Projektpedagógia

„A magyar oktatás jelenleg olyan tudásanyagot ad át, amelyet a diákok csak egy bizonyos típusú feladatcsoport megoldására tudnak használni. Az információkat előre feldolgozva kapják, és hiányzik az a lépcsőfok, amely ismereteik önálló alkalmazását kívánná meg.” Horváth Ádám

„A jelenlegi képzés nem adja át a projekt alapú, problémaelosztási láncolat szerint működő, csoportra épülő gondolkodás és problémamegoldás készségét.” Horváth Ádám Oktatás és képzés 2010 Összefoglaló a „Pedagógusok képzése és továbbképzése” és az „Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban és képzésben” elnevezésű munkacsoportok eddigi eredményeiről Beszélgetés Horváth Ádámmal, az Oktatási Minisztérium informatikai főtanácsadójával

Alapgondolatok A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A hagyományos tanítási stratégiákkal szemben nem a tananyaghoz rendeli hozzá a gyereket, hanem a gyerekhez rendeli hozzá a tananyagot. A projektpedagógiában a gyerek elsősorban fejlődik, és nem fejlesztik. Az ember alkotásra született

Alapgondolatok „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.” Hortobágyi Katalin

Alapgondolatok Olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére pedig olyan produktumot várunk el, mely lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört.

Alapgondolatok A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítására.

Milyen fejlesztéseket tartott fontosnak a pedagógia? Hagyományos iskola – szóbeliség a döntő (Szép és fontos dolgokat tud mondani, de nem csinálja!) Vizuális hatások – szemléltetés változatos formái (Comeniustól kezdve) Reformpedagógiák: a tanulók tevékenysége került a középpontba, hisz a produkció passzív szemlélete nem lesz eredményes. A fejlesztő hatásokat a feladatok, illetve az elindított akciók és műveletek hordozzák.

Eredete A 19-20. század fordulóján a herbarti pedagógia nyomán működnek „zárt” hallgatás és leckefelmondás elvét követő iskolák. Ennek kritikája indul el az Egyesült Államokban a pragmatikus gondolkodásmódra épülő irányzatokkal. (Reformpedagógiák) A pragmatizmus pedagógiai képviselője John Dewey. (1859-1952)

Az „iskola” és az „élet” kapcsolata Dewey, Richardson, Kilpatrick: közelebb hozni egymáshoz az intézményesített oktatást és a szűkebb – tágabb társadalmi és gazdasági környezetet. Pragmatizmus / utilitarizmus: A megszerzett ismeretek és kialakított készségek (azonnali) felhasználhatóságának biztosítása

Eredete Alapít egy iskolalaboratóriumot, s kialakítja a pedagógiai képzés rendszerét. (Egyetemi Elemi Iskola 1896 Chicago) A gyerekek a gyakorlati cselekvés során ismerkednek meg a világ dolgaival, alakítják ki értékeiket, töltik meg tartalommal gondolkodásukat. Dewey elképzelése szerint a gondolkodás az ember és környezetének kölcsönhatásából, annak során fejlődik, és ez a gondolkozás segít eligazodni a világban.

Eredete A gyereket az életre kell felkészíteni. Az iskola legyen a valóságos élet, táplálkozzon azokból a tapasztalatokból, amelyekkel a gyermek, otthon, környezetében találkozik. Szakítani kell a Herbart-féle „könyviskolával”, abban nem alakulhat ki a cselekvő ember. Ott csak ismereteket szerez, de nem tanulja meg magát az ismeretszerzést, készen kap mindent. Az ismeretszerzés készségének megtanítása a korszerű iskola feladata. „Learning by doing”

önálló erőfeszítések az új megismerésére cselekvésre épülő feladatmegoldás problémahelyzet egyéni megoldása hipotézisek, s azok kipróbálása a gyakorlatban, így jut el a helyes megoldáshoz gyakorlatias, életszerű tudás megszerzése a cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztése ha a tananyag nem függ össze a gyerek tapasztalatával, formálissá válik, mert megszűnnek az ismeretszerzés motívumai.

(kutatás, egyetemi oktatás) Dewey iskolamodellje TUDOMÁNY (kutatás, egyetemi oktatás) ISKOLA OTTHONI környezet TERMÉSZET (kert, park, vidék) ÜZLETI ÉLET termelés

Eredete DEWEY e felfogásán és gondolatain alapszik tanítványa William Heard Kilpatrick (1781-1965) által kidolgozott, és világszerte ismertté vált projektmódszere. A 20. század 20-as éveitől vált a reformpedagógia egyik legnépszerűbb metodikai megoldásává, melyet „The Project Method” című tanulmányban írta le 1918-ban. A hagyományos tanterv helyett az anyagot a gyerek érdeklődésén alapuló, életszerű feladatok köré csoportosította.

Hagyományos oktatás projektoktatás az iskolába lépve megszűnik a világ komplexitása a világ tantárgyakra oszlik, ezek néha kapcsolódnak össze a tananyag passzív elfogadása a hangsúly a gyerekeken kívül van a világ koherens, a tananyag integráltan szervezett kevesebb tanulnivaló, minőségileg értékesebb és egységesebb tudás a gyermek kerül a középpontba – katalizáló tanári szerep

Módszerek Hagyományos oktatás projektoktatás Előadás, tanári magyarázat meghallgatása, rögzítése, megbeszélése Kérdések feltétele, megválaszolása Utasítások, táblára írás Szemléltetés Játék kezdeményezése Dicsér – megró Páros / csoportos munka kezdeményezése Elemzés, megértés, rendszerezés Ötletbörze, felidézett élmények Kreatív felfedező, kutató módszerek Tapasztalás, anyaggyűjtés Interjú, vita, dramatizálás Mérés, kísérlet Eszközök kipróbálása Mintavétel – vizsgálódás

Eredete Dewey pedagógiájának reneszánsza az 1970‑es évek elején kezdett kibontakozni előbb az USA‑ban, majd az egész világon. (Laboratóriumi Iskolák – Németország) Németországban a projektoktatás beépült a hagyományos oktatásba. (ún. projekthetek) Megjelentek az oktatásban az egyetlen tantárgyhoz nem kapcsolható tananyagok, pl. a környezeti nevelés, az életvitellel, az egészséges táplálkozással, a háztartással kapcsolatos ismeretek, a közlekedéskultúra stb.

Projektoktatás művelői Celestin Freinet – Modern Iskola (a produktumok a nyilvánosság elé kerülnek) Peter Petersen – jénai egyetem (Jena‑Plan Iskola: reformpedagógiák szintézise – hagyományos órakeretek megszűntetése) Hartmut von Hentig Laboratóriumi Iskola Tessedik Sámuel – közvetlenül hasznosítható gyakorlati ismeretek Nemesné Müller Márta – Családi Iskola, középpontban a tevékenység áll Hortobágyi Katalin: Projekt Kézikönyv 1991

Projektoktatás művelői A projektpedagógia kifejezést Magyarországon Dr. Poór Zoltán használta először, (Hegedűs, 2002) Kárpáti Andrea - vizuális kultúra tantárgy projektrendszerű vizsgáztatásának kidolgozása 1998‑ban létrejött a Pedagógiai Projekt Társaság Kecskeméten. 2006-ban tartotta IX. országos és II. nemzetközi konferenciáját. http://www.ketif.hu/kf_tfk/pedagogiai_projekt/index.html

Alapfogalmak A projektpedagógia egy elméleti modell + gyakorlat kettőssége. A projektoktatás mindennek didaktikai megközelítése, egy tanulási-tanítási stratégia. A mai uralkodó „prezentációs stratégiával szemben egy választási lehetőség. A prezentáció mesterségesen elválasztja az elméleti tudást a gyakorlati alkalmazástól, így nem az életre készít fel. Ezzel függ össze, hogy a gyakorlatban összetartozó tudáselemek tantárgyakra darabolódnak, így a tanuló fejében is különböző - átjárhatatlan - sémákban reprezentálódnak.

Alapfogalmak Projekt: összetett, komplex feladat elvégzésének feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenység Pedagógiai projekt: összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozá-si célokkal, feladatok meghatározásával, munkamenet megtervezésével, eredmények bemutatásával. Kettős cél jellemzi: meghatározott végeredmény elérése; ugyanakkor a tevékenység folyamata is döntő Megvalósítása önálló, páros, vagy csoportos tevékenység során történik – munkamegosztáson alapul (tanulás és kooperáció)

Alapfogalmak Az 5-12 éves korosztály számára a cél a tapasztalatszerzés, ebből fejlődik ki az elvont gondolkodás. Az emlékezet cselekvésekhez kapcsolódik. (Folyamatorientált projekt – az eredmény kevésbé látható előre) 12 éves korosztály felett a projekt a gondolkodás helyességét teszi kipróbálhatóvá. (eredményorientált projektek – definiált kezdeti célok)

Kritériumok „A kiinduló pont a tanuló problémafelvető kérdése legyen, tervezés közösen történjék. A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez. Adjon módot individualizált munkára. Adjon módot csoportmunkára. Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el. A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoztatására vonatkozzék.

Kritériumok Interdiszciplinaritás jellemezze. A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt. A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért. A pedagógus vonuljon vissza szervező, tanácsadó funkcióba. A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek.” M. Nádasi Mária: Projektoktatás (Gondolat kiadói Kör Budapest, 2003)

Kritériumok Projektorientált oktatás: a projektoktatás több-kevesebb ismérvét felvonultató forma. (A tanár határozza meg a témát, erőteljesebben részt vállal a feldolgozás folyamatában stb.)

Típusok, osztályozási szempontok Időtartama (projektszakasz – hagyományos órakeretek szétfeszítése) Kisprojekt (2-6 tanóra) Közepes projektek (1-2 nap; legfeljebb egy hét (projekthét; témahét) Nagyprojekt (több hét, illetve több intézmény bekapcsolódása a munkába) Jellege Folyamatorientált (5-12 éves korosztály) Eredményorientált (13. életévtől)

Típusok, osztályozási szempontok Folyamatorientált (5-12 éves korosztály Egyszerű, konkrét, a folyamat kerül a középpontba, ismerős dolgok, az eredmény szinte nem látható előre, szakaszok spontán ötletek alapján, a közös munka a fontos, cél a tapasztalatszerzés, játékos Eredményorientált (13. életévtől) Távoli célok, összetett, elvont, komoly és céltudatos, jól definiált kezdeti célok, produktumok előállítása, a gondolkodás helyességét teszi kipróbálhatóvá

Típusok, osztályozási szempontok Témaválasztás módja: Pedagógus hirdeti (kínálat), a gyerekek érdeklődése alapján, adott témára szerveződik, (tantárgyak, rendezvények) A téma alapján: Egy tantárgy / műveltségi terület anyaga, csak részben kapcsolható az anyaghoz, tantárgyközi, ill. a hétköznapi életből származó témák Megvalósulásának színtere Tanórai hagyományos környezet, nem hagyományos szervezésű iskolai környezetben, szakköri keret, erdei iskola, kirándulások, szaktáborok, más intézményekben Résztvevők száma (egyéni, kis-, és nagyobb csoportok)

Típusok, osztályozási szempontok Produktuma Tárgy Modell Írásmű Plakát Kiállítás Előadás Játék Rendezvény, kirándulás

További jellemzők: Élményszerű megismerés – egyéni érdeklődés, sikerek Tanulói önállóság – személyes kapcsolatok fejlesztése Tartalmi komplexitás (integráció) Gyakorlatias Zárt és nyílt oktatás egyaránt jellemzi (döntő szava van a gyerekeknek fő kérdésekben – nem szabad senkit sem kihagyni) A távlati cél a tanáré, az aktuális a diáké Több elemében kapcsolódik az iskola előtti spontán tanuláshoz Tanulók, pedagógusok, szülők, felnőttek bevonása Szétfeszíti a tantárgyrendszer kereteit Frontális, kooperatív és egyéni munkaformák

További jellemzők: Kooperativitás: Humanisztikus pedagógia: Tárgyalásos tervezés Munkamegosztás Egymástól való tanulás (információs forrás és tanulási modell átvétele) Tolerancia – más értékek szerint élők elfogadása, megértése Humanisztikus pedagógia: Önszabályzó tanulás Egyéni célok egyéni ütemben, útvonalon, módon egyéni forrásokkal – önértékelés fontossága

Kooperáció az osztályteremben adatgyűjtés alkotás

További jellemzők: Természetes tanulási / megtapasztalási környezet biztosítása A pedagógiai folyamatok kivitele az iskolán kívülre A „külvilág” behozatala az iskolába Nem didaktizált (autentikus) források és nem tanításra készült eszközök alkalmazása Tantárgyközi / interdiszciplináris szemlélet megvalósulása Kommunikáció széles skálája (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus, tanuló-külső személyek

A tantárgyközi szemlélet Különféle tantárgyak / műveltségterületek témaköreinek, tevékenységformáinak integrálása Minden érintett tantárgy / műveltségterület szakdidaktikájának / tantárgy-pedagógiájának alapelvei egyaránt érvényesülnek. A tantárgyközi szemléletű pedagógiai folyamatok során az integrált tantárgyra / műveltségterületre jellemző eszközök alkalmazhatók.

További jellemzők – Módszerek A tanár és tanuló eljárásai a célok elérése érdekében, a projektoktatásnál nincsenek külön módszerek! Előadás meghallgatása, rögzítése, megbeszélése Interjú Szerepjátékok Szövegek önálló tanulmányozása, feldolgozása Megfigyelés, Vita Film elemzése, cikkek értelmezése Kiállítás megtekintése Munkakártyák a tanulói munka irányítására (megoldási algoritmusok, logikai térkép munkaszakasz időbeni menete, helyszíne, megoldás elvárt módja, stb.)

Magyarországról - angolul Idegen nyelv Földrajz Történelem (térképek) Rajz

Jelmezbál - angolul Idegen nyelv Háztartás-ismeret Egészségtan Étel- és italkészítés Idegen nyelv Háztartás-ismeret Egészségtan Élelmiszerek Konyhai eszközök

Projekt folyamata

Tervezés - Szervezés Előzetes ismeretek számbavétele Részterületek – elágazások, téma kapcsolódásai (túlkínálat) Lehetséges (névre szóló) munkamegosztás (felelősök) – tevékenységek átgondolása Források, helyszínek számbavétele A projekt tartalmi szerkezetének átgondolása Multidiszciplináris vonatkozások átgondolása Eszközök felmérése Logikai rendszer – folyamatterv készítése

Tervezés - Szervezés Téma összekapcsolása az oktatás tartalmával Időtervezés Az eredmények bemutatásának módja Külső kapcsolatok (szülők, intézmények stb.) körének meghatározása, kapcsolattartás módja

Kivitelezés – tanári szerepek Párhuzamos egyéni, páros és csoportmunkák – a tanár megfigyel, irányít, naplót vezet a tevékenységekről; Tisztázódnak az együttműködés szabályai, konfliktusok megoldása – a tanuló is új oldaláról ismeri meg a tanárt Tudáshiány esetén új ismeretek megszerzése A pedagógusnak is vannak konkrét tartalmi feladatai a projektben A tanár: indirekt tanácsadó, folyamat katalizátora, időnként direkt beavatkozó, kézben tartja a projekt működési rendszerét

Eredmények bemutatása Külső bemutatás: kinek, milyen formában? – Motiváló hatású Belső értékelés is kell: Milyen célokat ért el? Mi tetszett és mi nem? Milyenek a tapasztalatok a szervezési módokkal kapcsolatban? Milyen körülmények nehezítették a munkát? Produktumok sorsa rövid és hosszú távon?

Értékelés A produktumra és a folyamatra is vonatkoznia kell! A tartalmak széles skálája miatt nem könnyű az értékelés, a produktumok összehasonlítása. Vannak példák a produktumok osztályzattal történő értékelésére is. A globális értékelés veszélyes, kritériumok kellenek (zsűrizés)

Értékelés középpontban a folyamat az egyes résztvevők szerepe, tevékenységük hatékonysága a pozitívumok megerősítése a javítható / javítandó folyamatelemek beazonosítása a tennivalók tartalmának, irányának, ütemezésének megtárgyalása, megtervezése csoportos, egyéni, pedagógusi visszacsatolás

Projekttervezet elemei Bevezetés – Célmeghatározás – téma megfogalmazása, témaválasztás indoklása Tartalom (mindennapi élet, tárgyi koncentrációk, a tanterv és a projekt kapcsolata témakörönként / tárgyanként) Folyamat leírása, tervezés (gondolkodás fejlesztése, szociális és tanulási képességek elsajátítása; tapasztalás, adatok gyűjtése, feladatok, munkamegosztás) folyamatterv – háló Tanulási környezet leírása (Informatika szerepe a folyamatban) Módszerek bemutatása (kezdeményezés, együttműködés, felfedeztetés)

Eszközök Szervezési módok tervezése (egyéni, páros, csoportos) Kivitelezés (elemzés, rendszerezés, kreatív, felfedező, kutató módszerek) Eredménye (alkotás), bemutatás módja Témák pl.: önismeret, táplálkozás, napirend, mozgás, tánc, példaképek, jeles napok, hagyományok, mesterségek, újság, sziget, évszakok,

Források SLIGO projekt A projektmódszerről szóló cikkek Informatika oktatási alkalmazásai A projektérettségi