Különféle mozgások dinamikai feltétele

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyorsulás fogalma.
Advertisements

II. Fejezet A testek mozgása
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Egyenletes körmozgás.
A testek mozgása.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
MOZGÁSÁLLAPOT-VÁLTOZÁS TEHETETLENSÉG,
Mozgások I Newton - törvényei
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
I S A A C N E W T O N.
A mozgások leírásával foglalkozik a mozgás okának keresése nélkül
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Newton törvényei.
Mi alapján hasonlítunk össze két erőt?
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Az erő.
Időbeli lefolyás szerinti
A PONTSZERŰ ÉS KITERJED TESTEK MOZGÁSA
Dinamika.
A tömeg.
Egyenletesen változó mozgás
Légköri dinamika A légkörre ható erők - A centrifugális erő
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
I. Törvények.
A test mozgási energiája
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
A dinamika alapjai III. fejezet
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Kör és forgó mozgás.
FIZIKA.
TÉMAZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÁS
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
A tehetetlenség törvénye. A tömeg
Egyenes vonalú mozgások
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Merev test egyensúlyának vizsgálata
2. előadás.
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
CENTRIFUGÁLIS ERŐ.
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Készítette: Kiss István
Több erőhatás együttes eredménye
Különféle erőhatások és erőtörvények
Munka, energia teljesítmény.
Amikor egy test helye, vagy helyzete egy vonatkoztatási rendszerben megváltozik, akkor ez a test ebben a vonatkoztatási rendszerben mozog. Körmozgás Összetett.
Tömeg és erő Galileo Galilei ( ) Sir Isaac Newton ( )
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Az erőhatás és az erő.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Egyetemes tömegvonzás, körmozgás, feladatok 9. osztály
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Dinamika alapegyenlete
Előadás másolata:

Különféle mozgások dinamikai feltétele

A haladó mozgást kísérleteink alapján megállapítottuk,hogy:

A, A testek csak akkor maradhatnak egyenes pályán,ha az őket érő erők eredőjének nagysága nulla, vagy az eredő hatásvonala egybeesik s pálya egyenesével.

B, A nyugalomnak és az egyenes vonalú egyenletes mozgásnak az a dinamikai feltétele, hogy a testet érő erők eredőjének nagysága nulla legye.

C, A testek mozgása akkor egyenletesen változó, ha a testet érő erők eredőjének nagysága változatlan, és hatásvonala megegyezik a pálya egyenesével.

D, Az egyenletes körmozgásról tudjuk, hogy változó mozgás, tehát van gyorsulása, mert kerületi sebességének iránya pillanatról pillanatra változik. Az egyenletes körmozgás centripetális gyorsulása változatlan nagyságú és mindig a körpálya középpontja felé mutat , tehát merőleges a kerületi sebességre.

Centripetális erő