Kulturális intézmények, tevékenységek

Kulturális intézményrendszer Intézmények fenntartók szerint Intézmények tevékenység/profil szerint 5 fő kulturális közfoglalkoztatási színtér: Közművelődési intézmények Könyvtárak Múzeumok Önkormányzatok kulturális tevékenységei Kulturális célú civil szervezetek

Kulturális intézmények fenntartói Állami szektor Közvetlen államháztartási finanszírozás Önkormányzati finanszírozás Profitorientált szektor Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Nonprofit szektor Szűkebb értelemben (egyesület, alapítvány) Egyéb (egyház, szövetség …)

Fenntartók és tevékenységek összefüggése példákkal Állami / Önkormányzati Profitorientált társas / egyéni Nonprofit klasszikus / egyházi Közművelődés Nemzeti Művelődési Intézet Városi művelődési ház Rendezvény-szervező cég KKOSZ Egyházi közművelődési egyesületek Közgyűjtemény Országos Széchenyi Könyvtár Helytörténeti múzeum Kastélymúzeumokat kezelő kft.-k Magán galéria Magyar Múzeumi Egyesület Egyházi könyvtárak Művészeti, szórakoztatási Magyar Állami Operaház Csokonai Színház, Debrecen Művészeti Kft. Eötvös Cirkusz Kft. Néptánc egyesületek Művészeti alapítványok Egyéb KLIK Települési újság HVG Kiadó ZRt. Civil Rádió Egyházi újságok

Kulturális intézmények tevékenységei Közművelődési intézmények Faluház Művelődési ház Művelődési központ ÁMK IKSZT Agóra, Agóra Pólus … Művészeti és szórakoztatási intézmények - Előadóművészet - Képzőművészet - Filmművészet - Építészet … Egyéb intézmények, szervezetek - Tudományos intézeti kulturális feladatok - Tömegkommunikáció kulturális feladatai - Oktatási intézmények kulturális feladatai … Közgyűjtemények - Könyvtár - Múzeum (- Levéltár)

KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK

A közművelődésről A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének q) pontja a közművelődési tevékenység fogalmát a következőképpen határozza meg: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.

Közművelődési intézmény: a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény, d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.

Kulturális törvényi háttér 1997. évi CXL törvény 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról kulturális területen Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

Kulturális törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosított változata Fő tartalmi vonatkozásai a kulturális jogokon túl a címében szereplő 3 intézmény típusait, jellemzőit, besorolását, fenntartását tartalmazza (l. intézményrendszer bemutatása)

Közalkalmazottak jogállása 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról kulturális területen az állami és a helyi önkormányzati kulturális költségvetési intézmények közalkalmazottaira terjed ki Szabályozza a lehetséges munkaköröket és azok betöltéséhez szükséges feltételeket Szabályozza a vezetői munkakörök betöltéséhez szükséges feltételeket

A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította Részt vesz a közművelődési szakterület kormányzati és minisztériumi szintű stratégiai, fejlesztési terveinek előkészítésében Szakmai innovációkat, közösségi együttműködéseket kezdeményez, támogat Területi közművelődési feladatot lát el

jogszabályi keretek között működik; stratégiai tervezésre képes; NMI Szakmai koncepció „Minden szakterület intézményesülését, területi beágyazottságát biztosítja, ha jogszabályi keretek között működik; stratégiai tervezésre képes; elmélete-módszertana megfogalmazott; a képzési- és intézmény rendszere egymásra épülve, hierarchikusan kidolgozott; elméleti és gyakorlati kutatásai folyamatosak; dokumentumait önálló könyvtár rendezi; adatbázisait, szakmatörténeti gyűjteményét kutatható, elérhető rendszerbe foglalja.” (A Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Koncepciójából)

NMI Szakmai koncepció A Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Koncepciója A közművelődés alapintézményei – közösségei területi szintek Néphagyomány A Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Koncepciója Kreatív közösségek I. I. Felnőttképzés, Felsőoktatás Ifjúság – közoktatás Kulturális Vidékfejlesztés

Az Intézet működési módja Közösségek – Látogatók – Intézmények – civil szervezetek (az ország) 5. SZINT 19 megye 4. SZINT Egységes irányítás, közös költségvetés, egyszemélyes munkáltatás Funkcionális osztályok 3. SZINT Szakmai módszertani főosztály 2. SZINT Stratégiai fejlesztési főosztály 2. SZINT Főigazgató 1. SZINT Corvin tér Szalay utca 19 megye

A Nemzeti Művelődési Intézet kiemelt programjai NMI A Nemzeti Művelődési Intézet kiemelt programjai Megyei módszertani feladatellátás Kulturális közmunka program megvalósítása A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletének 2014-es újraindítása IKSZT-k, Agórák módszertani segítése A megyék gazdag tartalmú működése a feladatfinanszírozás keretében, belső képzések rendszerének bővítése A szakterület tudományos helyzetének elemzése, online folyóira működtetése …….

Minőségfejlesztés a közművelődésben NMI Bács-Kiskun megye Minőségfejlesztés a közművelődésben Kedvező alapokat ad a közművelődési szakma megújulásának. Az egymástól való tanulás elősegítése, a hasonló körülmények között dolgozó kollegák jó gyakorlatainak megismerése. Indokolt ezen alakuló kis szakmai közösségek munkájának további folyamatos és szervezett segítése.

Pepita – kreatív tábor fiataloknak az integráció jegyében NMI Békés megye: Pepita – kreatív tábor fiataloknak az integráció jegyében 15 roma és 15 nem roma gyermek bevonásával valósult meg a kreatív tábor az integráció jegyében, különböző művészeti ágakra épülve (népzene, néptánc, képzőművészet, népi  kézművesség, modern tánc, modern zene). A kreatív foglalkozássorozatok a roma és a magyar hagyományokat is bemutatták. A foglalkozásokat aktivációs és csapatépítő tréningek előzték meg, majd a napok játékos sportvetélkedővel zárultak.

Tanyasuli NMI Csongrád megye: A projekt célja volt, hogy a saját lehetőségeik kihasználására ösztönözzük, a kerttel, tanyával rendelkező munkanélkülieket. Mivel egy faluból vannak, a közös munka során láthatták azt is, kivel tudnak a továbbiakban együtt működni. A projekt iránt más település is érdeklődött, bízva a folytatásban.

Az értéktárak és a közösségi hálózatok NMI Értéktárak Az értéktárak és a közösségi hálózatok NEMZETI MŰVELŐDÉSI INTÉZET /központi és területi (megyei) szakmai-módszertani munka, feladatfinanszírozás/ ÖNKORMÁNYZATI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK, HELYI, TERÜLETI CIVIL KÖZÖSSÉGEK

Hungarikumok – helyi értékek NMI Fejér megye Hungarikumok – helyi értékek A Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Irodája tanácskozások, műhelymunkák keretében kínál együttműködéseket a települési önkormányzatoknak, vidékfejlesztési szakembereknek, közösségeknek, alkotóknak és a helyi gazdasági élet szereplőinek a Hungarikum törvényből adódó feladatok végrehajtásához.

NMI Nógrád megye: Érték és közösség – az első települési értéktár bemutatkozása Szurdokpüspökiben

NMI Somogy megye Kapunyitogató

Gazdaságfejlesztési kerekasztal NMI Tolna megye Gazdaságfejlesztési kerekasztal

A közművelődés feladatai: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,

A közművelődés feladatai: d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása, i) a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása.

Közművelődési intézmények – és közösségek

Közösségi színtér – művelődési ház – Erdőkertes

A 21. századra átalakult művelődési házak szerepe, környezete

Integrált közösségi szolgáltató tér (IKSZT) Buják Doboz

Városi művelődési központok Budapest Ózd

Agora – közművelődési intézmény Békéscsaba

Agora – közművelődési intézmény Tatabánya

Együd Árpád Művelődési Központ AGÓRA-Kaposvár Együd Árpád Művelődési Központ Foglalkozás-sorozat a célcsoport számára szervezett alkalmak, együttlétek összessége a kreatív területek feldolgozásához igazodó szakaszok tagolásában. A foglalkozás-sorozat közművelődési csoport formáit a a pályázó határozhatja meg foglalkozási sorozatonként, figyelembe véve az előírt minimum időtartamot és résztvevő számot.

A közművelődésre jellemző néhány statisztikai adat

Ad. 1/a. A közművelődési statisztikát beküldő szervezetek számának alakulása (db), 2002-2011 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Db 3 358 3 751 3 661 3 778 3 555 3 367 3 488 2 901 3 047 2989 Ad. 2./ a. Közművelődési feladatot ellátó szervezetek megoszlása fenntartójuk szerint (db)   Központi költség-vetési intézmény Önkor-mányzat Alapítvány Vállalkozás Egyéb/nincs adat összesen 2006 17 2 609 259 na 670 3 555 2007 8 2 601 199 559 3 367 2008 268 2 372 210 40 598 3 488 2009 64 2 080 217 37 503 2 901 2010 47 2 172 208 35 585 3 047 2011* 2019 232 664 2989

Települési önkormányzati fenntartás Megyei önkormányzati fenntartás intézmények száma (db) Főváros Megyei jogú város Város Község Total 4 26 81 111 1 5 234 1513 1752 2 23 29 57 3 6 11 7 38 összesen 292 1626 1942 Megyei önkormányzati fenntartás 291 1924 12 Ad. 3. Önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények, színterek száma település típusonként

Alkotó művelődési közösségek Közösségek száma Tagok száma 2006 11455 301104 2007 10321 226 001 2008 10681 214 665 2009 10038 219 119 2010 10805 241 463 2011 13934 365 585 Csoportok száma Tagok száma 2006 7112 559 229 2007 584 277 2008 8008 701 055 2009 7849 695 259 2010 8350 568 354 2011 8964 668 991 Klubok, körök, szakkörök

MÚZEUMOK

A muzeális intézmény szakmai besorolása szerint lehet: a) közérdekű muzeális kiállítóhely, b) közérdekű muzeális gyűjtemény, c) múzeum: ca) tematikus múzeum, cb) területi múzeum, cc) megyei hatókörű városi múzeum, cd) országos szakmúzeum, ce) országos múzeum.

Múzeumok elkülönítése Országos múzeum Országos szakmúzeum … átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete – a Budapesti Történeti Múzeum kivételével – az egész országra kiterjed. … szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.

A területi múzeum A megyei hatókörű városi múzeum … több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterülete a) egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum), vagy b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy c) egy járás (járási múzeum) közigazgatási területére terjed ki.  … feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.

Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek A tematikus múzeum: Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek a) a kulturális javak egy meghatározott csoportját, ill. egy témát érintő gyűjtőkörrel, országos vagy korlátozott gyűjtőterülettel, vagy b) egy muzeológiai szakterületet (szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkező intézmény. Közérdekű muzeális gyűjtemény a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti. Közérdekű muzeális kiállítóhely az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény, amely a miniszter engedélyével jogosult a bemutatásra.

Össz. 730 múzeum (OSAP szerint)

KÖNYVTÁRAK

A könyvtár szakmai besorolása alapján lehet: Nemzeti könyvtár Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár Tudományos és szakkönyvtár Közkönyvtár

Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár Nemzeti könyvtár Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, amely egyben az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) elektronikus szolgáltató központja is. A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. 

Tudományos és szakkönyvtár Közkönyvtár … az Országos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, az országos szakkönyvtárak, az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata. … feladata a települési könyvtári ellátás biztosítása. Ha a lakosságszám 15.000 fő feletti, önálló könyvtár működése javasolt. Lehet: Megyei könyvtár Fővárosi könyvtár Települési könyvtár

Egyéb könyvtárak Börtönkönyvtárak Kórházi fiókkönyvtárak Egyházi könyvtárak Iskolai könyvtárak Ez utóbbi biztosítása kötelező  két forma 1. iskolai könyvtár fenntartásával 2. nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével. a szerződő könyvtár telephelyeként működtek az iskolai könyvtárak

Össz. 3423 könyvtár (OSAP szerint)

A nyilvános könyvtár alapkövetelményei: a) mindenki által használható és megközelíthető, b) könyvtári szakembert alkalmaz, c) rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel, d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva, e) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek, f) statisztikai adatokat szolgáltat, g) ellátja az előírt alapfeladatokat.

ÖNKORMÁNYZATOK KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGEI

A települési önkormányzatok kulturális feladatai a korábban az állam fenntartásában működött intézmények átkerültek a megyeszékhely megyei jogú városi önkormányzatokhoz  Háttér: megyék konszolidációja jogi háttér: a megyei önkormányzatok konszolidációjáról 2011. évi CLIV. tv.  Milyen intézményeket érint? egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézmények és gazdasági társaságok, alapítványok Hogyan zajlott? 2 ütemben 1. ütem: 2012. jan. 1: állam veszi át az intézmények körét 2. ütem: 2013. jan. 1.: megyeszékhely, megyei jogú városi önkormányzatok veszik át indoka: erősebb jogosítványokkal a térségi és a megyei területfejlesztési, fejlesztéspolitikai feladatok ellátására koncentráljanak új intézmény: Megyei intézményfenntartó központok (MIK) megyei kormánymegbízottak önállóan működő és gazdálkodó szervek vagyongazdálkodási, intézmény-fenntartási feladatok

feladatok rendszere: Kötelező: közművelődési, nyilvános könyvtári közszolgáltatások nyújtása, „megyei hatókörű városi múzeumok” Önként vállalt: hivatásos előadó-művészeti intézmények, múzeumi, levéltári közgyűjtemények működtetése paradoxon: azt sugallja, hogy az állam kötelességei, az állam teljességgel megfinanszírozza helyi érdekeken alapulnak, helyi önkormányzatok „magánügyei”  önként vállalt területek: egyenrangú elemei a nemzeti kultúrának! önkormányzatok általános feladata, hogy ellássák és szakmailag felügyeljék, koordinálják a település kulturális életének kötelező, illetve önként vállalt tevékenységét, segítsék elő a lakosság kulturális érdekérvényesítését, öntevékenységét ellátják az intézmények szakmai felügyeletét + intézményműködtetési döntés-előkészítő + munkáltatói feladatokat. részt vesz a település kulturális életének kiemelt rendezvényeinek megvalósításában

Ezek ellátásának koordinátora lehet az önkormányzatnál: Jellemző önkormányzati kulturális tevékenységek a települési kulturális intézmények munkája mellett (és nem helyett!): Települési szintű nagyrendezvények szervezése (pl. falunap) Települési kulturális élet irányítása, ellenőrzése Kulturális célú civilekkel való kapcsolattartás Közös pályázatok a települési kulturális intézmények valamelyikével, vagy azok konzorciumával Ezek ellátásának koordinátora lehet az önkormányzatnál: kulturális osztály kulturális bizottság kulturális referens

KULTURÁLIS CÉLÚ CIVIL SZERVEZETEK

Civil szervezetek típusai egyesület önkéntesen – önkormányzat – cél – tagság - tevékenység alapításához min. 10 alapító tag bírósági nyilvántartásba vétel gazdálkodás elsődlegesen gazdasági tevékenység nem lehet vagyona köztestület önkormányzat + nyilvántartott tagság  létrehozását törvény rendeli el. közfeladat „Köztes testület”  különösen fajtái: Kamarák Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia 3. Gazdasági közigazgatás köztestületei 4. Egyéb

alapítvány tartós közérdekű célra alapító okiratban elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása nem lehet vagyon nyilvántartásba vétel - törvényességi felügyelet nyílt alapítvány közalapítvány alapítvány  Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozott létre. Kedvezményezett hatályon kívül helyezte a Ptk. 74/G. §-a, új nem hozható létre! Pl.: Mozgókép KA, Hadigondozottak KA, médiaigazgatás (MTV KA, MR KA, Duna TV KA), Illyés KA, Gandhi KA stb.

Civil társaság = Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak nem jogi személy nem rendelkezhet vagyonnal, nem gazdálkodhat, és nem végezhet adóköteles tevékenységeket. lazább együttműködésekre jellemző. céljai nem kívánnak tartós és szervezett formában történő működést. kevesebb adminisztrációval jár pl. Város-kooperáció civil társaság: Pécs, várostervezés a célja Társulás az új magyar légitársaságért

Nonprofit gazdasági társaságok jogelődjének tekinthető ún. közhasznú társaságok 2007. július 1-je óta közhasznú társaságot már nem lehet alapítani, a létezők pedig 2009-ig társasági szerződésük módosításával nonprofit gazdasági társasággá alakulhattak át közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személyek profitorientált vállalkozásokhoz hasonló cégszerű működés jellemző, a nonprofit jelleg is jelen van nem önálló cégforma, a jelenleg létező gazdasági társaságok működhetnek nonprofit gazdasági társaságként számos korábbi nagy állami és önkormányzati intézmény alakult át nonprofit gazdasági társasággá. például a Madách Színház Nonprofit Kft., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt.

Civil szervezetek száma Magyarországon meghaladja a 60.000 szervezetet Civil szerveztek fő profilja: oktatás (pl. iskolai alapítványok) kultúra (pl. hagyományőrző csoportok egyesületei) sport és szabadidő (pl. sportklubok) szociális szektor (pl. jótékonysági alapítványok) I I

A kulturális szakemberek 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról a kulturális területen A szakember ált. felsőfokú végzettségű, középfokú végzettségű elsősorban kisegítő, asszisztensi feladatok elvégzésére

A szakemberek Közművelődési szakember: a felsőfokú végzettségű népművelő (művelődésszervező, kulturális menedzser), valamint az e törvényben meghatározott közművelődési feladatok ellátásához szükséges felsőfokú végzettséggel vagy felső-, illetve középfokú szakképesítéssel rendelkező személy.

A közművelődési szakemberek képzésének elnevezése 1956. népművelő 1971. közművelődési előadó 1992. művelődésszervező (főiskolai, számos szakiránnyal) 1992. művelődési és felnőttképzési menedzser (egyetemi szinten) 2001. művelődésszervező (egyetemi és főiskolai szinten is) 2006. andragógia BA, andragógia MA, emberi erőforrás tanácsadó MA, kulturális mediáció MA 2014. közösségi művelődés tanári MA (indítás alatt) 2015. kulturális tanulmányok BA (alapítás alatt) Tervezett szakirányok: társadalmi-kulturális folyamatszervező (közösségfejlesztő), közművelődési és közgyűjteményi koordinátor, közösségi-művészeti animátor

Szakemberek képzésének kezdetei A II. világháborút követően Szabadiskolák alap, közép és felsőfokon Szabadművelődési Akadémia – szabadművelődési ügyvivők Kulturális vezetőképző tanfolyam Tanító- és tanárképzők – szabadművelődési órák Karácsony Sándor szerepe Karácsony Sándor

A szakemberképzés alapítója Durkó Mátyás (1926-2005) Karácsony tanítvány 1956-84. főállása a debreceni szakember- képzés működtetése 1984-2005. tudományos és közéleti munkásság Írásai kulcsszavai: A felnőttképzés kutatásának történeti rendszere, Önnevelés – önművelés, A permanens személyiségformálódás rendszere

A szakemberképzés intézményesülése „Legyen az új szak méltó folytatása Debrecen, 1956. szept. 26. Kende István sorai: „Legyen az új szak méltó folytatása a debreceni egyetem, a debreceni kultúra nagy hagyományainak, segítse azoknak nevelését, akik az egykori nemes népművelők, debreceni tanítványok, Fazekasok, Csokonaik, Móriczok, Adyk és a többiek örökébe lépnek.”

Bologna-folyamat

Felsőfokú Szakképzés/ 2013-tól Felsőoktatási Szakképzés 2 év Bachelor általában 3 év Master általában 2 év Ph.D. 3 év Bologna piramis Szakirányú tovább-képzések 1-2 év Osztatlan képzések általában 5-6 év

Ph.D. 3 év Master általában 2 év Bachelor általában 3 év Magyarországon a felvettek létszámadatai alapján a piramis helyett inkább Bologna-fenyőfáról beszélhetünk… Felsőfokú Szakképzés 2 év Bachelor általában 3 év Master általában 2 év Ph.D. 3 év

A kulturális szakemberek szervezett továbbképzése lehet: a) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés, b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő iskolarendszeren kívüli formában múzeumi, könyvtári, levéltári, közművelődési, kép-, illetve hangarchívumi területre vonatkozó szakképesítést adó képzés, c) az államilag elismert B1 szintű, B2 szintű, Cl szintű, egy- vagy kétnyelvű, szóbeli, írásbeli vagy komplex nyelvvizsgával záruló képzés, d) a felsőoktatási intézmény által folytatott, oklevél kiadásával záruló, kulturális területre vonatkozó képzés, szakirányú továbbképzés, e) a kulturális intézmény tevékenységi körébe tartozó szakterületen tudományos fokozat megszerzésére irányuló doktori képzés, valamint f) a kulturális intézmény tevékenységi körébe tartozó szakterületen nemzetközi program, szerződés alapján szervezett szakirányú továbbképzés.

OKJ-s képzések a szakterületen Közművelődési szakember I. – bármely (nem szakirányú) diplomára épülő szakképesítés Közművelődési szakember II. – érettségire épülő szakképesítés Kulturális rendezvényszervező – részszakképesítés, érettségire épül Közösségfejlesztő animátor – szakképesítés ráépülés (közművelődési szakember I. vagy II. után), min. érettségire épül

Tanulás egy életen át „Életfogytig tartó tanulás” „Élethosszig tartó tanulás”

Life wide learning (LWL) LLL - LWL Life long learning (LLL) A tanulás a születéstől az életünk végéig tartó folyamat, bármely életkorban megtalálható. Life wide learning (LWL) A tanulás az élet bármely területéhez köthető folyamat, egyszerre többféle formáját is űzhetjük.

Kulturális közfoglalkoztatás lehetséges fő szakmai feladatai Művelődő közösségek segítése Ehhez kapcsolódó rendezvények szervezése, közösségi találkozók, fórumok, kiállítások stb. szervezése Speciális célcsoportokkal (ifjúság, idősek, iskolások stb.) foglalkozás

- adott időben tartott összejövetel RENDEZVÉNY Négy alapvető jellemző: - szervezett csoportnak - előre meghatározott célból - adott helyen - adott időben tartott összejövetel

Rendezvényszervező képességei • veleszületett adottság • szervező/koordinációs képesség • kommunikációs készség • talpraesettség • rugalmasság, határozottság • emberismeret • gazdasági ismeretek • tervezőképesség • kapcsolatteremtő képesség (kapcsolati tőke) • megfontoltság • improvizációs készség

Rendezvény célja hagyományteremtés hagyományőrzés helyi (lokális) igény kiszolgálása imázs teremtés imázs megerősítés szórakoztatás közösség erősítés, építés oktatás, ismeret közvetítés profitszerzés stb.

Rendezvény típusok Tudományos rendezvények (pl. konferencia) Társadalmi rendezvény (pl. vándorgyűlés, fórum) Állami rendezvény (pl. állami ünnepek, kitüntetések) Üzleti rendezvény (pl. termékbemutató, vállalati nap) Kulturális rendezvény (pl. művészeti verseny, fesztivál) Kiegészítő rendezvény (pl. sajtótájékoztató, kirándulás) Családi rendezvény (pl. esküvő, ballagás, temetés)

A tervezés-szervezés sajátosságai I. Tervezés II. Szervezés III A tervezés-szervezés sajátosságai I. Tervezés II. Szervezés III. Lebonyolítás IV. Utómunkálatok

A tervezés-szervezés két alapdokumentuma Brief: a tervezés alapja – a tervezés 10 kérdése mentén az esemény végiggondolása, erre alapul a döntés az esemény megszervezéséről Forgatókönyv: a megvalósítás (szervezés – lebonyolítás – utómunkálatok) alapja a pontos részletek rögzítésével

Brief Kérdés (10) Ki? Mit? Miért? Kinek? Hol? Mikor? Mivel? Hogyan? A tervezés elemei Ki? A rendezvény szervezője, stábja Mit? A rendezvény neve, témája, tartalma Miért? A rendezvény célja Kinek? A rendezvény célcsoportja Hol? A rendezvény helye, infrastruktúrája Mikor? A rendezvény időpontja Mivel? A rendezvény tárgyi eszközigénye Hogyan? A rendezvény nyilvánossága (előzetes marketingterv) Miből? A rendezvény költségtervének bevételi oldala Mire? A rendezvény költségtervének kiadási oldala

Forgatókönyv minta Időpont Helyszín Program/ tevékenység Szervezői feladatok Tárgyi feltételek Műszaki feltételek Felelős (ök) Megjegy-zések 08.00 Főtér Reggeli egyeztetés Stáb eligazítás Forgató-könyv - Laci 08.10 Helyszín berendezése Helyszín(ek) berendezése, ellenőrzése dekoráció Színpad-technika Kázmér Előtte levő napon főpróba 09.00 Főtér, Regiszt-ráció Résztvevők beléptetése Belépődíjak , Adminisztráció Ellenőrzés Adatbázis, Karszalag Pénztár-gép Teri 6 hostess biztosítása Főtér, Színpad mögött Sztárvendégek fogadása Vezetés, segítés, adminisztráció VIP sátor Karcsi Emőke Telefon-számok kéznél 10.00 Fellépés Segítség, kapcsolattartás, biztonság-technika fotós Biztonság-technikai cég 12.30 Zárás Pakolás, takarítás teherautó 8 fő segítő

www.nmi.hu