A regionális politika 1996 után Magyarországon 1996. XXI. tv. – A területrendezésről és a területfejlesztésről 1999. XXI. tv. módosítása 2004. XXI. tv módosítása

1996/XXI. tv. A törvény célja: a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása Szoc. piacgazdaság elősegítése, fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása

Területfejlesztés és területrendezés feladata terfejl. ter.rend. kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, megvalósítása EU regionális politikájához illeszkedés elősegítése különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulásának elősegítése innováció feltételeinek javítása környezeti adottságok feltárása és értékelése partnerség kiterjesztése

Alapfogalmak Mi a területfejlesztés? – szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása a fejlesztési programok keretében

Alapfogalmak Mi a területrendezés? a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása határmenti területrendezési tevékenység összehangolása

Alapfogalmak Területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum Területfejlesztési politika: az ország és egyes térségek területi fejlődése fő irányainak hosszabb időtávra való érvényesítése

Alapfogalmak Régió: tervezési-statisztikai régió fejlesztési régió Kiemelt térség Városkörnyék Kistérség Térség Vállalkozási övezet Elmaradott térség Kedvezményezett térség Területfejlesztési koncepció Területfejlesztési program Szerkezetátalakítás térségei Mezőgazd. vidékfejl. térségei Innovációs központok Hátrányos helyzetű határmenti térségek

Országgyűlés feladatai OTK elfogadása Beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról Meghatározza a kiemelt térségek körét, elfogadja az eszköz – és intézményrendszer szabályozását Országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket elfogadja Elfogadja a kedvezményezett térségek besorolási elveit területfejlesztési pénzeszközökről és pénzügyi kedvezményekről dönt Pénzeszközök felhasználásáról beszámoltatja a Kormányt Beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti terfejl. és terrend. tevékenységről meghatározza a terfejl-lel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és forrásokat

Kormány feladata Biztosítja a regionális politika érvényesítését – célok, prioritások előterjesztése összehangolja a célokat és a pénzeszközöket terfejl. programokhoz biztosítja a pénzügyi támogatást dönt a terfejl. pénzeszközök arányáról meghatározza a pénzügyi eszközök felhasználási szabályait elfogadja a kiemelt térségek terfejl. koncepcióit, programjait támogatja az ÖTT létrejöttét, programjaik készítését határmenti és európai reg. együttműködést beszámol az Országgyűlésnek a terfejl. politika érvényesítéséről gondoskodik az információs rendszer működtetéséről állást foglal az országos és megyei terfejl. tervek összehangolásáról

Országos Területfejlesztési Tanács Feladata: közreműködik a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, és dönt a törvény szerint Tagjai: MTT képviseletében régiónként egy-egy fő, legfeljebb hat Országos gazdasági kamarák elnökei Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője a minisztériumok egy-egy képviselője Bp. főpolgármestere vagy képviselője országos önkormányzati érdekszövetségek közös képviselője MVA kuratóriumának elnöke, MFB elnöke, MTA elnöke vagy képviselője – tanácskozási joggal

Országos Területfejlesztési Tanács A Tanács elnöke: a területfejlesztésért felelős miniszter

Országos Területfejlesztési Tanács tagjai aa) a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester, ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár, valamint a Kormány által meghatározott további 7 miniszter, ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője; b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt: ba) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője, bb) a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője; c) meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az állandó meghívottakról.”

Területi szervek Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Megyei Önkormányzat terfejl. feladata: területrendezési terv készítése, összehangolása Megyei Területfejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Tanács

Regionális Fejlesztési Tanács Tagjai: Megyei területfejlesztési tanácsok elnökei minisztériumok egy-egy képviselője gazdasági kamarák egy-egy képviselője az érintett terfejl. önkorm. társulások legfeljebb hat képviselője

Pénzeszközök Általános gazdasági szabályozás, normatív, és a térségre vonatkozó pénzeszközök Központi eszközök: költségvetési előirányzat és az állami vagyon privatizációjából származó bevétel max 50%-a pénzügyi kedvezmények költségvetési előirányzatok különböző minisztériumok terfejl-re fordított kerete elkülönített pénzalapok önkormányzatok településfejlesztését szolgáló címzett és céltámogatások

Pénzeszközök Térségi eszközök: központi költségvetési előirányzat + állami privatizációból származó bevétel 50%-a önkormányzatokat támogató infrastruktura fejlesztését támogató területi kiegyenlítő pénzzeszköz helyi önkormányzatok által átadott források segélyek és hitelek gazdálkodást végző szervezetek, és érdekvédelmi szervezeteiknek önkéntes hozzájárulásai

Megyei Területfejlesztési Tanács Tagjai: a megyei közgyűlés elnöke a megye területén lévő megyei jogú városok polgármesterei a miniszter képviselője a területi gazdasági kamarák képviselői a megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások stat. kistérségi körzetenként egy-egy képviselője a megyei munkaügyi tanács munkavállalói és munkaadói oldaláról egy-egy képviselő

A területfejlesztés megyei decentralizált forrásai TFC – Területfejlesztési Célelőirányzat TERKI – Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás CÉDE – céljellegű decentralizált alap

Kistérség fogalma kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.”

Kistérségi szint megerősítése a törvény módosításával kistérségi fejlesztési tanács A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik. (2) A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága vesz nyilvántartásba. Gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók. (3) A kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség külön jogszabályban megállapított székhely települése.