Mozgáskoordináció

Mozgáskoordináció A mozgáskoordináció modellje: Tárolt program Kell érték K1 kérgi mozgatóközpont K2 kisagy visszacsatolás K3 gerincagy utasítás, parancs van érték Feed back reafferentáció izom

Mozgáskoordináció: a sportági mozgások és magatartások részelemeinek, fázisainak célszerű összerendezettsége Mozgáskoordináció jellemzői: Optimális energia befektetés Mozgás hatékonysága (lassan, de szépen úszik) Könnyedség, biztonság

Alap koordinációs képességek: Mozgásszabályozás, vezérlés – hiba esetén korrigálás Mozgás átalakító képesség – elkezdett mozgást más mozgásforma szerint fejez be Mozgástanulás képesség

Mozgástanulás Tanulás meghatározása: Új, hasznos ismeretek elsajátítása, ismétlések hatására létrejövő teljesítménybeli változás Fajtái: verbális, vegetatív, szenzoros, szociális, MOTOROS Mozgástanulás célja: - és egyben elvárt eredménye, új mozgások, mozgássorok, reakciómódok készségszintre emelése és koordinált, ügyes végrehajtása

A mozgástanulás fázisai: a) Kognitív fázis /durva koordináció/ cél: a tanulónak meg kell értenie, hogy mit és hogyan kell elsajátítania módszer: bemutatás, magyarázat, kísérletek az új szerkezet kialakítására eredmény: hibákkal, fölösleges energiával történő végrehajtás

b) Asszociációs fázis /finom koordináció/ cél: az ideg-izom kapcsolatok finomítása, fokozatos automatizálása módszer: sok korrekció saját és idegen visszajelzés alapján eredmény: ideg-izom kapcsolatok automatizációja, optimális energia felhasználás

c) Automatizációs fázis cél: automatizált programok alkalmazása versenyhelyzetekben módszer: gyakorlás váratlan, változó helyzetekben eredmény: adekvát megoldások váratlan versenyhelyzetekben

Tanulási fázisok S-R kapcs. Koordiná ciós szintek Domináló módszerek Kognitív fázis Diffúz Durva koord. Dominál a demonstr. Asszociációs fázis Stabil S-R kapcs. Finom koord. koordináció Automatizációs fázis Variábilis Adaptív koord. Dominál az adaptáció

Hibajavítás a mozgástanulás folyamatában Okok megszüntetésére irányuljon Nem érti a mozgásfeladatot Helytelenül értékeli az izomérzeteit Fizikai felkészültsége nem megfelelő Félelem a mozgás végrehajtásától Régi beidegződések akadályozzák a mozgásvégrehajtást /interferencia/

Hibajavítás módszerei Helyes – helytelen szembenállása Objektív információk felhasználása Végrehajtás eltúlzása Mozgásrészek gyakorlása Kényszerítő eszközök, helyzetek kialakítása

Mozgáskészség Automatizált, részelemekből összeálló végrehajtási program pl. röplabda leütés Jellemzői: kondicionális képességek megfelelő színvonala Relatív stabilitás Automatizáció Kinesztézis dominanciája Koordinált végrehajtás Részek összhangja

A versenyző környezetéhez való viszonya szerint: Zárt jellegű Pl.: RG, torna, súlyemelés, ciklikus sportok, dobó, ugró számok Finom motoros Kivitelezés tanulás Technikai ügyesség Viszonylag állandó környezet Programszabályozás HOGYAN? tanulás = alkalmazás

Nyílt jellegű Pl.: sportjátékok, küzdősportok Szenzo – motoros Döntés tanulás Taktikai ügyesség Változó környezet Magatartás szabályozás MIT? MIKOR? Tanulás < alkalmazás

Koordinációs képességek 1. Gyorsasági koordináció Ciklikus Aciklikus egyszeri (súlylökés) – sebesség hatására széteshet a mozgás Összetett aciklikus mozgás (távolugrás) – mozgásrészek kapcsolódása Nem állandó jellegű mozgások (sportjátékok)

2. Mozgásérzékelés, kinesztézis Izomműködés, erőkifejtések nagysága Tér-, időbeli jellemzők érzékelése 3. Ritmusérzékelés, ritmusképesség Adott sebesség jellemzők érzékelése, megjelenítése 4. Reakcióképesség Gyors válasz meghatározott jelre Döntéshez igazított mozgássor adott szituációban

5. Egyensúlyérzék Statikus egyensúly Dinamikus egyensúly – fej tartja az irányt (sí, szörf) - fej nem tartja az irányt (szaltó) 6. Téri tájékozódó képesség Tárgyak, testek mozgásának az érzékelése Saját testrészek, testhelyzetek érzékelése Összetett téri mozgások jellemzőinek az érzékelése (sportjátékok)

Ügyesség Összetett koordinációs képesség Az ügyesség színvonalát az új mozgások, mozgásprogramok elsajátításának hatékonysága és alkalmazásuknak koordinálása, valamint végrehajtásuk eredményessége fejezi ki egy speciális mozgásfeladatban pl.: ügyes pincér, fogorvos, röplabdás, stb...

Ügyesség – szűrőn keresztül Bejövő szűrő – információk, képességek, készségek - se sok se kevés ne legyen Keverés, rendezés Kimeneti szűrő – a bekerült információk másodszori értékelése, összerendezése

Technika A sportág mozgásanyagának általános elfogadott modellje Ügyesség A sportoló a helyesen elsajátított technikát a verseny különböző szituációiban milyen eredményesen tudja alkalmazni Stílus Az alkalmazott mozgás egyéni kifejezésmódja

Oktatás módszertani szempontok: A motorikus koordináció fejleszthető A technikai és taktikai mozgásanyag oktatásának sajátosságai A mozgáskészségek alkalmazásának különbségei A rész-egész oktatási módszer viszonya A gyakorlás fontossága Pontosság és gyorsaság kapcsolata Az oktatott ismeretanyag mennyisége Elméleti képzés szükségessége

A koordinációs képességek fejlesztésének 6-12 év között van a virágkora Cél: sokoldalúság, változatosság, szokatlanság Sportmozgások felosztása: Ciklikus sportágak – kerékpár, futás, úszás Egyszeri aciklikus sportágak – súlylökés, távolugrás Összetett aciklikus sportágak – torna, RG Nem állandó jellegű sportágak – sportjátékok, küzdősportok