Egyházi könyvtárak a 21. század elején Az egyházi könyvtárak és a nyilvánosság   Ásványi Ilona Főapátsági Könyvtár Pannonhalma __________________________________ Egyházi könyvtárak a 21. század elején OSZK – 2014. március 25.

az egyházi könyvtárak a legrégebbi könyvtártípus csoportja nem homogén sajátos gyűjtemény (muzeális és modern) kettős feladat sorsuk a 20. század második felében  

magánkönyvtárból – közkönyvtár az egyházi könyvtár a legrégebbi könyvtártípus magánkönyvtárból – közkönyvtár   Szombathely Szily János püspök könyvtára - 1791-től Szeged Somogyi Könyvtár – Somogyi Károly esztergomi kanonok - 1880 Miskolc Miskolci Evangélikus Egyházközség könyvtára (ma Árvay Teöreök Sándor Könyvtár) 1878-tól – a 20. század elején a II. világháborúig egyetlen közkönyvtára a városnak

az egyházi könyvtárak sorsa a 20. század második felében   teljesen megsemmisült megcsonkították könyvraktárrá vált alvó könyvtárak bezárta kapuit a nagyközönség előtt könyvtárra emlékeztető módon (Esztergom, Kalocsa, Eger, Pannonhalma, Pápa, Debrecen, Rabbiképző Könyvtára…) korlátozottan nyilvános tudományos könyvtár

„a” könyvtár legfontosabb ismérve: információ-szolgáltatás   nyitott – nyilvános nyilvánosság mértéke különböző könyvtártípusoknál (könyvtárhasználati szabályok = jog és kötelesség!!) az információ – hatalom (hatalomvágy, hatalomféltés – könyvégetések, államosítások) nyilvánosság - információhoz való hozzáférés szabályozása ( társadalmi-politikai szempontból)

1976-os törvényerejű rendelet 1945 után négy nagyobb jogszabály (törvény) született, mely a könyvtári területet átfogóan szabályozta, 1952-ben, 1956-ban, 1976-ban és 1997-ben   Ezek az egyházi-felekezeti könyvtárak csoportjával általában és konkrétan kevéssé foglalkoztak. 1976-os törvényerejű rendelet (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. számú törvényerejű rendelete a könyvtárakról és A Minisztertanács 17/1976. (VI.7.) számú rendelete a könyvtárakról szóló 1976.évi 15. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról) 1997-es törvény (1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről)

1976-os rendelet: nyilvános könyvtár - korlátozottan nyilvános könyvtár nyilvános könyvtár: csak közkönyvtár a jelentős (tudományos – muzeális) egyházi könyvtárak tudományos könyvtárrá minősíthetők minősítés: kulturális miniszter és az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) engedélyével a rendelet hatálya a közkönyvtárakra terjed ki más könyvtárakra csak annyiban, amennyiben erről a rendelet kifejezetten rendelkezik.

1976-os rendelet: a muzeális értékű könyvtári anyagokról az OSZK-nak bejelentési kötelezettség védett anyag: OSZK központi nyilvántartás az OSZK a muzeális anyagok védelméhez és kezeléséhez szakmai segítséget nyújt, és egyházi könyvtárak, megállapodhatnak a könyvtári hálózatokkal, együttműködési körökkel könyvtári állományuk rendszerezésében és feltárásában való együttműködésre a megállapodáshoz a fenntartó jóváhagyása szükséges.

Az 1976-os törvény megengedő. bátorító Az 1976-os törvény megengedő? bátorító? attitűdjének köszönhetően egyes egyházi-felekezeti könyvtárak korlátozottan nyilvános tudományos könyvtárnak nevezik meg magukat ezzel bizonyos önállóságot biztosítottak maguknak de – mindenki hasznára - részt vettek bizonyos országos programokban (központi nyilvántartás, védetté nyilvánítás, CIH, RMNY).

1997-es törvény más szemlélet (1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről)   más szemlélet minden magyarországi könyvtárra kiterjedt kifejezetten az egyházi könyvtárakról rendelkező részek: 54.§ (4), 92.§ (7) több bekezdésre érvényes: figyelembe kell venni az egyházi könyvtárakat is az értelmezésüknél és érvényesítésükkor

1997 1976 minden magyarországi könyvtárra kiterjed új tipizálás: nyilvános és nem nyilvános közkönyvtárak: automatikusan – más könyvtár: kérvényeznie lehet/kell nyilvánosság követelményeit általában megfogalmazza és rendelkezik a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről – követelmények konkrétan 1976 csak a közkönyvtárakra könyvtárak tipizálása – tevékenységük alapján (köz, szak, felsőoktatási könyvtár…) nyilvános csak közkönyvtár lehet másik kategória: korlátozottan nyilvános nyilvánosság és korlátozottan nyilvános státusz követelményeit nem fogalmazza meg szabatosan

a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről   nyilvános státusz mellett: az egyházi könyvtárak újra a könyvtári rendszerben az alapellátáson túl egyéb lehetőségek (pl. pályázatok) ellen: alapító okirat kérvényezés félelem le/elmaradottság

Hány egyházi-felekezeti könyvtár van Magyarországon?   becsült adatok  forrás: 2001-2002 Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek – Bp.: NKÖM Egyházi Kapcsolatok Titkársága, 2002 2007 Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek - Bp.: OKM, 2007.  kb. 8-10 egyházi-felekezeti könyvtár NEM tagja az 1994-ben létrejött EKÉ-nek

Tájékozódás: az egyesület névtára: 1996, 1999 és 2005 között minden évben 2007-ben 2010-ben A névtár általában az éves közgyűlésére (a tárgyév június) jelent meg A legfrissebb névtár – címtár az egyesület honlapján (www.eke.hu) Adatok: kutathatóság

- EKE tagok: 56 egyházi-felekezeti könyvtár A kutathatósággal kapcsolatban: 22 könyvtár: nyilvános 4 nyilvános lesz 9 nyilvános, előzetes bejelentés alapján fogadja a kutatókat 2 korlátozottan nyilvános 1 korlátozottan nyilvános; az egyetem professzorainak, hallgatóinak nyitott 1 nem nyilvános 1 nem nyilvános, de külső kutatók számára korlátozottan kutatható 1 csak tudományos kutatók számára kutatható 5 csak az iskola tanárai-diákjai számára nyitott 8 előzetes bejelentés alapján 1 csak nyitva tartási időt jelölt meg 1 helyben használat nincs korlátozva- kölcsönzés a hittudományi főiskola tanárai, hallgatói, és más hittanár szakos hallgatói számára lehetséges

2001 – EKE tagok: 59 egyházi-felekezeti könyvtár A kutathatósággal kapcsolatban könyvtár: szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén 2 nyilvános lesz 11 fogadja a kutatókat, érdeklődőket 2 előzetes bejelentés alapján 1 korlátozottan nyilvános, előzetes bejelentés alapján kutatható 2 korlátozottan nyilvános, az egyetem professzorai, hallgatói használhatják 3 nem nyilvános 1 nem nyilvános, a főiskola dolgozói, hallgatói használhatják, valamint pedagógusok a könyvtár vonzáskörében 1 csak tudományos kutatók számára kutatható 5 csak az iskola tanárai-diákjai számára nyitott 12 előzetes bejelentés alapján kutatható 1 előzetes bejelentés alapján a főiskola tanárainak, hallgatóinak kutatható 1 csak nyitva tartási időt jelölt a kérdésre 1 egyelőre nem kutatható- az 1952-ben szétdúlt kvt. helyreállítása nemrég kezdődött meg 1 helyben használat nincs korlátozva - kölcsönzés a hittudományi főiskola tanárainak, hallgatóinak, és más hittanár szakos hallgatóknak lehetséges

2010-ben a 67 hazai könyvtár közül 30 volt nyilvános 2002 óta csak azok vallották magukat nyilvánosnak, akik szerepeltek a nyilvános könyvtárak jegyzékén   2002-ben az 60 hazai EKE tag könyvtár közül 15 2003-ban a 66 hazai egyházi könyvtár közül 23 2005-ben 68 könyvtár közül 28 2010-ben a 67 hazai könyvtár közül 30 volt nyilvános 2014-ben 62 hazai könyvtár tagja az EKE-nek. 2014. januárban 32 könyvtár szerepelt a KI honlapján elérhető nyilvános könyvtárak jegyzékén, kettő nem tagja az EKÉ-nek

A 32 egyházi-felekezeti könyvtár a következő alaptevékenységekkel szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén: egyházi könyvtári feladatok nyilvános könyvtári ellátása 16 könyvtár egyetemi könyvtári feladatok ellátása 9 könyvtár főiskolai könyvtári feladatok ellátása 6 könyvtár egyházi és iskolai könyvtári feladatok nyilvános könyvtári ellátása 1 könyvtár

Az egyházi könyvtárak csoportja nem homogén   2014-ben az EKÉ-nek 62 hazai tagkönyvtára van. 41 katolikus (11 egyházmegyei, 16 szerzetesi, 12 egyetemi, főiskolai, 2 egyéb) 12 református (4 egyházkerületi, 2 gyülekezeti, 2 felsőoktatási, 4 középiskolai) 6 evangélikus (1 országos hatókörű gyűjteményi, 1 felsőoktatási, 3 gyülekezeti, 1 iskolai) 1 unitárius, 1 szerb ortodox 1 izraelita

Kérdőív   62 könyvtárból 27 küldte vissza a kérdőívet a 41 katolikusból 17 (11 egyházmegyeiből 6, 16 szerzetesiből 3, 12 felsőoktatásiból 7, 2 egyébből 1) a 12 reformátusból 5 (4 egyházkerületiből 3, 2 gyülekezetiből 1, 2 felsőoktatásiból 0, 4 középiskolaiból 1) a 6 evangélikusból 5 (1 országos hatókörűből 1, 1 felsőoktatásiból 1, 3 gyülekezetiből 2, 1 iskolaiból 1).

a kérdőív kérdései 1. A könyvtár neve 2. Szerepel-e a nyilvános könyvtárak jegyzékén? (Ha nem, miért nem?) 3. Készít-e beszámolót a könyvtár az éves működéséről? (Ha igen, hova?) 4. A könyvtár nyitva tartása 4.1. A könyvtár, mint információszolgáltató intézmény nyitva tartása 4.2 A könyvtár, mint muzeális intézmény nyitva tartása 5. A könyvtárhasználók 5.1 „klasszikus” könyvtárhasználók 5.2. könyvtárlátogatók

6. számadatok: 6.1 látogatók száma számszerű vagy becsült adatok 2000-ben, 2005-ben, 2010- ben, 2011-ben és 2012-ben, ha a könyvtár gondozza őket 6.2 könyvtárhasználók száma számszerű vagy becsült adatok 2000-ban, 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben 7. rendezvények (kiállítás, konferencia, koncert) a könyvtárban 2000-ben, 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben  

a mai felhasználói igényeknek megfelelően a 27 könyvtárból, amely visszaküldte a kérdőívet 18 nyilvános az egyházi könyvtárak többségének feladata kettős: a muzeális gyűjteményrész (több helyen műemlék teremkönyvtárban elhelyezve) megőrzése, gondozása, feltárása, szolgáltatása, bemutatása a modern gyűjtemény ( teológiai szakkönyvtár) alakítása, retrospektív feltárása, szolgáltatása a legmodernebb eszközökkel, korszerű stílusban: a mai felhasználói igényeknek megfelelően

a több mint 60 magyarországi egyházi-felekezeti könyvtár közül napjainkra 32 vállalta a nyilvános státusz elnyerésével járó „megmérettetést” a bezárkózott évtizedek után különböző mértékben, de mindegyik egyházi könyvtár nyitott a könyvtárhasználók felé a nyilvános státusz vállalása azt jelentette az egyházi könyvtárak számára, hogy visszakerülhettek „a könyvtár-szakmai köztudatba,” az élő könyvtári rendszerbe a nyilvános státusszal járó alapkövetelmények és alapfeladatok meghatározása további kötelezettségek teljesítését kívánta meg, de ezek segítették is az egyházi könyvtárak fejlődését és fejlesztését

Köszönöm a figyelmüket! Egyházi könyvtárak a 21. század elején   Ásványi Ilona Főapátsági Könyvtár Pannonhalma Az egyházi könyvtárak és a nyilvánosság __________________________________ Egyházi könyvtárak a 21. század elején OSZK – 2014. március 25.