Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet Városkutatás Kft Budapest, Lónyay utca HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest, Október 6. utca A szegénység enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Teller Nóra, Városkutatás Kft. Balás Gábor, HÉTFA Kutatóintézet

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet Az előadás menete A szegénység enyhítését szolgáló uniós beavatkozások értékeléseinek főbb tanulságai Az uniós támogatáspolitikával kapcsolatos néhány további értékelés releváns megállapításai Néhány következtetés a as évek uniós forrásfelhasználásával kapcsolatban a társadalmi felzárkózás területén 1

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet A szegénység enyhítését szolgáló beavatkozások értékelései – empirikus háttér és módszertani korlátok 2 Roma integrációt szolgáló EU-s fejlesztések értékelése ( ) – Szakirodalom-összefoglalás, projektszintű kvantitatív adatfelvétel, esettanulmányok kvalitatív interjúk és dokumentumelemzések alapján, kvázi- Delphi A társadalmi befogadást szolgáló fejlesztések (TÁMOP 5. prioritás, néhány HEFOP beavatkozás, EQUAL ) értékelése ( ) – Kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtések (pl. projekt-szintű és szervezeti új adatfelvétel és adatbázisok másodelemzése), esettanulmányok

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet A szegénység enyhítését szolgáló beavatkozások értékelései - Amit ezekből megtudhattunk és amit nem 3 MIRE NEM voltak jók: a beavatkozások hatásának pontos mérése (részben amiatt is, hogy még épp csak kezdődtek / akkor futottak projektek) MIRE voltak jók: azoknak a külső és belső tényezőknek a feltárása (tervezés, értékelés megvalósítás, fenntartási időszakok), amelyek segítették/gátolták a vizsgált konstrukciók céljainak megvalósulását, eredményeik fenntartását

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet A szegénység enyhítését szolgáló beavatkozások értékelései – Fontosabb megállapítások 4 A célzás kulcsfontosságú: – a kifejezett de nem kizárólagos célzás előnyei, dilemmái – Indikátorok diktálta kényszerek: lefölözés – Megvalósító szervezetek és a célzás összefüggései A fejlesztéspolitika kulcsszereplő (volt) a módszertani innovációk kifejlesztésében, alkalmazásában – az EU-s forrásfelhasználás eljárásrendjének minden problémája ellenére – de csak ritkán megtermékenyítően hatva a szakpolitikára (ez olyan feszültség, ami többször nem is volt ‚baj’) DE: Mikro-szintű beavatkozások makro-társadalmi problémákra: az eredmények a relatív kevés forrás, idő, és főképp a nagy rendszerek támogatásának hiányában kétségesek

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet Más értékelések releváns tanulságai - 1 Az uniós támogatások felhasználása minden területen végrehajtási gondokkal küzdött: – Magas adminisztratív terhek (2008-as értékelési becslés: átlag 12% költség a projektgazdai oldalon) – Likviditási problémák miatt csődbe mentek sikeres projektgazdák a civil világban (már a HEFOP 2006–os értékelése is láttatja), a tőkeerős szervezetek még többet nyertek – Nem a szakmai kiválóság, hanem a projekt kiválóság a forrásszerzés kulcsa, a versenyben nem a gyengébb nyer – Projektek fenntarthatósági gondokkal küzdenek (HEFOP 2007-től) – Projektek egymásra épülésének (komplex projektek) hiánya Közös okok: – a bizalmatlanság a szakpolitika és az IH-k között, az IH-k és a projektgazda között és az IH- k és IH-k között – Tisztázatlan kockázatmegosztás az IH-k oldalán – Minden problémára projektszemléletben tud csak reagálni Védekező stratégiák: – Kockázatkerülés a projektekben (humán értékelések 2013) és – Fejlesztési központok (területi kohézió értékelése 2013) 5

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet Más értékelések releváns tanulságai - 2 Területi célzásban részben sikeres (pl. LHH értékelés): – LHH program kompenzálta a területi versenyhátrányt a forrásszerzésben – DE a végekre már nem jut el és – A felhasználás hatékonyságában nem segített, csak – Stabilizálta a helyi elitet – Az agrár és vidékfejlesztés beavatkozásaival nincs kapcsolat – a szegénység csökkentésében nem vesz részt, sőt A fejlesztéspolitika átalakította a társadalmi befogadás területén működő intézményi struktúrát: – Megerősítette a civileket – e területen működő civilek 40%-a 2006 után alakul, professzionalizálódó magjuk erős országos kapcsolatokat épített ki – Lokális együttműködéseket hozott létre pl. a helyi önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek között – Sikeres módszertani fejlesztések és intézményfejlesztési projektek az ellátórendszerben Technológiában sok újat, hasznosat hozott, mind a projekt, mind a szakpolitika oldalra: tervezésben, értékelésben, monitoringban, projektszemléletben 6

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet : új kihívások, új esély Alapdilemma: Mit őrizzen meg és mit vigyen tovább a szakpolitika a as eredményekből és hogyan? Ami biztosan nem fog változni: a források mérete a probléma méretéhez viszonyítva továbbra is kevés lesz – EFOP és VEKOP 9-es tematikus cél éves keret kb. 70 Mrd Ft – Célcsoport definíciótól függően 25e-155e/fő/év A két legfontosabb változás hoz képest: – Szigorodó uniós forrás felhasználási rendszer: a teljesítmény-keretrendszer, amelyben a vállalások már tétre mennek – Az IH-k integrálása a minisztériumokba: a szakpolitikának lesz uniós forrása és nem az uniós forrásoknak lesznek szakpolitikái 7

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet : a növekvő eredménykötelem veszélye A teljesítmény-keretrendszer miatt az IH-ra helyeződő eredménykötelem növekvő nyomás alá helyezheti a projektgazdákat: – Továbbdelegált indikátor-kötelem a projektgazdák felé – ösztönzés a lefölözésre – Nagyobb IH igény a projektek kontroll alatt tartásra növekvő adminisztrációs igények együttműködés nehézsége más IH-kkal, más fejlesztésekkel (GINOP?, VEKOP?) A megbízható, „tőkeerős” szervezetek preferálása De: – Kevés veszélyes eredmény indikátor az OP-ban A program elhagyását követően munkaerőpiacra vagy munkaerőpiaci programba belépők száma (6500 fő) Periférikus élethelyzetből pozitív eredménnyel kikerült személyek száma (5000 fő) A nem megfelelő lakhatási körülmények között élő háztartások aránya (4,7%) – Egy OP-ban kezelt ERFA és ESZA fejlesztések Mi következik ebből: – Uniós forrásokat elsősorban arra érdemes használni, ami projektszemléletben (3-5 év alatt) is teljesíthető – kísérletezés, intézményfejlesztés, a lefölözés tudatos alkalmazása – A szociális szakterület intézményi adottságaihoz mért feladatot lehet neki ebben adni – A korábban már sikeres projektgazdákat érdemes újrázásra bírni 8

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet : a szakpolitikával való integrálás esélyt ad… …a hosszabb programokra – De: a hosszabb program nagyobb végrehajtási kockázatot jelentenek – Kellenek köztes mérési pontok és ehhez kellenek a program struktúrájához illeszthető rövid távú eredménycélok (a programtervezés része az értékelési rendszer kitalálása) …a programok egymásra épülésére, a sikeres kísérletek kiterjesztésére – De: ehhez kell egy jó értékelési, hatásvizsgálati rendszer, hogy eldönthessük, mi menjen tovább és hogyan, és mi ne menjen tovább – A kiterjesztés intézményrendszeri korlátjaival való szembenézés is kell: a sikeres kísérleti programból csak hatékonyságvesztéssel lehet elterjeszthető „dobozos termék”-et csinálni …a projektek eredményeinek fenntarthatóságára, – ha a sikeres programok be tudnak épülni a szociális ellátórendszer működésébe – De ehhez kell egy közös mérce, egy a közös alap, az EU-s források és a hazai eszközrendszer számára: NTFS (?) …a hazai és az EU-s eszközrendszer közötti összhang/feladatmegosztás megteremtésére – Az értelmes feladatmegosztáshoz az eddigi projektek kiértékelése szükséges a továbbvitel lehetősége szempontjából – A szociális terület intézményi adottságaihoz kell mérni a lehetőségeket 9

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet : Válasz az alapdilemmára: mit vigyünk tovább és hogyan Amire a projektszemléletben biztosan használható lesz továbbra is hatékonyan az EU forrás: Kísérletezésre, módszertanfejlesztésre, az ellátórendszer hiányosságainak feltárására és szervezetfejlesztésére; De el kell fogadni, hogy a probléma egészének oldására a hagyományos ellátórendszernek kell képessé válnia – ebben csak segíthet az EU pénz, a potenciál a sikeres programok kierjesztésében, a hagyományos ellátórendszer működésébe való beillesztésben van, de egy kiterjesztés mindig hatékonyságvesztéssel jár (szike vs. balta). Kell egy értékelési, hatásvizsgálati rendszer, ami – képes kiértékelni a korábbi programok sikeresnek tűnő elemeit, – az új programokba a tervezéskor beépíti a mérési pontokat, – javaslatot tud tenni a továbblépés hogyanjára (definiálja a dobozos terméket) vagyis intézményi kiértékelésre is képes; És persze kell a közös mérce, a rendszeresen felülvizsgált közös ágazati stratégia, hogy az OP csak a keret legyen, de ne maga a felzárkózási stratégia 10

Városkutatás Kft.HÉTFA Kutatóintézet Köszön jük a figyelmet! Balás GáborTeller Nóra HÉTFA KutatóintézetVároskutatás Kft Budapest, Október 6. u Budapest, Lónyay utca 34.