Közigazgatási Jog 4. Európai közigazgatás, 3. előadás szeptember Az EU központi szerveinek általános jellemzői Nincs önálló (saját) EU intézményrendszer Az EU-nak csak központi szervei vannak Az uniós jog végrehajtása tagállami feladat Nem érvényesül egyértelműen a hatalommegosztás elve az intézményrendszerben A központi szervek működési alapelvei: az együttműködési kötelezettség, és az intézményi egyensúly elve Legitimációs problémák, demokratikus deficit Nemzetállam kontra nemzetállam fölöttiség (szupranacionalizmus) Az intézményrendszer rugalmas alakulása, alakítása (nem volt „forgatókönyv”) Erős rivalizálás és fragmentáció a központi szervek között illetve az egyes intézményeken belül Többszintű kormányzás elve

2.3. Az EU központi szerveinek jövője A reform előzményei A „Három bölcs” javaslata (1999) A Bizottság Fehér Könyve a jó kormányzásról (White Paper on European Governance): 5 alapelv: nyitottság, részvétel, elszámoltathatóság, hatékonyság koherencia Az elveknek érvényesülniük kell a Közösség, a tagállam és az önkormányzat szintjén egyaránt.

A Nizzai Szerződés jelentősége, az Európai Konvent tevékenysége Az „amszterdami maradékok” eltüntetése (2001) Az Európai Konvent létrejötte, feladatai Szerződés Egy Európai Alkotmány Létrehozásáról – Tervezet - I. rész: (9. cím, 59 cikkely) Az Unió céljai, intézményrendszer működése - II. rész: (6. cím, 54 cikkely) Alapjogi Charta - III. rész: (7. cím, 342 cikkely) Az Unió politikái - IV. rész: Általános és záró rendelkezések Az Alkotmány Szerződés tervezetének fogadtatása

A Konvent tevékenysége mellett futó egyéb reform-elképzelések Joschka Fischer jövőképe Tony Blair jövőképe Az Európai Néppárt jövőképe Összegző megállapítások és következtetések Van-e célja az intézményi integrációnak? Válasz: igen. Egy föderális rendszer, vagy egy nemzetállami rendszer létrehozatala. Az EU Alkotmányának megszületése (2004) Kérdés: az EU Alkotmány fényében hogyan alakul az EU központi szerveinek rendszere az általános jellemzők viszonylatában?

Válasz: Az EU jogi személyiséget kap Csak központi szervek maradnak, de hosszú távon lesznek kihelyezett szervek is Csökkenni fog az „egymás kiegészítése” elvének jelentősége Fennmarad a Tanács-Parlament-Bizottság-Bíróság hatalmi struktúra, de pontosabb lesz a kompetencia-elhatárolás Meghatározó lesz az együttműködési kötelezettség, és az intézményi egyensúly elve Csökken a demokratikus deficit Fennmarad a nemzetállam-szupranacionalizmus kettőssége, de érvényesül a „bürokratikus fúzió” Az Alkotmány pontosan, és előre meghatározza az intézményrendszert Az intézmények rivalizálása csökken Továbbra is érvényesül a többszintű kormányzat