Az állam Vállalkozási formák Koordinációs mechanizmusok Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam

Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Forrás: Csányi fizetését havi bruttó 750 ezerről 780 ezerre növelték, az eddigi opciós részvényvásárlási programot havi fix részvényjuttatás váltja fel. Az elnök-vezérigazgató havonta ezer részvényt kap, ez a mostani árfolyamon több mint 6 millió forintot jelent. Forrás:

http://markmyprofessor.com

A vállalkozás makrokörnyezete Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok politikai környezet gazdasági környezet társadalmi – szociális környezet tudományos – technikai környezet ökológiai környezet jogi környezet oktatási környezet Social Techniacal Economical Environmental Political Legal Educational Social Techniacal Economical Environmental Political Legal Educational STEEPLE módszer

Az állam gazdasági szerepe Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok A szerepvállalás mértéke vitaalap, de szükségessége nem kérdőjelezhető meg.

A vállalkozás és az állam kapcsolata Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok A vállalkozás és az állam kapcsolata Az állam piackonform gazdaságszabályozó eszközöket alkalmaz: A bankrendszer pénzkibocsátási, hitelezési és kamatpolitikája. Az árfolyamok és a vámok rendszere. Az állami költségvetés kiadásainak és bevételeinek meghatározása. A vállalkozási jövedelmek és a személyi jövedelmek normatív adóztatása. Állami preferenciák támogatása (pl. K+F, célberuházások). Állami rendelések biztonságpolitikai, egészségügyi, stb. célból. A munkaerőpiac működési feltételeinek befolyásolása, a munkanélküliség kezelése. A pályázati és közbeszerzési feltételrendszer kialakítása. A tőkeáramlás intézményrendszerének és formáinak fejlesztése.

A vállalati működés érintettjei Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. TULAJDONOSOK MUNKAVÁLLALÓK MENEDZSEREK Belső érintettek

A Word Bank által az állam számára meghatározott funkciók jogi keretek meghatározása, a gazdaságpolitika alkalmazása, alapvető szolgáltatások és infrastruktúra létesítése, a hátrányos helyzetűek védelme, a környezet védelme.

Az állam gazdasági szerepvállalása Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Egyre kisebb, mert Csökkent a gazdasági növekedés a 70-es években (állami tőkekivonás).

Az állam gazdasági szerepvállalása Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Egyre kisebb, mert Csökkent a gazdasági növekedés a 70-es években. Alacsony színvonalúak voltak az állami szolgáltatások.

Az állam gazdasági szerepvállalása Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam gazdasági szerepvállalása Csökkent a gazdasági növekedés a 70-es években. Alacsony színvonalúak voltak az állami szolgáltatások. A maximális állami szerepvállalást hirdető szocialista államok csődje.

Az állam gazdasági szerepvállalása Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Növekedhet, mert Egyes társadalmi létszférákban növekszik a nem piaci elemek száma (egészségügy, kultúra). Pl. állampolgári jogon járó szolgáltatások

Az állam gazdasági szerepvállalása Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam gazdasági szerepvállalása Növekedhet, mert Egyes társadalmi létszférákban növekszik a nem piaci elemek száma. Humán tényezők előtérbe kerültek, amely az állami szabályozás szükségességét (pl. munkakörülmények, nyugdíj, oktatás.)

Az állam gazdasági szerepvállalása Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam gazdasági szerepvállalása Növekedhet, mert Egyes társadalmi létszférákban növekszik a nem piaci elemek száma. Humán tényezők előtérbe kerültek (pl. munkakörülmények, nyugdíj, oktatás.) Növekszik a reál infrastruktúra iránti igény.

Az állam gazdasági szerepvállalása Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam gazdasági szerepvállalása Növekedhet, mert Egyes társadalmi létszférákban növekszik a nem piaci elemek száma. Humán tényezők előtérbe kerültek (pl. munkakörülmények, nyugdíj, oktatás.) Növekszik a reál infrastruktúra iránti igény. Az állami szerepvállalás jelentősen hozzájárulhat a nemzeti vállalatok nemzetközi versenyképességének növekedéséhez.

Gazdasági szabályozás Humán és reál infrastruktúra megteremtése Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam gazdasági szerepvállalása ÁLLAM Gazdasági szabályozás Humán és reál infrastruktúra megteremtése

Gazdasági szabályozás Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Gazdasági szabályozás Gazdasági mechanizmus (gazdasági rendszer) Gazdaságpolitika (gazdasági folyamatok)

Gazdasági mechanizmus Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kereteit szabja meg. Az állami intézmények gazdasági hatalomgyakorlásának kereteit és módját, a gazdasági működésének hosszútávra érvényes keretszabályait adja meg. 1949 tervgazdálkodás 1968 új mechanizmus 1990 rendszerváltás

Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Gazdaságpolitika Gazdaságpolitika: az állam gazdasági szerepvállalásának rövidebb távra szóló dimenziója, lényegében az állam hatalmi befolyásának érvényesítését jelenti a gazdaságban.

Gazdaságpolitikai célok Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Jellemzően makroökonómiai célokat fogalmaz meg az állam (illetve intézményei), amelyeket a gazdasággal, ezen belül a vállalatokkal igyekeznek megvalósítani. makroökonómiai stabilitás biztosítása, erőforrások elosztásának befolyásolása, jövedelemelosztás szabályozása. Célok: P. A. Samuelson

Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Gazdaságpolitika A gazdaságpolitika az állam gazdasági funkcióinak ellátását szolgálja. Gazdasági funkció lehet: gazdálkodási gazdaságszervező tulajdonosi közérdekvédelmi.

Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam a gazdasággal kapcsolatos funkcióit gazdasági és igazgatási eszközökkel látja el, amelyek lehetnek közvetlenek és közvetettek.

Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam a gazdasággal kapcsolatos funkcióit gazdasági és igazgatási eszközökkel látja el, amelyek lehetnek közvetlenek és közvetettek.

Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam a gazdasággal kapcsolatos funkcióit gazdasági és igazgatási eszközökkel látja el, amelyek lehetnek közvetlenek és közvetettek.

Állami beruházások, költségvetési juttatások Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Az állam a gazdasággal kapcsolatos funkcióit gazdasági és igazgatási eszközökkel látja el, amelyek lehetnek közvetlenek és közvetettek. Eszközök csoportjai Közvetlen Közvetett Gazdasági Állami beruházások, költségvetési juttatások Gazdasági szabályozók: a piaci verseny, a jövedelem- és a pénzügyi szabályozás, stb. Igazgatási Vállalkozások alapítására, megszüntetésére vonatkozó előírások Általános hatósági szabályok: környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, stb. előírások

Magyarországon a közvetett eszközök túlsúlya figyelhető meg Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok A gazdaságirányítás jellege – attól függően, hogy mely elemek vannak túlsúlyban – alapvetően kétféle lehet: direkt (közvetlen eszközöket alkalmaz), indirekt (közvetett eszközök vannak túlsúlyban). Magyarországon a közvetett eszközök túlsúlya figyelhető meg

Az állam befolyása a vállalatokra Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok A vállalkozások alapítása (pl. vállalkozási formák). Gazdálkodási előírások (pl. számviteli és könyvviteli előírások). Általános jellegű előírások (pl. tűzrendészeti előírások). A vállalkozások megszüntetése (pl. milyen okok miatt szűnhet meg egy cég).

Állami szerepvállalás és a vállalatok Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Állami szerepvállalás és a vállalatok korlátok, amelyeket nem lehet áthágni, befolyásoló tényezők, amelyek figyelembevételével a vállalat eredményesebben tud gazdálkodni, lehetőségek, amelyek befolyásolásával előnyre lehet szert tenni (lobbi). Vállalati szemszögből az állami szerepvállalás tényezői lehetnek:

Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Lobbi Az etikus lobbizás az állam gazdasági szerepvállalásának egyik fő mozgatórugója!

A lobbizás alapelvei Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok A politikusoknak, köztisztviselőknek szóló valamennyi üzenetet kizárólag írásban, céges papíron, névvel, poszttal megjelölve és aláírva bocsátják ki. Ezeket a dokumentumokat megőrzik. Úgy kell írni a leveleket, mintha azt bárki elolvashatná. Az ország hosszú távú érdekeivel ellentétes érdekeket nem érvényesítenek, mert hosszú távú magyarországi jelenétre lehet számítani. Minden trükköt egyszer lehet csak eljátszani…..

Az állam-vállalat kapcsolat további kapcsolódási pontjai Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok Partner: állami tulajdonrész a magánvállalkozásokban. Fogyasztó: állami megrendelések az esetek többségében nagy volumenűek és biztos piacot jelentenek számos cégnek. Versenytárs: a fogyasztói igények kielégítésében az állam is szerepet játszik. A fejlesztés támogatója.

A vállalatok számára fontos makrogazdasági mutatók Vállalkozási formák Az állam szerepe Koordinációs mechanizmusok Gazdasági szabályozás Lobbi Állam v. vállalatok A vállalatok számára fontos makrogazdasági mutatók A gazdasági növekedés, az infláció és a kamatláb, a költségvetési kamatláb, a foglalkoztatásra irányuló törekvések jellege és azok kapcsolata.

Az Euró bevezetésének feltételei (maastrichti konvergencia) Árstabilitás: az infláció nem haladhatja meg 1,5%-nál jobban a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált években 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező ország átlagát. Árfolyamok stabilitása: az EMS árfolyam-mechanizmusán belül a nemzeti valutát nem értékelték le az utóbbi két éven belül. Stabilkormányzati pénzügyi pozíciók: a vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3%-át nem haladja meg, az államadóság pedig a GDP 60%-át nem haladja meg.

Állami vállalatok Állami vállalat: olyan vállalat, ahol az állam többségi tulajdonnal rendelkezik. Állami vállalat alapításának célja: Kormányzati célok támogatása (fejlesztés-, vagy foglalkoztatáspolitikai cél elérésének érdekében). Közjavak mérsékelt áru előállítása. Példamutatás. Versenytárs teremtése a monopóliumok ellen.

Állami erdészeti vállalatok

Állami vállalatok versus magánvállalkozások Különböző tulajdonosok (az „állam” szinte megfoghatatlan). A sikerkritériumok nem csak profit jellegű. Az állami vállalatok irányításában erőteljesebb a dolgozói részvétel. Az állami vállalatok szélesebb politikai nyilvánosság előtt működnek.