A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

Gázok.
 .
Mozgások I Newton - törvényei
Összefoglalás Fizika 7. o.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
Energia a középpontban
I S A A C N E W T O N.
IV. fejezet Összefoglalás
Fizika Bevezető 6. osztály.
A korlátozott síkbeli háromtestprobléma
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
NEWTON IDEI TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Newton mechanikája gravitációs elmélete
Newton törvényei.
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Pontrendszerek mechanikája
Mérnöki Fizika II előadás
FIZIKA 9-12 TANKÖNYVSOROZAT Apáczai Kiadó A KERETTANTERV javasolt éves óraszámai változat 55,57492,5- szabad --55,564 2.változat 55,57474-
Termikus kölcsönhatás
Az erő.
Az erő.
I. Törvények.
Hőtan.
Fm, vekt, int, der Kr, mozg, seb, gyors Ütközések vizsgálata, tömeg, imp. imp. megm vált ok másik test, kh Erő F=ma erő, ellenerő erőtörvények több kh:
Nukleáris képalkotás - detektorok, módszerek és rendszerek
Isaac Newton.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A Galilei-transzformáció és a Galileiféle relativitási elv
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Energia megmaradás Kalacsi Péter.
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
Erőtörvények Tóth Klaudia 9/b..
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Munka.
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Merev test egyensúlyának vizsgálata
Pontszerű test – kiterjedt test
N-Body probléma Két test közötti gravitációs erő m_i, m_j : tömeg r_ij : az i testből a j testbe mutató vektor G : gravitációs állandó Eredő erő: a túlzott.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Albert Einstein   Horsik Gabriella 9.a.
Az energia.
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
RUGALMAS ERŐ Milyen anyagokat nevezünk ru- galmas anyagnak?
A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma:
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
By: Nagy Tamás…. A rögzített tengely körül forgó merev testek forgásállapotát – dinamikai szempontból – a tehetetlenségi nyomaték és a szögsebesség szorzatával.
Lendület, lendületmegmaradás
A forgómozgás dinamikája
A forgómozgás és a haladómozgás dinamikája
Munka, energia teljesítmény.
Mechanikai hullámok.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás. A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak”
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Bevezető Mivel foglalkozik a fizika? Az anyag megjelenési formái a természetben 6. osztály Fizika.
4. Tétel Erőhatás, erő, tömeg.
Dinamika alapegyenlete
Lendület, lendület-megmaradás törvénye. 1. Lendület Hétköznapi értelemben: A távolugró lendületet vesz, hogy messzebb ugorjon. A hintázó gyerekek lendületet.
Előadás másolata:

A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI

A fizikában olyan törvények is vannak, amelyek általános jelentőségűek A fizikában olyan törvények is vannak, amelyek általános jelentőségűek. Ezek a fizika (és más tudományokban is) minden területén érvényesek, a mikrovilágtól (molekulák, atomok és ezek összetevő részecskéi) egészen a hatalmas világűri testekig. Ezek a megmaradási törvények, amelyek több fizikai mennyiségre vonatkoznak: lendület (impulzus), energia, perdület (impulzus nyomaték)...

Ha ismertek a testre ható erők, akkor a mozgástörvények alapján megoldhatóak a mechanikai feladatok. Sok esetben azonban a mechanika törvényei nem alkalmazhatók a feladatok megoldásában, éppen a mozgást előidéző erők ismeretének hiánya miatt.

Például, két test ütközésekor (két golyócska, két autó, két repülő, stb.) nehéz megállapítani az itt ható erőket. Ezekben az esetekben az alakváltozások nagyon összetettek, nem olyan egyszerűek mint az elasztikus rugók esetében. Ez mellett ütközéskor az erők hatásideje is nagyon rövid. Ilyen eseteknél a megmaradási törvények alkalmazása leegyszerűsíti a probléma megoldását és sokkal gyorsabban eredményre jutunk, mint a Newton-törvények alkalmazásával.

Az összes megmaradási törvény zárt (izolált) rendszerre vonatkozik. A fizikai rendszert két vagy több test (részecske) alkotja, amelyek lehetnek egymás között is kölcsönhatásban, de kölcsönhatásba léphetnek a rendszeren kívüli testekkel is. A rendszeren belüli testek (részecskék) közötti kölcsönhatásokat belső erőknek nevezzük.

A külső erők a rendszerben lévő testek (részecskék) és a rendszeren kívüli testek közötti kölcsönhatások eredménye. Például a Föld és annak műholdja zárt rendszert képvisel, amelyben a műholdra ható gravitációs erő, belső erő. A Nap gravitációs ereje, amely a Föld- műhold rendszerre hat, ebben az esetben külső erő.

A megmaradási törvény általánosan a következő módon fogalmazható meg: A testek (részecskék) zárt rendszerében az adott fizikai mennyiség összértéke nem változik (tekintet nélkül a rendszerben történő változásokra). A zárt rendszerben nem létezik olyan folyamat, amely az adott fizikai memmyiség összértékének a megváltozásához vezetne.

Izolált (zárt) rendszernek nevezzük azon testek összességét, amelyek egymásra csak belső erőkkel hatnak. A zárt rendszerben lévő testekre nem hatnak külső erők, vagy a külső erők eredője nulla, vagy ezek az erők sokkal gyengébbek mint a belső erők. Ilyen rendszerek például a nyugvó vízen lévő csónak és a rajta lévő ember, az ágyú és a benne lévő gránát, rakéta és a benne lévő üzemanyag, egy test és a Föld, a Föld és annak műholdja.