Mentálhigiéné professzionális intézményei 1

Egészségügyi intézmények Szociálpolitika intézményei Nevelési célú intézmények

Az iskola A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja: személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését. oktató ismeretátadó funkciót a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkció zavarfelismerő, diagnosztikai funkció családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is. (Bagdy, Telkes) 3

Egyik leggazdaságosabb –mindenki kapcsolatba kerül vele 4

Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda): A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha droggal kínálják stb.. Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során stb. 5

Önértékelés fejlesztése Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy mozgásfejlesztő programok stb. Önsegítés, kortárs segítők. A kortárs segítők olyan speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak. 6

Tanári személyiség erősítése, védelme Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az esetmegbeszélés, a szupervízió módszerei tartoznak. Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését célozzák. Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is. Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb. megrendezésével. Így az iskola az adott közösség mentálhigiénés centrumává válhat. 7

Tanulók mentálhigiénés problémái Életkorfüggő Szülőtől elszakadás (óvódás) Teljesítmény Beilleszkedés Kortársak közötti szerep Identitás (serdülő) Specifikushelyzetek: Hátrányos helyzetűek Nehezen nevelhetőek Iskolai bántalmazás 8

Pedagógusok mentálhigiénés problémái Erős elvárások Kvázi professzionális jelleg Nagy adminisztratív teher Nagy felelősség – kevés eszköz Alacsony presztízs,fizetés 9

Bölcsőde: Ártalmas-e? Fontos: 1 éves kor után kevésbé kockázatos, 1,5-2 éves kortól egyenesen javasolt Ártalmas, ha nem találkozik napi rendszerességgel az anyával, vagy ha az anya érzelmileg és fizikailag elhanyagolja a hátrányos helyzetű gyerekek esetében komoly szociális funkciója van. Fontos: Mivel a beszéd kialakulásának időszaka – gondozók megfelelően kommunikáljanak a gyerekkel személyesség légköre. A gondozók ne éreztessék a gyerekekkel saját szimpátiájukat vagy averziójukat ismétlődő napirend- biztonságot ad alapvető szokások (öltözködés, tisztálkodás), elemi korlátok kialakítása megszokják a másokhoz való alkalmazkodást és az együttműködést 10

Kortársak közé beilleszkedés Szülőkről leválás Kortársak közé beilleszkedés Családon kívüli tekintélyszemélyek elfogadása 11

Egészségnevelés a bölcsödében Testi – lelki – szellemi harmóniára nevelés Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél egészségesebb lenni, megszerzett egészségét megőrizni Függ: Adott gyerek életkorától Egészségi állapotától Konkrét területei: Táplálkozás Testápolás Testedzés Családi élet Mentális élet 12

Személyes elbeszélgetés (szülővel)– család szociális viszonyai Felmérés (megfigyelés) – tisztaság, viselkedéskultúra – tükrözi anyagi, lélektani, szociális helyzetet Személyes elbeszélgetés (szülővel)– család szociális viszonyai Szoktatás – családból hozott jó szokások megőrzése, hiányzóak kialakítása Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára 13

Szülők feladata Elfogadni az új életszakaszt A bölcsőde szabályait Saját szokások és a bölcsődei szabályok összeillesztése Hátrányos helyzetűek problémái 14

Egészségviselkedés és szociokulturális háttér: Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: Rosszabb várható élettartam Több egészségkárosító magatartás USA-beli vizsgálatok eredményei: Kisebb születési súly Nagyobb csecsemő- és gyerekhalandóság Több krónikus felnőttkori betegség Több 65 év alatti haláleset Több korlátozott aktivitású nap 15

Oka: Rosszabb egészségszokások Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban,hogy aktívan tehetne valamit Külső kontrollosság Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről 16

Munkahelyi mentálhigiéne http://www.human-service.hu/mmhp.pdf A dolgozót feladata ellátásában a munkahelyén akadályozhatja: alapkészségek hiánya speciális szakismeretek hiánya testi/lelki erőnlét vagy egyensúly hiánya a végzett tevékenység nem illik az egyén személyiségéhez

A munkahelyi mentálhigiéné területei A dolgozó SEGÍTÉSE saját önismereti erőfeszítéseiben Szűrés Iránymutatás,tanácsadás, külsőszakértelem bevonása,ahhoz irányítás – az egyén ellátó rendszer felé történő irányba-állítás Együttműködés és társas kapcsolatok fejlesztése pszicho-edukáció

Munkáltatói előítéletek A vállalat érdeke a munkakörhöz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése az egyénnél, nem az egyén pszichés erősítése A változástól és az ismeretlentől való szorongás Megtérülés kiszámíthatósága

Előnye Növeli az egyén vagy csoport önismeretén keresztül a csoportkohéziót Növeli az egyén belső rugalmasságát, nyitottságát és kreativitását A közösségi kapcsolatokat fejleszti Növeli a munkahelyt iránti elkötelezettséget Csökkenti a csoporton belüli és csoportközi agressziót (pl.: mobbing jelenlétét) Felismerhetővé teszi a munkavégzést gátló tényezőket Támogatást biztosít a munkaszervezetben időlegesen segítségre szoruló embereknek. Munka-magánélet határokat tudatosítja, Kikapcsolódási és feltöltődési lehetőséget biztosít Visszacsatolást biztosít a munkaszervezet mentális potenciáljáról

A mentálhigiéné intézményei: a bölcsőde A gondozók mentálhigiénéje,az empátia szerepe a csecsemőgondozói munkában 21

Milyen a jó gondozónő? Rogersi hármas: Empátia Kongruencia Feltétel nélküli elfogadás 22

Empátia Az empátia beleérző képességet jelent. Adler: az empátia a másik ember szemével látás, a másik ember fülével hallás és a másik ember szívével érzés képessége Buda: az empátia a nem verbális kommunikáció, tulajdonképpen a metakommunikáció felfogásának és értelmezésének a képessége 23

Empátia II. Az empátia olyan képesség amely személyiségtől függ: Az empátia ugyanakkor függ a személy pillanatnyi állapotától is. Tulajdonképpen minden olyan dolog ami személy figyelmét a saját énjére irányítja csökkenti az empátia mértékét. Az empátia hiányának az énkép védelmében is szerepe lehet. 24

Problémák Magárahagyottság Magas elvárások Kvázi professzionális jelleg 25

Burn out - kiégés 26

Fogalma: A fáradtság vagy frusztráció állapota, ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberger). A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi kimerüléshez (Kulcsár). 27

Tünetei: Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési zavar, alvászavar. Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése. Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához, kollégákhoz. A munkamorál romlása. Például a késések számának növekedése, a határidők be nem tartása stb A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző. 28

A kiégés folyamata (Ónody Sarolta) tizenkét lépcsős folyamat, az egyes lépcsőfokok között nincs éles határ. A szakaszok élethelyzettől és személyiségtől függően különböző intenzitással jelentkezhetnek. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig Arra való törekvés, hogy "ideális legyek". Fokozott erőfeszítés A bizonyításkényszer miatt a különböző feladatok egyre sürgetőbbé válnak. Képtelen a feladatokat átadni, kialakul a kontrollvesztéstől való félelem. A teljesítmény állandó növekedéséből adódóan fáradtság és az eredményesség csökkenése alakul ki. A személyes igények elhanyagolása Elfelejtik saját személyes dolgait, hazaviszi a munkát, a hivatalos elfoglaltság az egyetlen időtöltés.

A személyes igények és konfliktusok elfojtása Érzik, hogy jobban kellene vigyázni egészségükre, de mindent megtesznek, hogy környezetük ne vegye észre, mennyire aggódnak magukért. A testi kimerültség jeleire túlteljesítéssel Az értékrend megváltozása Az eddigiek során megtanultak lemondani igényeikről, melyek mindig háttérbe kerültek, így lassan felborul természetes értékrendjük is. Az ítélő- és érzékelőképesség is deformálódik. Régi, szoros kapcsolatok feladása, baráti kör elvesztése, egyedüllét. A fellépő problémák tagadása Minden megszűnik létezni, ami a teljesítménykényszeren kívül esik. Elvész a környező világgal való kapcsolat.

Magatartás- és viselkedésváltozás Visszahúzódás Az állandó túlterhelés miatt a remény és a tájékozódási igény kimerül. Szélsőséges jelenségként megjelenhet a "totális kiszállás" vágya. A visszahúzódás az elmagányosodástól való félelemmel is jár. Magatartás- és viselkedésváltozás Elvész a külső vélemény meghallgatása, minden kritikaként hat. Deperszonalizáció Az önérzékelő képesség elvesztése, megszűnik a belső világgal való kapcsolat. Például idegennek érzik testüket, elvész a veszélyérzetük.

Belső üresség Depresszió Teljes kiégettség Tartósan ez elviselhetetlen, gyakran lelkibetegségbe fordul át, félelem, pánikrohamok, klausztrofóbia stb. Depresszió Az élet értelmetlennek, reménytelennek, örömtelennek, tehernek tűnik. A fáradtság és kétségbeesés érzése állandósul, nehéz az ágyból felkelni. Teljes kiégettség A kórképben a szomatikus és a pszichés veszélyeztetettség egyidejűleg jelentkezik.

Edelwich Brodsky és Georg E. Becker a burnout kialakulásának öt fázisa Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való élénk kapcsolattartás, a lelkes idealista segítők a személyiségüket tekintik a legfontosabb "munkaeszköznek". A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg. Irreális elvárások a kliens feltétlen változni akarásában, azonnali eredmények szükségletében. A realizmus fázisa: szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődik a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik. A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés megerősítését szolgálják. A frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk. A szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való interakció. A szakmai munka sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges. A segítő a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti.

A segítő személyisége mint rizikófaktor – helfer szindróma (Ónody Sarolta) W. Schmidbauer - helfer-szindróma: Személyiség: kora gyermekkori nem tudatos, indirekt szülői elutasítást, melyet a gyerek azonosulás révén tud emocionálisan feldolgozni. Énideál-identifikáció altruista normákkal. Ez a kora gyermekkori narcisztikus sérülés nem válik tudatossá a segítő számára, hanem átfordul cselekvésbe. Motiváció: Azért segít másokon, hogy saját valódi érzéseit, szükségleteit ne kelljen észrevennie, egy belső űrt tölt ki, mely a spontán érzésektől való félelemből származik, és összefügg "az elutasított gyermek" tudattalan dühével. Nem tudatos, rejtett motiváció. A segítő-kliens kapcsolat buktatói: saját segítség kérésének elutasítása, egyenrangú kapcsolatok kerülése, vágyak, kívánságok a kapcsolatban nem mondhatók ki, csak összegyűjtött, kitörő szemrehányások útján vagy megbetegedésben, ingadozó önértékelés, örökösen függ a külső megerősítésektől, direkt agresszió gátolt, indirekt megjelenés, pl. más segítőkkel szemben, gyakori az autoagresszió, suicidium, omnipotens foglalkozási szerep, érzelmek elhárítása, szigorú kontrollja, intimitás-gyengeség, függőségtől, gyengeségtől való félelem, a felelősségvállalás hangsúlyt kap a kontaktusban.

Megoldási lehetőségek: Feladás, pálya módosítás. Szakmán belül új állás keresése Szakmán belül de adminisztratív munkakörbe elhelyezkedés Továbbtanulás, A személyiség erejének növelésével aktív megküzdési technikák: szakmai támasz keresése más aktivitásokba, mint például hobbik bekapcsolódás egészségesebb életstílust kialakítása 35

Bálint csoport Bálint Mihály hozott létre először ilyeneket, háziorvosok részvételével. Hatására az egyén kevésbé érzi magát úgy, hogy a problémájával magára maradt, izolálódott. 36

Hatását a következő tényezőkön keresztül fejti ki: A résztvevők, pozitív, elfogadó légkörben juthatnak konstruktív kritikához, esetleg pozitív visszajelentéshez a munkájukkal kapcsolatban. A kezdők vagy elbizonytalanodott szakemberek biztatást, bátorítást kapnak kollégáiktól. Közös kreatív problémamegoldó folyamatban van lehetőség részt venni, ami a kollektíva összetartó erejét növelheti. Saját pozitív tapasztalatait, sikereit átadva növelheti az önbizalmát. 37