Előadó: Lehmann Ferenc A PÉCSI KÖZLEKEDÉSI ZRT JÖVŐBENI SZEREPE AZ ELŐVÁROSI KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSBEN Előadó: Lehmann Ferenc

A Pécsi Közlekedési Zrt. 1993. június 1-jén alakult 2002-től Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a cég 100 %-os tulajdonosa A társaság teljes körűen és kizárólagosan látja el Pécs város közigazgatási területén a helyi közforgalmú közlekedést 172 db autóbusszal (60 szóló és 112 db csuklós) rendelkezik

Az elmúlt évek fejlesztései 2002-től folyamatos eszközcsere, melynek eredménye: 71 db Euro 3-as motorral szerelt autóbusz (az állomány 41 %-a), ez magyar viszonylatban a legjobb arány Műholdas helyzet-meghatározó és utastájékoztató rendszer (GPS) telepítése 2003-2004-ben Új autóbusz-állomás átadása 2006-ban Új telephely számára telekvásárlás

Kertváros autóbusz-állomás

Javítóbázis és tárolótér kialakítására megvásárolt terület

Pécs és vonzáskörzete A közlekedési igények közigazgatási határtól függetlenül jelennek meg A kívánatos a helyi és a helyközi közlekedés közötti éles határ eltörlése Szükséges a tényleges vonzáskörzeti határokhoz való igazodás Önálló járatszervezés helyett egységes viszonylatú rendszer kialakítása Megoldás: közlekedési szövetség

Közlekedési szövetségek jellemzői Egyesített bérlet Tarifa közösség Integrált menetrend Integrált hálózat A közlekedési szövetségeket vagy a hatóságok vagy a szolgáltatók irányítják A bevételelosztás, a menetrend tervezés, az utazási információ, ill. a marketing és értékesítés az irányítótól függően tartozik előbbihez, vagy utóbbihoz

A szövetség bármely formájában igazságos bevételelosztást kell biztosítani a szolgáltatók között Tömegközlekedéssel utazók: Egységes jegy megvétele Különböző közlekedési módok és vállalatok használata Közlekedési szövetségek: Jegybevételek összegyűjtése Bevételek elosztása Tömegközlekedési szolgáltatók: Közlekedés működtetése Bevételek átvétele A szövetség bevételeinek elosztása rendszerint reprezentatív felméréseken alapul.

A közlekedési szövetség előnyei Előnyök a hatóságok számára A 2007-2013-ig tartó költségvetési időszakban célirányos EU-s források lehívásának feltétele a közlekedési szövetség forma megléte Magasabb szolgáltatási színvonalon keresztül a közönség elégedettségének növelése A párhuzamosságok megszüntetésével, integrált közlekedéssel a finanszírozási szükséglet csökkenése Erősebb, egységesebb megrendelői kontroll lehetősége Előnyök a közlekedési társaságok számára Magasabb szolgáltatási színvonalon keresztül vonzóbb alternatíva nyújtása az egyéni közlekedéssel szemben, utasszám potenciális növelése A párhuzamosságok megszüntetésével az alágazatok közötti versenyhelyzet csökkentése Integrált menetrend és közös fejlesztések esetében racionálisabb gazdálkodás lehetőségének megteremtése EU-s források lehívásának lehetősége

A közforgalmú közlekedés szabályozási környezete Abból kell kiindulni, hogy Magyarországon jelenleg a gyakorlatban kétszintű közigazgatás létezik, így a közforgalmú személyszállítással kapcsolatban az ellátásért felelős testületek a helyközi személyszállításban az állam nevében a kormány/közlekedési tárca a helyi közlekedésben a települési önkormányzatok. A jövőben, a közigazgatási régiók létrejötte után valószínűsíthető, hogy a helyközi közlekedés felelőssége megoszlik - a távolsági közlekedés kormányzati felelősségi körben maradhat - a regionális és (város) környéki személyszállítás a régió-kormányzatok hatáskörébe kerül, a hozzá tartozó forrásokkal együtt a helyi közlekedés a települési önkormányzatok hatáskörében marad. Ez a körülmény fokozottabban fogja kívánni a települések és a régiók "szövetségét" a szolgáltatások biztosításában, a rájuk osztott felelősségek fenntartásával különösen a nagyvárosok térségében (koordináló szövetségi szervezetek létrehozása valószínű).

A szolgáltató társaságok területi szerveződési feltételeinek vizsgálata A Volán társaságok területi szerveződési feltételeinek vizsgálatára vonatkozó kérdés-feltevéssel kapcsolatban a felelős testület (megrendelő hatóság) és a szolgáltatók közti, az új törvényben rögzített szabályozási modellnek megfelelő viszonyból kell kiindulni. Az ellátási felelősség területi tagolása (pl. ország, régió, megye, kistérség, település) és a szolgáltatók szerveződése nem feltétlen kell, hogy megfeleljenek egymásnak. Állami, ill. önkormányzati tulajdonú társaságok esetén a felelős hatóság és a szolgáltató kapcsolata kettős: tulajdonosi és megrendelői. A megrendelést (szolgáltatási követelményeket) nem a tulajdonos, hanem a felelős testület határozza meg és ilyen minőségében köt szerződést is a szolgáltatóval. A vagyon-működtetést és gazdálkodást, mint tulajdonos kérheti számon a kormányzat/önkormányzat. Ez esetenként furcsa viszonyok kialakulását eredményezheti.

A szolgáltató tulajdonlása igazodik az ellátási felelősséghez Az ábra a jelenlegi helyzetnek felel meg azon városokra vonatkozóan, amelyekben az önkormányzat rendelkezik a helyi közlekedés lebonyolítására saját szolgáltató társasággal, a kormányzati kompetenciába tartozó helyközi közlekedésben állami tulajdonú Volán-társaság működik. A szolgáltató-tulajdonlás igazodik az ellátási felelősséghez (kék vonal), így a felelős hatóságok a saját vállalatukkal (egy alkalommal versenyeztetés nélkül maximum 8 évre) kötnek szerződést (piros vonal), amelyek a régióban, ill. a városban a szolgáltatást ellátják (fekete vonal).

A szolgáltató tulajdonlása elválik az ellátási felelősségtől Az ábra esetében a szolgáltató-tulajdonlás és az ellátási felelősség elkülönül egymástól; ez ma a leggyakoribb eset hazánkban, amikor a helyi önkormányzat számára állami tulajdonú Volán társaság végzi a helyi városi tömegközlekedést.

A szolgáltató tulajdonlása elválik az ellátási felelősségtől Az ábra esete következne be az állami Volán-társaságok önkormányzati tulajdonba adásával, ugyanis az állami felelősséget gyakorló kormányzat számára önkormányzati tulajdonú társaság szolgáltatná a helyközi közlekedést a régióban. Ezen eset politikai kockázata nagyobb a kormányzat számára, mint az első két ábrán bemutatott esetben, ahol az állami ellátási felelősséggel párosul az állami szolgáltató-tulajdonlás, ami nagyobb informális ráhatási lehetőséget biztosít (ami nem feltétlen erény, de gyakorlati előny lehet).

Ellátás biztosítása szövetségi keretek között (jövőbeni lehetőség) Az ábra az ellátási felelősség és a szolgáltató-tulajdonlás egybeesése esetén a város és régiója ellátását a hatóságok „közlekedési célszövetségben” biztosítják, egyesített viteldíjakkal, összehangolt menetrendekkel és megállapodott költségviseléssel; adott esetben a tervezési, szervezési feladatok elvégzésére, a hatósági döntések, a szolgáltatási szerződések előkészítésére, a szolgáltatások koordinálására a hatóságok egy szövetségi szerződés alapján külön szervezetet (szövetségi társaságot) hoznak létre. Szövetségi szerződésre akkor is szükség lehet, ha a térségben, a helyközi és helyi közlekedésben csak egy szolgáltató működik, mivel csak így kerülhető el egyes szolgáltatások esetleges kettőzése, valamint számviteli elkülönítése, ami szövetségi szerződés hiányában az elkülönült veszteségfedezés szempontjából szükséges.

A Budapesti Közlekedési Szövetség Kht. 2005. szeptember 1-jén alakult A létrehozás első lépéseként életbe lépett az egyesített bérlet, amellyel mind a BKV, a MÁV és a Volánbusz szolgáltatásait igénybe lehet venni Budapest közigazgatási határán belül A bérlet 10%-kal kerül többe, mint a BKV bérlet Jövőbeni tervei: egységes tarifa bevezetése, integrált menetrend és hálózat kialakítása

Köszönöm a figyelmet!