A készülő K+F+I stratégia prioritásai és kapcsolata a felsőoktatási ágazat megújulásával Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály „Nyitottan az innovációra” konferencia, Budapest, október 5.

2 A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 1. Világgazdasági kihívások – Az Európai Unió K+F+I versenyképessége hosszabb távon visszaesést mutat – A K+F+I területi és strukturális különbségei továbbra is nagyok, az európai paradoxon tovább él – A világgazdasági válság ellenére az EU nem csökkenti a K+F+I támogatását és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit – Az EU 2020 stratégia megvalósításának Magyarországon is vannak következményei

3 A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 2. A hazai helyzet – A gazdaság több szempontból is duális szerkezetű, a „gazellák vérszegények” – A GDP arányos K+F ráfordítások nagyon lassan nőnek, a vállalati K+F teljesítmény szórása nagy – A közfinanszírozású K+F-ben nincs kritikus tömeg, a szektor erősen fragmentált, infrastruktúrája leromlott – A közfinanszírozású kutatószektor és a vállalkozások együttműködése nem kielégítő – Az összeszedett K+F+I irányítási rendszernek nincs hagyománya, hiányoznak a szükséges kompetenciák – A gazdaság nyitottsága lehetővé teszi a külföldi technológia és tudás gyors abszorpcióját, ami a felzárkózáshoz szükséges – Az innovációk humán-erőforrás utánpótlásával gondok vannak

4 A kormányzati szektor K+F ráfordításainak növekedése és a gazdasági növekedés 2009-ben Megjegyzés: a kormányzati K+F ráfordítások növekedése évi bázisáron, vásárlóerő-paritáson számítva Forrás: IKF számítás Eurostat adatokból

5 A vállalkozási és a felsőoktatási szektor K+F ráfordításainak növekedése 2009-ben Megjegyzés: a kormányzati K+F ráfordítások növekedése évi bázisáron, vásárlóerő-paritáson számítva Forrás: IKF számítás Eurostat adatokból

6 Jövőkép „Magyarországon a K+F+I szakpolitika aktív támogatásával 2020-ra megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer azon kulcsszereplői, amelyek azt követően, a tovagyűrűző hatások révén képesek lesznek dinamizálni a nemzeti innovációs rendszer egészét, ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez és fenntartható tudásgazdasággá válásához.” (munkaváltozat) A jövőkép közvetve iránymutatást ad a BME vállalati kapcsolatainak erősítését célzó elképzelésekhez is.

7 Stratégiai prioritások Figyelem a közvetett (pl. adópolitikai, fiskális) és a közvetlen (pl. pályázati) szakpolitikai eszközökre egyaránt, ösztönözve: – az erősödő fiatal innovatív KKV-kat, a KKV-k K+F tevékenységét, jobban kihasználva az adóoldali eszközök lehetőségeit – a multinacionális cégek K+F központjainak vonzását – az elit és kiváló kutatóhelyek és tudásközpontok kritikus tömegének megteremtését K+F minősítési rendszer életbe léptetése Önálló nemzetközi stratégiai fókuszok, elsősorban a tudástranszfer gyorsítására

8 Az új K+F+I támogatáspolitika és finanszírozási rendszer Az indirekt eszközöket alkalmazó normatív K+F rendszer kialakítása (a jelenlegi rendszerben is erős, ugyanakkor a normatív K+F támogatásra és a KKV ösztönzésre alkalmatlan) K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer kialakítása K+F minősítő rendszer kiépítése Keresleti oldali ösztönzés (innovatív közbeszerzés) Voucher szkémák Vásárolt K+F szolgáltatás ösztönzése Új finanszírozási formák, eszközök bekapcsolása a direkt, pályázati rendszer, vissza nem térítendő támogatások mellett magvető tőke

9 Európai kitekintés A Horizon 2020 kereteinek egyezetése Az Innovációs Unió zászlóshajó kezdeményezés értelmében az Európai Kutatási Térség (ERA) megteremtésének határideje ben teszi meg javaslatát az Európai Bizottság az ERA kereteire Magyarország aktívan részt vesz a Horizon 2020 jogszabályi környezetének kialakításában A hagyományos 5 tengelyen - közös irányítás és koordináció, kutatók és a kutatói közösség, határon átnyúló ERA együttműködések, világszínvonalú kutatási infrastruktúra és tudás transzfer, az ERA külső (globális) dimenziója - kívül fontosnak tartjuk az egyetemi modernizációt, amely a lengyel elnökség céljaival is egybevág.

10 Az oktatási rendszer relevanciája A gazdasági realitások jelenleg arra késztetik a kormányzatot, hogy a globális versenyben helytállni képes gazdasági szereplőkre (és a részükre közvetlenül szolgáltatni képes közfinanszírozású szereplőkre) irányítsa a K+F+I szakpolitika figyelmét Közben nem szabad megfeledkezni a tudásbázisok hosszabb távú „karbantartásáról” és megújításáról sem (együttműködve az oktatáspolitikáért és a tudománypolitikáért felelős társ-minisztériumokkal, illetve az érintettekkel) Egy példa az oktatási rendszer megújulási folyamataira: a duális képzés bevezethetősége

11 Munkanélküliség az iskolai végzettség tükrében Munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2010)

12 A duális képzésről A 70-es évek zászlóbontását követően a 90-es évekre a felsőoktatásban is teret nyert A diákok a megszerzett elméleti tudást nem mesterséges körülmények között tanulják meg alkalmazni: több hónapos/éves továbbképzés stb. nélkül képesek belépni a munka világába (tkp. a tacit tudás jelentőségét ismeri el a képzés)

13 Összefoglalás és tanulságok helyett A sikeres K+F+I stratégia megvalósításának a szűken értelmezett szakpolitikán túlmutató feltételei is vannak Lényeges egyes rásegítő keretfeltételek érvényesülése pl. a versenyfeltételek, az adminisztrációcsökkentés, a vállalkozóbarát üzleti környezet, a kiszámíthatóság stb. területén Ismét kiemelendő az együttműködő társpolitikák (elsősorban az oktatás-, és tudománypolitika, regionális fejlesztés) jelentősége, ld. pl. a duális képzésre vonatkozó elképzeléseket