A cseh művelődéstörténet mérföldkövei

A cseh országterület ► A cseh művelődés a csehek által lakott területhez kötődik. E terület nem egységes. ► Az ország nyugati része Csehország – a korábbi Cseh Királyság területe, központja Prága ► Az ország délnyugati része Morvaország – a korábbi Morva Őrgrófság, központja Brno ► Az ország északkeleti része Szilézia – a korábbi Sziléziai Hercegség déli része (az északi sziléziai területeket a 18. sz. végén, az osztrák örökösödési háborúban Poroszország szerezte meg, jelenleg Lengyelországhoz tartozik), központja Opava

► A területi tagoltság 1918-ig közjogi jelentőséggel is bírt. Az országterület egészének elnevezésére a 14. századtól, IV. Luxemburgi Károly uralkodásától a Cseh Korona Országai elnevezést használták. ► A Cseh Korona Országai a cseh uralkodó fennhatósága alá tartozó területek (Csehország, Morvaország, Szilézia ► A Cseh Korona Országai elnevezés a mai történeti, művelődéstörténeti irodalomban is használatos a cseh területek egységes elnevezésére.

► Az első Csehszlovák Köztársaságban az 1920-as alkotmány egységes államterületet rögzített, de a történeti tagoltság fennmaradt, önkormányzattal rendelkező tartományok formájában. ► 1945 után a történeti tagoltság végleg eltűnt. ► 1993 után Prága maradt az egységes állam fővárosa, de Brnoban is fontos államigazgatási szervek működnek (alkotmánybíróság, legfelsőbb bíróság, legfelsőbb közigazgatási bíróság – a jog fővárosa) ► 1993, Csehszlovákia szétválása, után a fentiek miatt nehéz volt egységes elnevezést találni az országnak, hiszen Csehország csak az ország egy részének közkeletű elnevezése volt. Ezért Cseh Köztársaság lett az ország hivatalos neve.

A cseh területek etnikai képe ► 4-5. század szláv betelepülés. A csehek szervezik meg a fejedelemséget. ► A mai cseh területek alapvetően egynemzetiségű, cseh területek. ► A modern cseh nemzettudat formálódása azonban kétnyelvű környezetben, versengő identitások között zajlott. ► A 13. századi telepítési mozgalommal jelent meg meghatározó mértékben a német etnikum a cseh területeken.

► Német lakosság, a népesség mintegy harmadát alkotta a 20. század derekáig: - a cseh területek hegységkerete - városok lakossága A német az ország második nyelve lett, de konfliktusok is kialakultak a két etnikum között. A cseh Nagy Sándor ének, az Alexandreida és a Dalimil-féle verses krónika is kifejezi a csehek ellenérzéseit a német nemesség és telepespolgárok megnövekedett hatalmi befolyásától. A német az ország második nyelve lett, de konfliktusok is kialakultak a két etnikum között. A cseh Nagy Sándor ének, az Alexandreida és a Dalimil-féle verses krónika is kifejezi a csehek ellenérzéseit a német nemesség és telepespolgárok megnövekedett hatalmi befolyásától. A huszita felkelés idején jelenik meg a közös nyelven, származáson alapuló cseh etnikai nemzettudat korai formája. A német lakosság egy része ekkor elhagyja a városokat, melyek vegyes, cseh-német lakosságúakká válnak.

► Az országban használatos nyelvek kérdése, a cseh és a német nyelv viszonyának kérdése folyamatosan jelen volt. Ezt a kérdést a Habsburg korszaktól a tartományi rendtartások szabályozták. ► A nemzeti mozgalom 19. századi kibontakozásától vált feszültté a cseh-német viszony. Bécs részéről történtek kísérletek a nemzetiségi, nyelvi kiegyezésre, de ezek – az 1905-ös morva nyelvi kiegyezés kivételével – sikertelennek bizonyultak. ► 1918 után a részben ausztriai, osztrák identitással rendelkező németség Csehszlovákia egyik kisebbségi közösségévé vált. A harmincas évek közepére, a Szudétanémet Párt megerősödésével, a hitleri Németország befolyásolta a csehországi németség viszonyát a csehszlovák államhoz őszén, a müncheni szerződéssel sor került a német lakosságú területek Németországhoz csatolására. ► 1945 után a csehszlovák vezetés a német kisebbséget tette felelőssé a csehszlovák állam szétveréséért és megtörtént a német lakosság kitelepítése ban a mintegy hét évszázadon keresztül kétnemzetiségű cseh területek ezzel egynemzetiségű, cseh területekké váltak.

► A cseh művelődés történetének azonban a csehországi németek kultúrája fontos része maradt. A német nyelvű irodalom (Ackermann aus Böhmen, Adalbert Stifter művei, vagy a prágai német nyelvű irodalom a 20. század elején – Rilke, Kafka, Kisch) a csehországi irodalomtörténet fontos elemei. ► A németség sorsa máig nem tünt el a cseh politikai diskurzusból.

A cseh művelődés korszakai ► Jan Patočka (Mi a cseh? című munkájában) felosztása a 20. század derekán: - Nagy cseh történelem – a kezdetektől, a cseh területek szerepe az európai politika- és kultúrtörténetben. - Kis cseh történelem – a 18. század végétől, nemzeti mozgalom által megteremtett modern cseh nemzet politika- és kultúrtörténete.

► A cseh művelődés kezdeteinek periodizációja az irodalom nyelve szerint rendeződik: - ószláv korszak, 9. – 11. sz. – a sázavai kolostorban készült emlékek, Hospodine pomiluj ny - latin korszak 11. – 13. sz. – Kosmas krónikája (Chronica Boemorum) - Ócseh korszak 13. – 14. sz. – Alexandreida, Dalimil krónika

► A középkori művelődés virágkora IV. luxemburgi Károly korszaka, 14. század második fele. - alapítások: prágai egyetem (1348) - gótikus építkezések: Károly-híd, Karlštejn vára, prágai Újváros - Szent Vencel, a cseh állam patrónusa, kultuszának kiépítése (Szt. Vencel kápolna a Szt. Vitus székesegyházban, a cseh koronázási ékszerek, Szt. Vencel koronájának elkészítése, a Cseh Korona Országai fogalom megteremtése).

► IV. Károly korának irodalma: - soknyelvűség, az országos nyelvek, cseh, német mellett más nyelvek is megjelennek. - Új, világi műfajok az irodalomban - világi költészet - világi dráma (Mastičkář) - egyetemhez kötődő műfajok (disputák, diákköltészet - traktátusok (Podkoní a žák) - útleírások

► Huszita korszak - Husz János művei (Az Egyházról, A cseh helyesírásról, Postilla, Konstanzi levelek) - A huszita háború időszaka, a 15. sz. közepe, második fele. -Huszita dalok (Kto sú boží bojovnící) -Hitviták (Václav, Havel a Tábor)

► Humanizmus, reneszánsz - Nemzetközi humanista irodalom: - Bohuslav Hasištejnský z Lobkovic latin nyelvű költészete - fordítások: Hynek z Poděbrad (Boccaccio), Viktorin Kornel ze Všherd (antik auktorok és jogi irodalom) - Nemzeti humanizmus - A Cseh Testvéri Egyház bibliafordítása - Jan Blahoslav Gramatika česká - Králicei biblia 1594

► 1618 – 1620 cseh rendi felkelés fehérhegyi csata Megújított Tartományi Rendtartás – Exulánsok, a cseh protestáns emigráció a német protestáns tartományokba, Lengyelországba (Leszno), a Magyar Királyság északnyugati vármegyéibe. - Magyarországon a biblikus cseh nyelv használata a szlovák etnikai régióban - Tranoscius: Cithara sanctorum, Jakub Jakobeus - Evangélikus barokk: Comenius – A világ útvesztője és a szív paradicsoma

► Barokk 16. sz. második fele – 18. század közepe - Bohuslav Balbín (Bohemia docta) - Fridrich Bridel (Co Bůh, člověk)

► Nemzeti újjászületés Irodalmi nyelv megteremtése ( sz. fordulója) - Josef Dobrovský - Josef Jungmann Romantika - Visszhangköltészet (Čelakovský) - Kéziratok - Cseh nyelvű színjátszás (Josef Kajetán Tyl) - Karel Hynek Mácha: Máj - Erben balladák - Karel Havlíček Borovský, cseh nyelvű sajtó

► Realizmus - Božena Němcová (Babička – Nagyanyó, a nemzeti mozgalom emberideáljának megteremtése) - Alois Jirásek – történelmi regények, Temno – Sötétség, a cseh nemzeti történeti kánon irodalmi feldolgozása - F. L. Věk – realista családregény, a cseh ipari forradalom társadalmi folyamatainak ábrázolása - A századvég irodalmi mozgalmai: - Május almanach – májovci (Jan Neruda) - Irodalmi csoportosulások: Lumír, Ruch

► 1895 Manifest české moderny század első fele, avantgárd - Proletárköltészet (Jiří Wolker) - Poetizmus (Vladislav Vančura) - II. világháború – 42-es Csoport század második fele az irodalom háromosztatúsága (hivatalos irodalom, emigráns irodalom, szamizdat) - Hatvanas évek új hulláma - Josef Škvorecký, Bohumil Hrabal, Milan Kundera, Václav Havel - A cseh újhullám filmművészete (Jiří Menzel, Věra Chytilová, Miloš Forman)