Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban Népesség felekezeti megoszlásával kiegészítve

Felekezeti megoszlás 1850-ben Római katolikus Görög katolikus Református Evangélikus Unitárius Ortodox Zsidó 47,5% 10,4% 13,5% 7,6% 0,3% 17,9% 2,8%

Felekezeti villongások Nagy-Magyarország nyelvi, vallási és néprajzi szempontból vegyes volt. A különféle vallási és néprajzi csoportok nemcsak tömbökben, hanem sok helyen egymásba nyúlva, szétszórtan, keverten éltek. Eltérő vallásfelekezetek között a viták II. József türelmi rendelete után is folytatódtak.

Lelkészi magatartás hatása A 19. században a hívek mindennapi életében is részt vevő, gyakorlati tanácsokat adó lelkészi magatartás a meghatározó. Népnevelést, oktatást is folytattak, többen közülük a nemzeti mozgalmak vezetőivé váltak.

Kiegyezés előtt – horvátok 1 A nemzetiségek azt kapták jutalmul 1848-ért, amit a magyarok büntetésül: Határőrvidéket nem csatolták Horvátországhoz megszüntették az önkormányzatiságot a közigazgatást és igazságszolgáltatást központosították, kinevezett császári hivatalnokokra bízták

Kiegyezés előtt – horvátok 2 Megmarad a hagyományos báni közigazgatás Megkapják Muraközt és Fiumét Zágrábi püspökségből érsekség lesz 1848 előtti jogaitól kevésbé fosztják meg, de új követeléseket nem teljesítenek

Kiegyezés előtt - szerbek Létrehozzák a Szerb Vajdaságot, de székvárosa a német többségű Temesvár Korábbi osztrák ígéreteket nem teljesítik, lakossági elégedetlenség lesz, megszüntetésére bevezetik a rögtönítélő bíróságot Egyházi szervezete jelentős vagyonnal és uralkodók által biztosított önkormányzattal rendelkezik – nemzeti fejlődés bázisa

Kiegyezés előtt - románok - Feloszlatják addigi önkormányzati szerveiket - Feloszlatják az erdélyi Határőrvidéket és a román katonaságot - Összeszedetik az addig értük harcolók fegyvereit + Görög katolikus püspöküket érseki rangra emelik – egyházi szervezetük önálló lett

Kiegyezés előtt - ruszinok A görög katolikus egyházi szervezet, a munkácsi és az eperjesi püspökség nyújt bázist saját kultúrájuk fejlesztéséhez

Kiegyezés előtt - szlovákok Nem rendelkeznek sem autonóm egyházzal, sem közjogilag elismert intézményekkel

Kiegyezés előtt - németek Nem rendelkeznek sem autonóm egyházzal, sem közjogilag elismert intézményekkel

Etnikai viszonyok Magyarországon Szerb vajdasággal együtt (1850/51-es népszámlálás alapján) Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 45,4% 11,7% 18,6% 9,9% 4,8% 0,8% 0,5% 0,3% 2,6% 0,4%

Etnikai viszonyok Erdélyben (1850/51-es népszámlálás alapján) Magyar Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 28,2% 10,6% 58% 2,5% 0,3% 0,4%

Etnikai viszonyok Horvátországban (1850/51-es népszámlálás alapján) Magyar Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 0,7% 0,9% 0,1% 72% 25,6% 0,3% 0,5%

Nemzetiségi kérdés az 1861. évi országgyűlésen Eötvös József javaslatára bizottság foglalkozik a kérdéssel: Liberális szemléletnek megfelelően állampolgári jogegyenlőség és a teljes egyéni szabadság alapján kívánják rendezni Elismerik a nemzetiségek jogát a szabad kifejlődésre: egyházi és iskolai autonómiát biztosítanának Magyar mint politikai nemzet egységes és oszthatatlan Nem lehet szó területi autonómiáról, mert a nemzetiségek elszórtan élnek