/Falfelirat Pompejiből/ „Boldogok voltunk, amikor megérkeztünk, és még boldogabbak, amikor hazaindultunk. Újra látni akarjuk Rómát, és házi isteneinket.” /Falfelirat Pompejiből/

Államformák Rómában 1.) Királyság 2.) Köztársaság 3.) Császárság

A kezdet Kb. Kr.e. 1200. – népvándorlási hullám Latium, Alba Longa 7 domb Kr. e. VIII. század – szövetség, Róma megalapítása (latinok + szabinok) Kr. e. 753. – legendás dátum: Romulus megalapítja Rómát Társadalom alapegysége: gens Társadalom felosztása: Romulus (patríciusok & plebejusok)

Egy patrícius… Mivel foglalkozik egy patrícius? Tiszteletre méltó  származása és férfiúi erénye szerint Vagyona szerint jómódú Gyermekkel rendelkező Mivel foglalkozik egy patrícius? Viselik a tisztségeket Igazságot szolgáltatnak Intézik a közügyeket

Egy plebejus… Mivel foglalkozik egy plebejus? Hitvány Szegény Nem értenek a közügyekhez Nincs rá kapacitásuk Mivel foglalkozik egy plebejus? Művelik a földeket Ellátják a nyájakat Végzik a jövedelemmel járó ipari teendőiket /Dionüszosz Halikarnasszeusz/

/Livius, A római nép története, I.8/ „Romulus a Capitolium lejtőjének azon a helyén, amely most a két szent liget között körül van kerítve, menedékhelyet nyitott. Tömegesen menekültek oda a szomszéd népek közül szabadok, rabszolgák egyaránt.” /Livius, A római nép története, I.8/

A szabin nők elrablása

Királyság 3 szerv alkotta az államot: Rex - legfőbb bíró, hadvezér, pap - imperium birtokosa b) senatus - tanácsadó szerv c) comitia - népgyűlés (szakrális feladatok!) - közjogi funkciója nem ismert

Társadalom a királyok korában Patríciusok (szabad, polgárjoga van) földet kaptak az ager publicus-ból közülük kerültek ki a szenátorok Cliensek (szabad, polgárjoga van) elszegényedett nemzetségtagok patríciusokat szolgáltak Plebejusok (szabad, polgárjoga van) szegény réteg parasztság, kézművesek, kereskedők Rabszolgák (nem szabad, nincs polgárjoga)

Regifugium /királyságból köztársaság/ Kr. e. 510 Tarquinius Superbus elűzése A királyok a plebs-re kívántak támaszkodni Patríciusok a „sarkukra álltak”: létrehozták a köztársaságot

Társadalom a köztársaság idején SPQR (Senatus populusque Romanus) Társadalmi rétegek: Patríciusok Plebs rabszolgák Patríciusok és plebejusok küzdelme: 494. – I. kivonulás a Szent Hegyre  néptribunusi tisztség 445. – patrícius-plebejus házasság 300. – pontifex maximus-i tisztség megnyílt 300. – büntető ítélet ellen fellebbezés a népgyűléshez

Korai köztársaság Szervei: a) magistratusok b) Senatus - a köztársaság idején a legfőbb szerv - „hivatalviselt magistratusok tanácsa” - folyamatos működés biztosítása c) Comitiák (népgyűlés) - 3 forma (curiata, centuriata, tributa)

Magistratusok Közös jellemzők: annuitás és kollegialitás Állami főhatalom: imperium Hivatali hatalom: potestas Rendes magistratusok: consul; praetor; censor; aedilis curulis; quaestor; néptribunus Rendkívüli: dictator

Rendes magistratusok Népgyűlések választották őket Consul: Praetor: Állam élén álló két főhivatalnok Imperium Végrehajtó hatalom, hadvezéri, bírói hatalom Praetor: Peres jogszolgáltatás

Lictorok

Fasces Bal kéz, bal váll Bőrszíjjal összekötött vesszőnyaláb Bárd Továbbélő szó

Senatus Külpolitika és hadügyek meghatározása Államháztartás felügyelete Szakrális szféra felügyelete Közig. és ig.szolg. irányítása Befolyás a belpolitikára „atyák tekintélye”: a népgyűlés törvényei csak így léptek hatályba Határozatai: formailag tanácsok, valójában törvényerő

Népgyűlések Comitia curiata Comitia centuriata Comitia tributa Szakrális feladatok Pontifex maximus elnököl Comitia centuriata Törvényhozás Magistratus maiores megválasztása (consul, praetor, censor) Hadüzenet és békekötés Büntetőbíráskodás (állam elleni + főbenjáró) Comitia tributa Kerületenként (tribus) hívták össze Magistratus minores megválasztása (aedilis, quaestor, tribunus plebis) Szövetségkötés Ítélkezés nem politikai ügyekben

/Cicero, Baráti levelek/ „Utolért a gyomorbaj Lentulus egyik bankettja után […]. Pedig körültekintően tartózkodtam az osztrigától és az orsóhaltól, egy répa mégis rám hozta a bajt.” /Cicero, Baráti levelek/

Kései köztársaság Római Birodalom: Róma városállama Itália Provinciák

A capitoliumi ludak

Róma városállama Változások az államszervezetben: Feledésbe ment a patrícius-plebejus megkülönböztetés Divatba jött az éves főhatalom meghosszabbítása Vagy: promagistratus (helytartók a provinciák élén)

Itália Egész Itália a rómaiak lába előtt hever… (Kr.e. 268) Két, eltérő jogállású terület: ager Romanus és ager peregrinus Ager Romanus: 1/3-os elkobzás folyamatosan nőtt! (Lakosai: római polgárok v. latinjogúak) Ager peregrinus: nem római tulajdonú, de meghódított területek (lakosai: peregrinusok)

Provinciák Itálián kívüli, meghódított területek 3 típus: Szövetséges Szabadságában meghagyott város Legyőzött idegen nép Területük a római állam tulajdona! Élükön: helytartó (rendes főhivatalnokok, majd: proconsulok, propraetorok)  önálló kormányzat

Triumvirátusok I.) Caesar – Pompeius – Crassus magánegyezsége (Kr.e. 60.) II.) Lepidus – Octavianus – Antonius (Kr.e. 43.) törvény hozta létre (Lex Titia)

Császárkor 1.) Principátus 2.) Későcsászárkor

Principátus: „köztársasági császárság” Köztársasági & monarchikus államszervezet keveredése Állami szervek: 1.) princeps 2.) magistratusok (császár ajánlási joga) 3.) senatus (törvényt alkot! Tagjait a császár nevezi ki) 4.) népgyűlés (lassan elhalt) 5.) új hivatalok (consilium; praefectusok; kancellária; fiscus)

Constitutio Antoniniana Kr. u. 212. Antonius Caracalla császár Minden szabad alattvalóra kiterjesztette a római polgárjogot Jelentősége: városközpontú államból formálisan is birodalom!

„Lágyan borítsd be anyaföld, ő sem nehezedett rád sohasem.” /Martialis, egy rabszolga gyermek sírfelirata/

Későcsászárkor: abszolutizmus ‘Dominatus’ Diocletianus új államformája Abszolút monarchia Állami szervek: 1.) tetrarchia: két főcsászár + két alcsászár 2.) senatus 3.) magistratusok (maradványokban) 4.) központi kormányzat szerve: államtanács; 4 udvari főméltóság 5.) területi igazgatás: polgári (praefectusok; helytartók) és katonai közigazgatás

A nyugatrómai Birodalom bukása Előzmények: Népvándorlási hullám Gótok betelepítése Kr. u. 395 – Theodosius kettéosztja a birodalmat K. u. 476 – Odoaker letaszítja Romulus Augustulus-t