I. AZ ESETTANULMÁNYOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI „Az esettanulmány egy olyan empirikus kutatási módszer, amely egy jelenséget annak eredeti kontextusában és korában vizsgál meg.” Robert Yin (2002) contemporary > setting – saját helyzetében – építészeti kutatások esetén Az esettanulmányok öt fő ismérve: egyes önálló vagy összetett eseteket a saját kontextusában vizsgál ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés erős késztetés az elméletalkotásra a konvergáló adatsorokban, a többszörös bizonyítékokban való bizalom hajlam az általánosításra

1. Az egyes esetek kontextusára való koncentrálás az esettanulmány stratégiája a helyzeti és jelentésbeli kontextus tanulmányozását helyezi előtérbe az esettanulmány valójában egy esetnek egy olyan összetett erőtérben való tanulmányozása, amelyből az eset nem kiragadható „A várostest formái – azaz egészváros-léptékű, különböző irányú vetületei – önmagán túlmutató jellemzői egy városnak. A város alakját növekedése során különböző természetes és mesterséges tényezők – domborzat, folyóvizek, állóvizek, határvonalak, közlekedés – formálták. Ezek az összetevők a klasszikus városmodellekhez – Burgess-modell, Hoyt-modell – képest különleges szokatlan várostestformát eredményeztek. A különleges alakból szerkezeti-működési sajátosság is következik.”

1. Az egyes esetek kontextusára való koncentrálás „A várostest formái – azaz egészváros-léptékű, különböző irányú vetületei – önmagán túlmutató jellemzői egy városnak. A város alakját növekedése során különböző természetes és mesterséges tényezők – domborzat, folyóvizek, állóvizek, határvonalak, közlekedés – formálták. Ezek az összetevők a klasszikus városmodellekhez – Burgess-modell, Hoyt-modell – képest különleges szokatlan várostestformát eredményeztek. A különleges alakból szerkezeti-működési sajátosság is következik.”

× 2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés AZ EGYES ESETTANULMÁNY-MODELLEK TIPOLÓGIÁJA FELÉPÍTÉS SZÁNDÉK ÉRTELMEZÉS LEÍRÁS FELDERÍTÉS LINEÁRIS – ANALITIKUS (problémafelvetés, szakirodalmi szemle, metodika, eredményközlés) × KRONOLOGIKUS (sorrendiség az elbeszélésben) ELMÉLETGYÁRTÓ (az egyes fejezetek sorrendje a logikai felépítéstől függ) SORRENDISÉG NÉLKÜLI (az egyes fejezetek sorrendje tetszőlegesen felcserélhető)

2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés A volt szocialista országok erőltetett iparosítással fejlesztett nagyvárosainak népessége csökkenő tendenciát mutat és ez a folyamat a következő évtizedekben is folytatódni fog. Ezekben a városokban a fenntartható városfejlesztést elsősorban nem a bővítés és ez építés, hanem a területi összehúzódás és a céltudatos visszabontás jelentheti.

2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés ROSTOCK

2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés A szocializmus alatt épült nagy kiterjedésű lakótelepeknek a történelmi városmaghoz és az iparterületekhez képesti elhelyezkedése és ezekkel való kapcsolatának milyensége alapvetően befolyásolja a városrész értékét, az életminőséget és az ingatlanárakat, különösképpen a város egészének demográfiai csökkenése esetén.

2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés 1992

2. Ok-okozati összefüggések megmagyarázása való késztetés 2012

3. Erős késztetés az elméletalkotásra „Az elméletalkotás lényeges dolog a kutatás tervezési fázisának részeként, de vajon az esettanulmány célja-e az elméletnek a fejlesztése vagy kipróbálása?” A teljes körű kutatás-tervezés annak az „elmélete” (amennyiben megtestesíti azt), hogy mi is kerül valójában tanulmányozásra. A sarkított helyzetek – amikor is egy a várostest formáját befolyásoló tényező más zavaró hatások nélkül, minél letisztultabban jelentkezik – vizsgálata hozzásegít egy-egy városépítészeti probléma átfogó értékeléséhez.

4. A konvergáló adatsorokban, a többszörös bizonyítékokban való bizalom fontos módszer az érvrendszernek több forrásból származó bizonyítékokra való felépítése, ezek azonban ha nem reprezentatívak, könnyen félrevezetnek „I use a preponderance of examples from New York because that is where I live. But most of the basic ideas in this book come from things I first noticed or was told in other cities..."

5. Hajlam az általánosításra „Kísérletet teszünk arra, hogy a várostestforma vizsgálatán keresztül bemutassuk a különleges fekvésű- -szerkezetű európai városok fejlődéstörténetét és működési sajátosságait, majd ezeknek a speciális szituációknak az ismeretében a várostervezés-városfejlesztés szempontjából általános érvényű konzekvenciákat vonjon le.” „Ezek a helyzetek kiválóan alkalmasak arra, hogy sarkítottan szembesüljünk egy-egy várostervezési vagy városműködési problémával, értékelhessük a kérdésre adott választ, és könnyebben lássunk meg tanulságokat, mint általános fekvésű-formájú városok esetében.”

AZ ESETTANULMÁNYOK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK a vizsgálat központjában az eset kontextusába való beágyazottsága áll fennáll a túlbonyolítás veszélye ok-okozati összefüggések megmagyarázására való képesség ez az „okozatiság” könnyen lehet túl sokrétű és komplikált bővelkedik adatsorok kiértékelésében igazi kihívást jelent a sok adatsornak a koherens módon történő integrálása elméletalkotási képesség más esetekben replikáció szükséges lenyűgöző és meggyőző tud lenni, ha jól csinálják nehéz jól csinálni, kevesebb a bejáratott szabály és eljárás, mint más kutatás-tervezési módszerek esetében

II. KOMBINÁLT KUTATÁSI STRATÉGIÁK a kutatás integratív megközelítési módjai - ezek során többféle módszert alkalmaz, különböző hagyományokra épít a tanulmány valamennyi ötvözendő kutatási stratégia szükségszerűen magával hozza erősségeit és gyengeségeit ezek kombinációja kölcsönös ellenőrzési lehetőségeket biztosít, lehetővé teszi a gyenge pontok kiszűrését, miközben lehetővé teszi, hogy az előnyök kiegészítsék egymást KÉTLÉPCSŐS KUTATÁS-TEVEZÉS DOMINÁNS – KEVÉSBÉ DOMINÁNS ELEMEK 3) KEVERT METODIKA

1. Kétlépcsős tervezés két vagy több stratégia alkotja a stratégia különálló szakaszait. Az előnye, hogy egy ilyen megközelítés az, hogy az adott eljárások és szabványok, melyek az egyes stratégia lehet mutatni teljes mértékben és határozottan. A lehetséges hátránya a lehetősége nem tudták kielégíteni a kapcsolatot, vagy koherenciája, ha a stratégiák fogalmilag nem is kapcsolódik. példa: egyetemi hallgatók és oktatók mobilitásának mérése 1. szint: a válaszadók szándékai 2. szint: a válaszadók tényleges viselkedése a két fázis kiegészíti egymást: az 1. fázisban kérdőíves a kvantitatív felmérésen alapuló adatelemzés, a 2. fázis egy kiválasztott szűkebb mintacsoporttal készült interjú a második fázis célja: finomítás, a szerzők célja az volt, hogy a mintaalanyok a különböző őket befolyásoló tényezőket a saját szavaikkal is megfogalmazhassák

2. Domináns / kevésbé domináns elemek egy kutatási módszernek a másikba való beágyazásával működik ez a módszer alkalmas arra, hogy a hangsúlyos elv mentén haladva fenntartsuk a tanulmány koherenciáját példa: két előváros lakosai közösségérzetének vizsgálata – cél annak a kimutatása, hogy a fizikai környezet hatással van-e négy elvonatkoztatott mutatóval – társas kapcsolat, gyalogos közlekedés, érzelmi kötődés, hely szelleme – kapcsolatos válaszokra ( korrelációs adathalmaz [ ezen belül 100 kiválasztottal mélyinterjú ] ) a második szint bevonásának céljai: - a kvalitatív elem behozása nélkül nem lett volna lehetséges a két adathalmaz (a két előváros) összehasonlíthatósága - annak szűrésére volt ez alkalmas,

3. Kevert metodika vegyes módszertan: ebben a modellben, két vagy több kutatási stratégia nagyjából azonos sorrendben és körülbelül azonos mértékű hangsúlyt kapva szerepel a külön-külön megjelenő erősségek tovább erősítik, a gyengeségek pedig kiegyenlítik egymást sokak számára túlságosan idegen megközelítés, nagyfokú kifinomultságra van szükség a kutatás-tervezés terén

KOMBINÁLT KUTATÁSI STRATÉGIÁK ELŐNYÖK / HÁTRÁNYOK KOMBINÁCIÓ TÍPUSA ELŐNY HÁTRÁNY KÉTLÉPCSŐS valamennyi stratégia érthetően és a teljesség igényével mutatható be a kontextus és a koherencia hiánya potenciálisan felmerül DOMINÁNS // // KEVÉSBÉ DOMINÁNS a hangsúlyos elv mentén haladva a koherencia fenntartható a kevésbé domináns elemet nem lehet teljes mértékben kihasználni KEVERT METODIKA a külön-külön megjelenő előnyök maximalizálásának ill. a hátrányok minimalizálásának lehetősége unortodox módszer kifinomultság szükséges