Grafikus programozás Készítette: Csernok László

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A bemutató készítés bemutatója
Advertisements

Óraregisztrálási modul
Programozási feladatok
83. (1 pont) A felsorolt végeredmények, hatások közül karikázza be a mondatszerű leírással (szöveggel) megadott algoritmus eredményét jelölő betűt, ha.
Adatelemzés számítógéppel
PowerPoint program A PowerPoint programot nyissuk meg a Start menüből.
C++ programozási nyelv Gyakorlat hét
Operációs rendszerek Beállítások.
Bekezdésformázás Név: Szarvas Nóra 8/a Felkészítő tanár: Salamon Róza
Összetett adattípusok 8/b tétel
Tömbök C#-ban.
Matematika és Tánc Felkészítő tanár: Komáromi Annamária
Számítógépes geometriai leíró nyelvek
© Kozsik Tamás Tömbök, kollekciók és egyéb alaposztályok.
Boole- féle algebra Készítette: Halász Rita I. István Szakképző Iskola szeptember 19.
Bevezetés a Java programozásba
Excel: A diagramvarázsló használata
4. előadás (2005. március 8.) Pointerek Pointer aritmetika
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 6. Gyakorlat const, static, dinamikus 2D.
A bemutató készítés bemutatója
Szövegszerkesztési szabályok
Windows operációs rendszer
Készítette: Pető László
A Windows grafikus felülete
Programozás módszertan
Microsoft Windows A Windows fejlődése, általános jellemzése – 2. dia
Alapok 2013/2014, őszi szemeszter gyakorlati foglalkozás Automatizálási tanszék.
JSP és JavaBean JavaServer Pages és Java Beans Fabók Zsolt Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.
Web-grafika (VRML) 10. gyakorlat Kereszty Gábor. Script típusok Elemi típusok: szám: egész vagy lebegőpontos – int / float – 1 / 1.1 string: ‘Hello World!’
Cellák és tartalmak formázása táblázatkezelő programokban Készítette: Péter Tünde Felkészítő tanár: András Izabella Iskola: Gábor Áron Iskolaközpont,
Egyéni animációk készítése
Bekezdésformázás Fűrész Attila Salamon Róza (felkészítő tanár) 8.A
,,Én így tanítanám az informatikát”
Táblázatok beillesztése, formázása dokumentumokba
A Gimp képszerkesztő program
Horváth István Általános Iskola
PHP I. Alapok. Mi a PHP? PHP Hypertext Preprocessor Szkriptnyelv –Egyszerű, gyors fejlesztés –Nincs fordítás (csak értelmező) Alkalmazási lehetőségek:
Programozás Az adatokról C# -ban.
Programozási Nyelvek (C++) Gyakorlat Gyak 02.
Operátorok Értékadások
Prezentáció a prezentációról
DFAN-INF-524 és DFAL-INF-524 kurzus hallgatói számára SZPISÁK TAMÁS / 2012.
1 Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II. Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tsz.
1 Hernyák Zoltán Web: Magasszintű Programozási Nyelvek I. Eszterházy.
Visual Basic 2008 Express Edition
Visual Basic 2008 Express Edition
Csempe Programozás érettségi mintafeladat
Podoski Péter és Zabb László. Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök.
Objektum orientált programozás
Az algoritmuskészítés alapjai
Első lépések a szövegszerkesztő használatában
ProgramozásProgramozás célja hosszabb számítások elvégzése ill. kiíratása akkor érdemes programot írni, ha sok számolni való van illetve ha ugyanazt az.
1 Mivel foglalkoz(t)unk a laborokon? 1.hét: Word dokumentumok 1.hét: Word dokumentumok tagolása, tartalomjegyzék, ábrák számozása, hivatkozások, egyenlet-szerkesztő.
Programozás, programtervezés
Szövegszerkesztés Középszint: 60 perc, 40 pont Emelt szint: komplex feladat részeként (60 perc 30 pont)
Készítette: Földi Gergely Felkészítő: Antal Zoltán Szentpéterúri Általános Iskola Szentpéterúr, Kossuth Lajos Utca 13. Kedvenc szerkesztő szoftverem.
Algoritmizálás és programozás tanítása Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT Az algoritmuskészítés.
Prezentációk készítése
Szövegszerkesztés.
PowerPoint A PowerPoint szerkesztői felülete öt fontosabb részre osztható fel. menüsor és eszköztár - ahonnan az utasításokat, eszközöket, opciókat,
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás I. 3. gyakorlat.
Objektum orientált programozás 4. Mutatók, típusok és struktúrák Nagy Szilvia.
1 Mivel foglalkoz(t)unk a laborokon? 1.Labor: Word alapok Excel alapok: Excel alapok: Cellahivatkozás, munkalapfüggvény, diagram varázsló, trendvonal 2.
Alapok Gyakorlat 2015/16 őszi szemeszter Automatizálási tanszék.
Programozás alapjai Készítette: Csiszár Nóra Anita
Informatikai gyakorlatok 11. évfolyam
Gépészeti informatika (BMEGEMIBXGI)
A kedvenc prezentáció készítő szoftverem: PowerPoint 2010
Programozás C# -ban Elágazások.
Játszunk telefonon Készítette: Homlok Dávid
Előadás másolata:

Grafikus programozás Készítette: Csernok László Felkészítő tanár: RNDr. Tomolya Róbert, PhD. Iskola:Gymnázium-Gimnázium Fülek,Námestie padlých hrdinov 2 1

A program célja Az általam megtervezett program abban is segít, hogy az algoritmust vizuálisan szemlélteti. Ez egy olyan program, melyben grafikusan lehet programozni. Az algoritmusokat folyamatábrával vagy struktogrammal szemléltethetjük. Én a program szemléltetésére a folyamatábrát választottam. 2

A program célja A tervezés után a program lehetőséget nyújt interaktívan kezelni a programot ill. a folyamatábrát. Megadhatunk változókat és értékeit, típusait. A  program futása közben “láthatjuk“ a  folyamatot. Ebben rejlik a  nagy erőssége a  programnak. 3

A program célja Vannak előre elkészített algoritmusok, példaprogramok, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy a  felhasználó saját algoritmust, programot is tervezhet, futtathat és folyamatában dinamikusan követheti a  menetét. 4

Felépítése A program egyik fő része a menüsor amely 3 menüpontot tartalmaz:Fájl,Beállítások,SúgóA Fájl menüpont alatt lehet új programot létrehozni, menteni, megnyitni, valamint uj metódust létrehozni.A beállításoknál lehet megváltoztatni az objektumok, betűk méretét és ki/be kapcsolni a rendezést. 5

Felépítése A súgó menüpont alatt található a segítség, ami a program használását magyarázza el.A menüsorban található még egy legördülő menü, amivel a metodusok közt lehet váltani. 6

Felépítése A másik főrésze a programnak a eszköz panel melyről az objektumokat lehet használni egy program elkészítéséhez. Amik az alábbiak:Start, Stop, Metódus, Utasítás, Be, Ki, Feltétel. 7

Felépítése A harmadik főrésze a Szerkesztő felület. Ezen rakjuk össze a programot. Itt található meg 3 gomb is. A Start amely a programot idítja el. A másik a Stop ami megálítja a futást. A Gyorsfuttatás gomb a programot gyorsan futattja le es a vizualizácio nélkül. 8

A programkészítés lépései Ha megakarunk szerkeszteni egy programot először a folyamat ábrát kell elkészíteni. Objektumot vonszolással kell hozzáadni a Szerkesztő felülethez az Eszközpanelről. Minden programnak kell tartalmaznia Start és Stop objektumot, de ezekből csak egyet lehet elhelyezni. Többi objektumot korlátlan mennyiségben fel lehet használni. 9

A programkészítés lépései A objektumokat össze kell kötni, amit az objektumra klikkentve a jobb egérgobbal egy menü előhívásával és a megfelelő pont kiválasztásával vagy dupla klikentéssel lehet. 10

A programkészítés lépései A Start objektmon kezdődik a program. A Stop objektumon végződik, ha nem jut el ide a golyo, és vége az utnak akkor automatikusan ide kerul a vezérlés. 11

A programkészítés lépései Az Utasításban változókat lehet létrehozni, vagy azok értékét lehet megváltoztatni. Meglehet adni a változó típusát, nevét, változásának a módját, értékét. 12

A programkészítés lépései A Be objektum egy változónak ad értéket, melyet a programfutása közben kell megadni. Itt is az utasításhoz hasonlóan meg kell adni a változó típusát és a nevét de az értékét program futása közben kéri be. 13

A programkészítés lépései A Ki objektum egy változó értékét, szöveget ír ki. Ennél a szöveget vagy a változó nevét kell megadni, esetleg mindkettőt + jellel elválasztva. 14

A programkészítés lépései A Feltételben egy feltétel hajtódik végre és ez dönti el, hogy melyik ágra kerül a vezérlés. Ennél meg kell adni 2 változó nevét vagy értéket melyeket össze akarunk hasonlítani. Az összehasonlítás típusát is meg kell adni. 15

A programkészítés lépései A metodus objektum egy metódust hív meg. Itt csak a metodusok közül kell kiválasztani azt amit meg akarunk hívni. 16

Változók A változó típusa meghatározza a változónak adható értékek tartományát, valamint a rajta végezhetõ mûveleteket. Négy féle típusú változó létezik:long, double, String, boolean.Ezekből vannak tömbök is. 17

Változók long Egész típusú számokat tartalmaz. Legkissebb értéke: -10^19. Legnagyobb éréke: 10^19 Alapértelmezés: 0 . double Lebegő pontos számokat tartalmaz. Legkissebb értéke: 4.94065645841246544e-324. Legnagyobb éréke: 1.79769313486231570e+308. Alapértelmezés: 0.0 . 18

Változók String Szöveget tartalmaz.Értékadásnál a szöveget "" közé kell tenni. Például: "szöveg". Alapértelmezés: "" . String Szöveget tartalmaz.Értékadásnál a szöveget "" közé kell tenni. Például: "szöveg". Alapértelmezés: "" . 19

Kérdések Milyen objektumok léteznek? Milyen változók léteznek? Mik a program fő részei? Hány féleképpen lehet a programot futtatni? 20

Felhasznált irodalom A prezentáciohoz nem használatam fel más anyagot, csak a sajátomat. 21