Ár-apály erőművek Wéber Bálint

Ár-apály jelenség Az energiatermelés módja Erőművek felépítése Működő létesítmények Előnyök, hátrányok

Ár-apály: egy égitestben valamely másik égitest tömegvonzása által okozott, mechanikai feszültség következtében fellépő alakváltozás

Dagály: a legalacsonyabb vízállástól a legmagasabbig terjedő időszak Apály: a legmagasabb vízszinttől a legalacsonyabbig terjedő időszak Dagály a Hold irányában és a vele ellentétes oldalon is Oka: az árapály két erő eredőjéből tevődik össze: gravitációs erő (az égitestek tömegének eredménye) centrifugális erő (a közös tömegközpont körüli keringés eredménye) Apály és dagály 6 óránként váltakozik

A Nap is hatással van a vízmozgásra G – gravitációs állandó r0 – A Föld sugara Szökőár: újholdkor és holdtöltekor A Nap és a Hold hatása összegződik Vakár: első és utolsó negyedben A Nap és a Hold hatásai egymás ellen dolgoznak

Hold keringési ideje: 27,3 nap Föld tengelyforgási ideje: 24 óra A Föld előreviszi a dagálypúpot Következmények: A dagály késik kb. 40 percet A Föld forgása lassul A Hold távolodik a Földtől

A jelenség felhasználása energiatermelésre Potenciális energia Kinetikus energia Villamos energia

Folyó tölcsértorkolatába duzzasztógátat, vagy egy alkalmas öbölbe gátrendszert építünk.

Egy utas, egy medencés rendszerek A legegyszerűbb módszer Egy gáttal lezárt torkolat, a turbinák a gátban vannak Apálykor termel energiát, 5 órán keresztül

Egy utas, egy medencés rendszerek A dagály ideje alatt termel energiát

Két utas, egy medencés rendszerek Apály és dagály idején is képes az energiatermelésre Nagyobb és drágább turbinák szükségesek Egyik irányban történő működését sem tudja időben befejezni Kisebb vízszintkülönbségek, mindkét irányban

Összetett medencés rendszerek Dagály során a tenger tölti az első medencét A dagály csúcspontján lezárjuk az 1. medence tenger felöli oldalát majd az 1. medence tölti a 2. medencét Apály során miután a két medence szintje kiegyenlítődött, a 2. medence többletét visszavezetjük a tengerbe.

Ár - apály szintkülönbség (m) Medence terület (km2) Ország és terület Ár - apály szintkülönbség (m) Medence terület (km2) Évi potenciális elektromos áram produkció (106 kwhe/év)  Lorient 4.5 16.0 97 Brest 6.4 92.0 1,130 Alber-Benoit 7.4 2.9 48 Alber -Vrach 1.1 18 Arguenon and Lancieux 11.4 28.0 1,090 La Frasnaye 12.0 470 Rance 22.0 860 Rotheneuf Chausey 12.4 610.0 28,140 Somme 9.3 49.0 1,270 Severn 11.5 44.0 1,750 Passamaquoddy 7.5 120.0 2,025

La Rance erőmű 1961 és 1967 között épült az Észak-nyugat franciaországi St. Malói öbölben Egyutas, apálykor termel 1000 t/s átáramló tengervíz 24 db turbina 240 MW

Sihwa Lake Dél-Kórea 254 MW teljesítmény 10 turbinával Egyutas, dagálykor termel Megépítése: 293 millió $US

Előnyök: Hátrányok: Megújuló energiaforrást használ Biztonságosabb a vízerőműveknél (gátszakadás) Hátrányok: Vízierőművek hátrányai… A víz minősége, sótartalma, az üledék jellemzői megváltoznak Az élőhely faunája megváltozik (vízi gerinctelenek, halak, madarak) Akadályozza a hajóforgalmat

Felhasznált irodalom (és hasznos linkek): Róka Gedeon – Kulin György: Csillagászati kisenciklopédia (Gondolat kiadó, Budapest; 1969) Kis Károly – Általános geofizikai alapismeretek (II. kiadás; 2007) http://www.kislexikon.hu/arapaly.html http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Ar-apaly%20energia/Ar-apaly%20energia.html http://www.energybc.ca/profiles/tidal.html#toverview http://sas2.elte.hu/tg/planetologia/alak_arapaly.html

Miért nem minden ár-apály erőmű kétutas? A kérdés: Miért nem minden ár-apály erőmű kétutas? 13. dia

Köszönöm a figyelmet!