Mindenki tehetséges? Prof. dr. Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Salgótarján, 2011. 04. 20.

Van-e különbség?

A mögöttes kérdések Mi a tehetség? Hogyan tudjuk megállapítani, hogy ki tehetséges? Honnan ered a tehetség? 4. Lehet-e fejleszteni a tehetséget? Pedagógiai behatással változtatható jelenség?

1. Mi a tehetség?

A tanári megközelítés kettőssége „Mindenki tehetséges.” minden tanuló tehetséges valamiben „Csak nagyon kevés tanuló ‘igazán’ tehetséges.” igazából csak nagyon kevés tehetséges személy van

Ami közös és ami különböző a két megközelítésben mindkettő összehasonlításon alapul de két nagyon lényegesen különböző összehasonlítást alkalmazunk

Mindenki tehetséges valamiben mindenkinek vannak képességei, amelyek egymással összevetve különbözők a tehetség mindenkire érvényes fogalom tehetség = képesség saját képességstruktúrában pl. a verbális képességei jobbak, mint manuálisan (verbálisan tehetségesebb, mint manuálisan) feltérképezni egy személy képességrendszerét - megtalálni egy adott időpontban a „gyengébb” és „erősebb” képességeit kialakítani a pedagógiai fejlesztési stratégiát (Minden képességét egyenletesen szeretném ahhoz képest fejleszteni, mint ahol jelenleg éppen tart? A gyengébb képességeit akarjuk megerősíteni, hogy az erősebbek is jobban alátámasztódjanak? Az erős pontjait akarjuk csak erősíteni, a gyengével hiába vesződünk? stb. – különféle pedagógiai filozófiák és módszertanok szerint)

Csak kevés az igazi tehetség egymáshoz képest különböznek az emberek a várható vagy már kivitelezett teljesítmény tekintetében; az emberek egy standardhoz való távolságuk/közelségük tekintetében különböznek egymástól a tehetség ritkaság tehetség = személyközi képességkülönbség / standardhoz képesti különbség = társas/társadalmi jelenség pl. Leonardo jelentősebb tehetség a művészet terén, mint Kovács Peti megtalálni az egymáshoz képest különböző tehetségű személyeket, csoportokat megfelelő képzést, fejlesztést biztosítani a tömegoktatásban a nem átlagos tanulóknak

Tehetség = tehetség? a fentebbiek értelmében nem a szakmai megértést zavaró a két kifejezés szinonimaként való használata minden pedagógiai tevékenység képességfejlesztés (a tehetséges tanulók fejlesztése is) de nem minden képességfejlesztés tehetségnevelés is egyben

Tehetségdefiníciók és tehetségmodellek „A tehetség nem olyan, amit felfedezünk, hanem amit feltalálunk.” (Sternberg és Davidson, 1986) nem kész, objektív dolog, hanem társadalmi konstrukció térben, időben, történetileg és kulturálisan változó az érvényessége is csak kontextuálisan értelmezhető

x tehetség = intelligencia tehetség = kreativitás Platón Konfuciusz Galton Terman stb. tehetség = kreativitás Guliford stb. tehetség = személyiség x

Tehetségmodellek Joseph Renzulli egy személy benső vonásai (vonáselméletek)

Franz Mönks egy személy benső vonásai és a társas környezet interakciója: család, iskola, társak stb. (szociális, kulturálisan is érzékeny elméletek)

sokdimenziós, összetett modell

és ismeretrendszerével a személy szociális kontextusa szakmai terület, kapuőrökkel és más fontos személyekkel és szervezetekkel egy tudásterület, a maga szimbólum- és ismeretrendszerével domain field az egyén, a maga diszpozicionális jellemzőivel Csikszentmihályi Mihály háromelemű tehetségmodellje nyomán

Ami változik a vonáselméletektől a komplex dinamikus elméletek irányában személyestől a társasan konstruáltig univerzálistól a kulturálisan értelmezhető mivolt felé statikus állapottól a fejlődéselvű és szociálisan interaktív elméletek felé; adottságelméletektől az „értelmes”, hatékony fejlesztésig absztrakt entitástól a társadalmilag hasznosig; képességelméletektől a teljesítményelv felé

Tehetség és versengés Gagné (1995) Temperamentum: versengés Bloom (2002) Tehetséges testvérek: Versengő válik be

Kutatások Sok verseny – külső- strukturális: stressz-tűrés Versengés, mint belső motiváció White, Kaban és Attanucci (1979) 14 éven át folytatott vizsgálata, mely során azt találták, hogy a tehetséges és átlagos teljesítményű gyerekek között személyiségüket tekintve - intellektusukon túl - a legfőbb különbség a versengéshez való viszonyuk volt!

Tartósan magas teljesítmény Magas teljesítmény-motiváció (intrinszik motiváció, elsajátítási motiváció) Magas versengés (eredmény motiváció)

Ami közös olyan személy, aki problémák, kérdések, bizonytalanságok az élet valamely fontos területén (társas/etikai értékkritérium) másokétól pozitív irányban jelentősen eltérő (a kiválóság mint kritérium) kivételes (ritkaság kritérium) teljesítmény létrehozására képes vagy már létre is hozott ilyet (a demonstrálható produktum mint kritérium) problémák, kérdések, bizonytalanságok változó, hogy mi fontos terület mit jelent a pozitív irány mit tekintünk teljesítménynek a potenciális és megvalósult tehetségek kérdése mi a kritériuma mihez képest statikus állapot vagy folyamat a tehetség (amit akár el is lehet veszíteni)? mi van azokkal a tehetségekkel, akiket a haláluk után fedeznek fel

2. Ki tehetséges?

A tehetség azonosítása Lehet az azonosítás univerzális alapokon egyterületi jellemzőkön többterületi jellemzön terület = kognitív terület (verbalitás, zene, vizualitás, mozgás stb.) terület = társadalmi/kulturális konstrukció (költészet, zongora, ritmikus sportgimnasztika) Egyszeri mérés? Életkori jellemzők? Nemi jellemzők? Ugyanúgy (ugyanazon eszközökkel, eljárásmódokkal) lehet egy kisiskolás zongorista lány tehetségét azonosítani, mint egy idősödő férfi politikusét?

A tehetség azonosítása iskolákban a tehetség azonosítása végső soron nem más, mint valamilyen teljesítmény meglétének a megállapítása, vagy valamilyen valószínűség megállapítása, becslés, jóslás a jövőre Mi alapján? elért saját kivételes eredmények (pl. nemzetközi versenyek, kamaszként Rimbaud stb.) /utólagos azonosítás/ mások korábbi „prediszpozícói”, eredményei alapján (aki ebben a korban ilyen motivált, ennyire intelligens vagy gyors az úszásban, az 5 évvel később általában…) /előjóslás/

Vonalat húzni? Vagy hogyan? elterjedtek az un. „cut-off” azonosítások de: pl. Renzulli forgóajtó-modellje: széles merítés kiválasztás a tevékenységben vagy pl. önazonosítás szülők, társak általi azonosítás stb.

új/újfajta tehetségek felfedezése új képességrendszerek fejlesztése Új „tehetségterület” kialakítása; komplex/integrált területek kialakítása új/újfajta tehetségek felfedezése új képességrendszerek fejlesztése új területek – de a régi területeken tehetségesek (is) tehetségesnek mutatkoznak

3. Honnan ered a tehetség?

A tehetség eredetének jellegzetes magyarázatai az egyén akaratához képest külső véletlen/szerencse/kiválasztottság (adottság) misztikus erők Isten gének jó helyre születés stb. az egyén - mások támogatásával - saját maga éri el, önmaga teremti meg munka, erőfeszítés a környezet intelligens megválasztása stb. a kettő kombinációi (az a leginkább korrektségre törekvő magyarázat: de vajon hogyan is ötvöződnek ezek: kompenzációs modellek stb.?)

4. Lehet-e fejleszteni a tehetséget?

tehetség – szakértői tudás tehetség – állapot adottság, nincs vele teendő vagy: az adottság része a gondozás etikai kötelezettsége vagy tehetség – szakértői tudás munka erőfeszítés tapasztalat stb. támogató szakember(ek) /tanár, edző, szülő stb./ nélkül nem lehetséges

Tehetség - tehetségesség tehetség = viszonyítás alapján lehet tenni vagy nem tenni érte tehetségesség = társasan értelmezhető helyzet lehet akarni vagy nem akarni kiemelt helyzet kiemelt elvárások kiemelt felelősség kiemelt feladatkötelezettség kiélezett helyzetek pld. versenyek nyerés/vesztés-helyzetek stb. a következő generáció képzése stb.

Tehetség és társadalom az egyén és a környezet fokozott lehetősége fokozott felelőssége ma: a tehetség a legfőbb „nyersanyag” – egyben a legfőbb fogyasztó is állandósuló/ideiglenes tehetséghiány az iskola felelőssége nem csökkent, hanem hatványozottan fokozódott

Tehetség: Individuális? Csoportos? a tehetség megvalósítása egyén ÉS környezete (tanár, edző stb.) a tehetség megvalósulása egyéni társas (sportcsapat, Beatles, űrutazás stb.) /”Egyedül nem megy.” – teammunka; hálózat (pl. Tehetségpontok)/

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! fmarta@mtapi.hu