az, üldözték-e a menekülőt mielőtt eljött, hanem az, mi történne, ha visszaküldenék?

A jól megalapozott félelem A jól megalapozott félelem – egy lehetséges jövőbeni esemény (az üldöztetés) bekövetkezési valószínűségének a megítélése A valószínűség elképzelehető szintjei (bizonyítási fokok) Nincs ésszerű kétség (Beyond reasonable doubt) Valószínű (inkább bekövetkezik, mint nem) (Balance of probabilities) Ésszerű lehetőség (Reasonable chance) „Egyszerűen nincsen helye az Egyesült Nemzetek definíciójában annak, hogy megállapítsuk, hogy ha egy kérelmezőnek csak 10% esélye van arra, hogy lelőjék, megkínozzák, vagy máshogyan üldözzék, akkor nem jól megalapozott a félelme…Ahogy arra a Stevic ügyben rámutattunk, a jól megalapozott félelem standardjának mértéktartó értelmezése azt mutatja, hogy amennyiben az objektív helyzetet bizonyíték támasztja alá, akkor nem kell azt kimutatni, hogy a helyzet valószínűleg üldöztetésre vezet, elég azt kimutatni,, hogy az üldöztetés ésszerű lehetősége fennáll.” NS v. CARDOZA-FONSECA, 480 U.S. 421 (1987), p. 7

A Genfi Egyezmény elemzése „Megalapozott a félelme” A” jól megalapozott félelem” fogalma Nem az hogy :” biztos hogy üldözni fogják…” Nem az hogy: „valószínű, hogy üldözni fogják” Hanem, az hogy: „Ésszerű lehetőség áll fenn arra, hogy üldözni fogják”

Mi az üldöz(tet)és? Definíció(k) J. Hathaway: „Az üldöztetést az alapvető emberi jogok olyan folyamatos vagy rendszeres megsértéseként lehet meghatározni, amely az állami védelem meghiúsulását tanúsítja.”* G.Goodwin-Gill: „Üldöztetést eredményez, ha a kérdéses intézkedések olyan mértékben sértik [a menekülők védett] érdekeit és az emberi lény integritását és bennerejlő méltóságát, amely mértéket elfogadhatatlannak tartanak az érvényes nemzetközi követelményekkel összevetve avagy a menedékjog illetve a menekült státusz elbírálásáért felelős államban érvényesülő magasabb követelményekhez viszonyítva.”** *James Hathaway: The Law of Refugee Status 1991, 104-105 old **The Refugee in International Law, 2. kiad. 1996, 77.old Hathaway konstrukciója: Emberi jogok 1 osztálya: élet és fizikai integritás: megsértése mindig üldöztetés 2. osztály klasszikus polgárijogok általában igen, kivéve, ha igazolt 3 osztály: gazdasági,szociális, kultúráális: általában nem, kivéve, ha diszkriminatív vagy szélsőséges

A nem állami szereplők előretörése Ki az üldöző? A menekültügy történetisége - Szovjetunió,náci Németország, új kommunista rendszerek Kelet Európában, autoriter rezsimek a többi földrészen – az állami (titkos)szolgálatok, szervek üldöznek A nem állami szereplők előretörése „új törzsiség”, nacionalizmus, vallásháborúk polgárháborús helyzetek felkelő oldali szereplői (pl. Latin Amerikában!) domináns csoport saját kisebbsége ellen fordul („meghatározott társadalmi csoport” tagjai ellen) H.L.R v France 11/1996/630/813 – 1997április 23 ECtHR ítélet (ez volt a kolumbiai kábszer csempész) D. v. United Kingdom 146/1996/767/964 1997 május 2 ECtHR (HIV) This point was emphatically made in Canada (Attorney General) v Ward [1993] 2 SCR 689, 709 (SC:Can): “The persecution alleged by the appellant emanates from non-state actors, the INLA; the Government of Ireland is in no way involved in it. This case, then, raises the question whether state involvement is a pre-requisite to “persecution” under the definition of “Convention refugee” in the Act. The precise issues are phrased differently by the parties, but can be summarized in the following fashion. First, is there a requirement that “persecution” emanate from the state? Second, does it matter whether the claim is based on the “unable” or “unwilling” branch of the definition? In my view, the answer to both these questions is no.” [58] And later, at 716-717: “The international community was meant to be a forum of second resort for the persecuted, a ‘surrogate’, approachable upon failure of local protection. The rationale upon which international refugee law rests is not simply the need to give shelter to those persecuted by the state, but, more widely, to provide refuge to those whose home state cannot or does not afford them protection from persecution. The former is, of course, comprised in the latter, but the drafters of the Convention had the latter, wider purpose in mind. The state’s inability to protect the individual from persecution founded on one of the enumerated grounds constitutes failure of local protection.

A Genfi Egyezmény elemzése Az üldözés okai Faj Széles értelem: leszármazás, bőrszín, törzs Nemzethez tarozás Nem állampolgárság. Átfedések. Kisebbségi lét Politikai nézet Neki tulajdonítják Vallás Mi minősül ~nak? Meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás Homoszexualitás, kínai egy-gyermek politika, családon belüli erőszak áldozatai. - Veleszületett vagy nem elvárható, hogy lemondjon róla? - Kell-e a csoport tagjai között kohézió (ismeretség, „mi”-tudat) legyen?

Az Egyezményben a menekülteknek biztosított jogok Külföldiek maradnak Négyféle bánásmód mint saját állampolgár legkedvezőbb helyzetben levő külföldi külföldiek általában (harmadik országban, mint a menedék országának állampolgárai) „menekültútlevél” – konvenciós útiokmány! Magyar és sok nemzeti jog: kiterjeszti a nemzeti bánásmódot szinte mindenre

Kizárás az egyezmény alkalmazásából Az Egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan személyre, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy a) Béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el; b) A menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; c) Az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.

A menekült státusz megszűnése Megszűnik az Egyezmény alkalmazhatósága az A. rész rendelkezéseinek hatálya alá tartozó olyan személy esetén, aki: (1) Önkéntesen ismét igénybe vette állampolgársága szerinti ország védelmét; vagy (2) Elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte, vagy (3) Új állampolgárságot szerzett és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét, vagy (4) Önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében; vagy (5) Már nem utasíthatja el állampolgársága szerinti országa védelmének igénybevételét, mivel megszűntek azok a körülmények, amelyek alapján őt menekültként elismerték;

Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról) Másodlagos, korábbi jogforrás Van-e átdol-gozás Az új jogszabály Eurodac 2725/2000/EK rendelet Van Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a [„Dublin III] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról . Dublin II. rendelet A Tanács 343/2003 EK számú rendelete AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 604/2013/EU RENDELETE (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) = „Dublin III” Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv) 2004/83/EK irányelv AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/95/EU IRÁNYELVE (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) Dublin II rendelet: A Tanács 343/2003/EK rendelete (2003. február 18.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 50., 2003.2.25., 1–10. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 109) Befogadási irányelv: A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., 2003.2.6., 18–25. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 101) Családegyesítési irányelv: A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12—18. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06 ., 224 Az átmeneti védelemről szóló irányelv Kvalifikációs irányelv: A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29.) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról OJ L 304/12, 2004. szeptember 30., Hivatalos magyar verziója: HL rendkívüli kiadás, 19/7 kötet, 96. old. Eljárási Irányelv: A Tanács 2005/85/EK Irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól OJ L 326/13, 2005. december 13. Menekültügyi Alap: Az Európai Parlament és a Tanács 2007/573/EK határozata ( 2007. május 23. ) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 2007/L 144/1) Alapjogi Charta : Az Európai Unió Alapjogi Chartája HL 2007/C 303/1, 2007. december 14 A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12–23. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V04., 162) Az átmeneti védelemről szóló irányelv

Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról) Másodlagos, korábbi jogforrás Van-e átdol-gozás Az új jogszabály Európai Menekültügyi Alap 2007/573/EK határozat Van AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 516/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről Másodlagos, hatályos, jogforrás Helyzete Befogadási feltételek irányelv 2003/9/EK irányelve Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról Eljárási irányelv 2005/85/EK irányelve Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról Átmeneti védelem irányelv 2001/55/EK irányelve (Még) nincs Common European Asylum System = State of play Brussels, 7 December 2011 18170/11 Asylum Procedures Directive Significant headway has been made in negotiations on the amended recast of the Asylum Procedures Directive. Compromise proposals have been discussed at the level of the Asylum Working Party. Progress has been made in particular on the question of the definition and identification of applicants in need of special procedural guarantees, the role and funding of medical examinations, grounds for accelerated procedures, the time limits applicable as regards the procedure at first instance as well as the scope of legal assistance and representation. Further discussion will be needed on key political elements of the recast such as subsequent applications, accelerated procedures and provisions concerning the right to an effective remedy. Reception Conditions Directive 2011 Dec: Progress has been made in particular in respect of health care, tracing and the definition of family members. Discussions on material reception conditions, free legal assistance and representation, as well as the identification of persons with special reception needs have also been constructive. 2012 March: (ASILE 36) two main issues remained open; grounds for detention (Article 8) and access to labour market for asylum applicants (Article 15). The Permanent Representatives Committee acknowledged the Presidency’s compromise proposal for a list of grounds for detention. Four other issues were described to the Permanent Representatives Committee, including the definition of family members (Article 2 (c)), material reception conditions (Article 17(5)), identification of the special reception needs of vulnerable persons (Article 22) and free legal assistance and representation (Article 26). The discussions on those four topics have been constructive and progress has been achieved overall. Dublin Regulation Discussions on this item have continued at the Strategic Committee on Immigration, Frontiers and Asylum and at the Permanent Representatives Committee. An overwhelming majority of delegations considered that the Union’s asylum acquis should not be complemented by an emergency mechanism including a provision concerning the suspension of transfers carried out in the framework of the Dublin Regulation. The emphasis of the discussion shifted from addressing situations of crisis after they have unfolded to addressing the root causes of such crises. A majority of delegations agreed that a concise clause setting out the structure of a process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be included in the Dublin Regulation as an alternative to the emergency mechanism. The process would serve to build mutual trust between the Member States and provide a basis for the provision of measures of solidarity. Indeed, the discussions on the process for early warning, preparedness and management of asylum crises should be accompanied by steps to reinforce solidarity between Member States in the framework of the CEAS. Eurodac Regulation Work on the Eurodac Regulation is on hold. The overwhelming majority of delegations maintains its support for inserting a clause in the EURODAC Regulation enabling Member States to allow their law enforcement authorities' access to the EURODAC central database under strict conditions for the purposes of fighting terrorism and organised crime.

Magyarország A menekültekre vonatkozó magyar politika négy stádiumra osztható. Az első (1989-1991) a Romániából érkező, nagyrészt magyar menekülőket érintette. Ebben a szakaszban a menekültek befogadása a fő cél, függetlenül attól, hogy kapnak-e formális menekült státuszt (amire csak 1989 októbere után volt lehetőség) vagy sem. A második időszak (1991-1995) a szerb-horvát, illetve a boszniai háborúé. Ekkor a Magyarország területét elérő menekülőket egy - gyakran sok évig elhúzódó - ideiglenes státuszba gyömöszölik: menedékesek lesznek, a maradás jogával, de a munkavállalás, integrálódás lehetősége nélkül. A hatóságok visszatérésüket vagy továbbvándorlásukat feltételezik.

Magyarország A harmadik időszak (1996-2004) a kilencvenes évek közepén kezdődik, amikor az Európai Unióhoz csatlakozás reális lehetőséggé válik. Elfogadják az 1989. évi minisztertanácsi rendeletet felváltó első törvényt a menedékjogról (1997. évi CXXIX. tv.). Ez eltörli a kínos földrajzi megszorítást, és ezzel a hazai hatóságok feladatává teszi a nem-európai menekülők ügyében eljárást. Az ország a világfolyamatok részévé vált s egyszeriben igyekezett úgy reagálni, mint tanácsadói, a német és osztrák hatóságok: kiszorítóan, védekezve a menekülők érkezése ellen. A negyedik korszak (2004 -), a csatlakozással kezdődött A közösségi vívmányok legfontosabb elemeit 2008. január 1-jén hatályba lépett szabályozás (tv. és korm. rend.) átültette. A dublini rendelet alkalmazása nem jelent súlyos terhet. Az idegenrendészeti, majd a 2013 nyarán bevezetett menedékjogi őrizet emberi jogilag aggályos és nem tántorítja el az érkezőket. Az EU 2013-as menedékjogi csomagjának átültetése részben megtörtént. 2015: a kormány vitát kezdeményez a bevándorlás- és a menekültpolitikáról. Szigorítást szorgalmaz.

A törvény (Met) főbb vonásai: A magyar menedékjogi szabályozás: 2007. évi LXXX tv és 301/2007 (XI.9.) Korm. rend. A törvény (Met) főbb vonásai: Új védelmi kategória: oltalmazott = EU kvalifikációs irányelv kiegészítő védelem = 12. § (1) ...nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. 61. § Az elismerés feltételeinek vizsgálata során súlyos sérelemnek tekintendő a) a halálbüntetéssel fenyegetés; b) a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása; c) a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye h) biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján, illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít; i) biztonságos harmadik ország: a kérelmező vonatkozásában az az állam, ahol a kérelmező a Magyar Köztársaság területére érkezését megelőzően tartózkodott vagy annak területén átutazott, és lehetősége volt arra, hogy menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem iránti kérelmet nyújtson be, feltéve, hogy a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy az adott országban ia) a kérelmező életét és szabadságát nem fenyegeti veszély faji vagy vallási okból, nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének, ib) a Genfi Egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét, ic) elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, amely szerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és id) biztosított a Genfi Egyezménnyel összhangban álló védelem;

Kritikus elem: „menedékjogi őrizet” – max. 6 hó A Met pillérei Előzetes vizsgálati eljárás = „dublini eljárás” + elfogadhatóság - 15 nap - „dublini eljárás”: a kérelmező átadása/visszaadása másik EU tagállamnak ha nem: elfogadhatóság vizsgálata: - elfogadhatatlan kérelem: = máshol már menekült státusza van (és tényleges a védelem) = EU polgár = ismételt kérelem azonos ténybeli alapon = van biztonságos harmadik ország (Az illetékes törvényszékhez 3 napon belül felülvizsgálati kérelem nyújtható be) Rendes eljárás: 1 közigazgatási szint, a BÁH dönt (helyi szervei révén) felülvizsgálati kérelem: 8 napon belül törvényszékhez. Döntésre 60 nap. Különleges bánásmódot igénylő személyek sajátos szükségleteinek figyelembe vétele (átitatja a Met-et) Elismert menekült státusza: lényegében a magyar állampolgár jogait élvezi Oltalmazott: mint menekült, kivéve: útiokmány, kedvezményes honosítás Vhr: lényege: az ellátások szabályozása Bátortalan lépés az integrációs programok felé Kritikus elem: „menedékjogi őrizet” – max. 6 hó A 2014-ben benyújtott szigorító java slatot ld.

Végszó Mikes Kelemen a - mai szóval - politikai menekültként az Ottomán Birodalomban élő Rákóczi fejedelem kamarása írta a következő sorokat majd' háromszáz éve: "30. levél Békós, 16. augusti 1719. Látja kéd, hogy Ázsiából írok kédnek, ha Ámérikában volnék, Missisipiából is írnék kédnek. Minket már úgy tekintsen kéd, mint ázsiai magyarokot. Elég az, édes néném, hogy már öt naptól fogvást itt sátorok alatt vagyunk. ....De azon nem tőrödöm, hanem azon tőrödöm, hogy nem Háromszéken vagyok. De ott jobb volna-é az Isten, mint itt? Nem, mindenütt egyaránsú az õ jósága, itt akarja az Isten, hogy légy, azért itt sétálj ezen a szép réten. Az igaz, édes néném, hogy szép helyt vagyunk, a sátoraink a tengerparton rendiben. Ezt a gyönyörû kanálist végig látjuk, a Fekete-tenger zugását jól halljuk. Azok a nagy rettentõ sajkák elõttünk mennek el a Fekete-tengerre."

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Nagy Boldizsár ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék Tel.: 242 6313 Drótposta: nagyboldi@ajk.elte.hu