A „Környezetgazdaságtan” kurzus előadásainak vázlata az I. zh-hoz (2014. ősz – BME-társkari-Éő MSc) Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi tanár Horváth György egyetemi tanársegéd

A kurzus szerepe, tárgya, építkezése A „környezettudomány” építkezése Környezeti kihívás és az üzleti világ A „Környezetgazdaságtan és –menedzsment” kurzus tárgya A kurzus építkezése, tematikája

„Jelenkori” környezeti problematika „Jelenkor” értelmezése Környezeti problémák sajátosságai Komplexitás Globalitás Az együttműködés igénye és szervezeti keretei Az együttműködés gyakorlata, stratégiái és „paradigmaváltó” állomásai

Környezettechnológiai szintek költségarányai (beruházási kontra üzemeltetési költségek)

Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés (világgazdasági szintű összefüggések – stratégiák) I. szakasz: 1972. Stockholm ENSZ I. Környezetvédelmi Világértekezlet („Római Klub” – „Leontief-modell”) Stratégia I.: „0” növekedés 1975. Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (környezetbiztonság!) 1979. Genf Első összeurópai környezetvédelmi egyezmény („levegő keretegyezmény”) 1985. Helsinki-1994. Oslo Kéndioxid jegyzőkönyv I-II. 1988. Szófia Nitrogénoxid jegyzőkönyv 1985. Bécs-1987. Montreal “Ózon”egyezmény és jkönyv 1999. Göteborg Jegyzőkönyv a Genfi Egyezmény végrehajtására 1984-87. Brundtland Bizottság = ENSZ „Környezet és Fejlődés” Világbizottsága Stratégia II.: Harmonikus növekedés

II. szakasz: 1992. Rio de Janeiro - ENSZ II.Környezetvédelmi Világértekezlet Stratégia III.: Fenntartható fejlődés Rio-i Dokumentumok: 1. Nyilatkozat a környezetről és fejlődésről 2. Feladatok a XXI. századra (AGENDA 21.) 3. Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről 4. Biológiai Sokféleség Egyezmény – 2010. október –Nagoja /Stratégiai terv 2020-ig/ 5. Éghajlat-változási Keretegyezmény 1997. december – Kyoto-i Jegyzőkönyv 2005. február 16.- Hatálybalépés 2007. Bali /EU 3x20%/ 2009. Koppenhága 2010. Cancún (Mexikó) 2012. Doha 2013. Varsó ?????????????????? 2002. Johannesburg - ENSZ III. Környezetvédelmi Világértekezlet 2012. Rio de Janeiro – „Rio + 20” konferencia

2002. Johannesburg - ENSZ III. Környezetvédelmi Világértekezlet Dokumentumok: 1. Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről /szintek és dimenziók értelmezése/ 2. Végrehajtási terv /~2015-ig/ Szegénység felszámolása Fenntarthatatlan fogyasztási és termelési minták megváltoztatása Természeti erőforrás-alapok (pl. föld, víz, élővilág/ védelme és kezelése Fenntartható idegenforgalom támogatása (pl.”nem-fogyasztó”- és ökoturizmus) Egészség és fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés a …. kis fejlődő szigetállamokban Afrikában egyéb régiókban…

Fenntartható fejlődés Fogalma/üzenete: …generációs felelősségvállalás… Szintjei: globális (például: AGENDA 21) regionális (nemzeti, nemzetközi intézményi – pl. EU) lokális (települési – például: LA 21) Dimenziói: cél – szociális/társadalmi eszköz – ökonómiai/gazdasági módszer – ökológiai/környezeti + technikai - intézményi/szabályozási háttér Indikátorai: Újtípusú jóléti/fenntarthatósági mutatók (Például: GDP ?)-Hiányosságai: (1) Számbavételi kör probléma (2) Előjel probléma

A GDP hiányosságai (a jólét mérésének szempontjából) A GDP csak a piacon realizálódó ügyleteket veszi számba A piacok közül is csak a „fehér” gazdaság számít a GDP-be A GDP-ben csak azt lehet kimutatni, ami pénzmozgással jár (a házimunka vagy a szabadidős tevékenység nem érték; a családok kiváltképp „bűnösek”) A GDP a természeti erőforrásokat nem tekinti tőkének (ezek amortizációjával sem számol) A GDP-ben minden tranzakció pozitív előjelű (a gazdaságnak nincsenek működési költségei)  A GDP nem alkalmas a jólét mérésére ! Környezeti szempontból: A GDP csak a produktív tőkéről ad információt, a természeti tőkéről nem A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek a természet által nyújtott szolgáltatások Számos környezetvédelmi kiadás ennek ellenére GDP- növelőként jelenik meg

ÚJTÍPUSÚ / FENNTARTHATÓSÁGI mutatók HDI /Human Development Index=Emberi fejlődési index/ NEW /Net Economic Welfare=Nettó gazdasági jólét/ ISEW /Index of Sustainable Welfare=Fenntartható jóléti index/ GPI /Genuine Progress Indicator=Valódi fejlődési mutató/ EFp /Ecological Footprint=Ökológiai lábnyom/

NEW versus GDP (USA, 1930-1985)

GDP versus ISEW (Ausztria, 1955-1992)

A természeti környezet, mint a gazdálkodás tárgya Alapvető termelési tényezők halmaza Használati értékek halmaza Nemzeti vagyon része A „rekreáció” színtere …..

A természeti és gazdasági rendszer kapcsolata

A természet „zárt”, a gazdaság „nyitott” lánca

Társadalmi anyagáram

Szennyezési lánc – környezetpolitika típusai

A környezetszennyezés, mint „sajátos” externália Üzem profilja Igényelt tisztítási költségek Ténylegesen vállalt 1. Vegyipari üzem (részleges tisztítás) 400 200 2. Élelmiszeripari üzem (előtisztítás és teljeskörű szennyvízkezelés) 800 3. Kohászati üzem (nincs „tisztítás) 300 4 Bőrgyár (előtisztítás és részleges szennyvízkezelés) 600 900 5. Papírgyár (előtisztítás és …) 500 700 Összes költség: 2 000 2 600 „Kár”- költség:

Környezeti kár – környezetvédelmi költség ∑ környezetvédelmi költség ≠ környezeti kár

Externáliák típusai (a természet öntisztító képessége)

Környezetpolitika Alapelvek, célok + Eszközrendszer OKOZÓ ELV /KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS / KÖZTEHERVISELÉS ELVE MEGELŐZÉS ELVE KOOPERÁCIÓ ELVE SZUBSZIDIARITÁS ELVE FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELVE