Összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása A standardizálás módszere
A standardizálás módszerével a térben ( illetve időben ) eltérő összetett intenzitási viszonyszámok ( főátlagok ) közötti különbséget ( vagy hányadost ) összetevőkre ( illetve tényezőkre ) bontjuk. K = V1 - V o I = V1 / V o
a két összehasonlítandó összetett viszonyszám közötti tényleges különbséget K-t, és a két mutató tényleges hányadosát I-t, úgy bontjuk fel két részre, hogy K ‘ + K” = K és I’ x I” = I teljesüljön.
A különbségfelbontást általában térbeli,a hányados felbontást pedig időbeli összehasonlításnál használjuk.
Az összetett intenzitási viszonyszámok ( főátlagok ) különbségeinek felbontása összetevőire Pl. Két ország halálozási arányszámának különbsége függ a korcsoportonkénti halálozási arányszámok eltérésétől K’ és a népesség eltérő korösszetételétől K”
A részviszonyszámok (részátlagok) különbözőségének hatása A részhatás különbség azt fejezi ki, hogy a részviszonyszámok eltérése milyen hatást gyakorol az összetett viszonyszámok eltérésére. Pl. az egyik ország megoszlását vesszük standardnak, és azzal számoljuk a másik ország összetett viszonyszámát.
Az összetétel különbözőségének hatása Az összetétel-hatás különbség azt fejezi ki, hogy csupán az összetétel különbözősége milyen hatást gyakorolt az összetett intenzitási viszonyszámok eltérésére. Pl. az egyik ország korcsoportonkénti halálozási arányszámait tekintjük standardnak.
Hányados felbontás A tényleges összetett intenzitási viszonyszámok hányadosát főátlag indexnek, a standard összetétellel számított hányadost részátlag indexnek, a standard részviszonyszámokkal számított hányadost összetételhatás-indexnek nevezzük.
A főátlag index azt fejezi ki, hogy az intenzitási viszonyszámmal kifejezhető átlagos érték hogyan változott egyik (bázis) időszakról a másik ( tárgy ) időszakra. A részátlag-index a részviszonyszámok változásának az összetett viszonyszám változására gyakorolt hatását fejezi ki. Eltekint az összetétel-változásától.
Az összetételhatás indexe megmutatja, hogy a részsokaság összetételében bekövetkezett változás milyen hatást gyakorolt az összetett intenzitási viszonyszám változására.