PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 6. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu

NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929-33 közötti túltermelési válsága (www.wikipedia.hu)

Tartalom 1. Előzmények, okok 2. Kirobbanás 3. Bankválságok az Amerikai Egyesült Államokban 4. Válságkezelés az Egyesült Államokban 5. Hatás Európában 6. Hatás Magyarországon 7. A válság utáni világ

gazdasági világválság jelentkezett 1. Előzmények, okok Az első világháború befejeztével: a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt: az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

1. Előzmények, okok A békeszerződések ráadásul nehezítették a talpraállást, a világpiac jelentős mértékben beszűkült. A háború okozta teljes károkat Németország és szövetségeseinek kellett fizetnie (1921-ben a jóvátételt 33 milliárd amerikai dollárban állapították meg) az angolok és a franciák ebből törlesztették – volna – tartozásaikat az Egyesült Államok felé az USA-ban 1921-ben, míg Európa több országában a húszas évek közepe felé sikerült helyreállítani a károkat, ám a fellendülés csak rövid ideig tarthatott

2. Kirobbanás A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját. Végül 1928 januárjában a Federal Reserve (FRS vagy Fed, az USA jegybankrendszere) úgy értékelte, hogy a részvénypiaci árak túlságosan magasak és túlzottak a spekulációk is, így 3,2%-ról 5%-ra emelte az alapkamatot. Ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami deflációhoz vezetett.

2. Kirobbanás Mindezt tovább tetézte az 1929. augusztusban kezdődő gazdasági recesszió. Világszinten túltermelés alakult ki, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, ráadásul megindult az ipari forradalom harmadik hulláma is. Ezek után 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” megkezdődött a részvénypiaci recesszió is, sokan innen számítják a válság kitörését. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont október 28-án jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott.

3. Bankválságok az Amerikai Egyesült Államokban Az Federal Reserve rendszer 1913-as létrehozása után a legnagyobb amerikai bankok nem érezték felelősségüknek betölteni a végső hitelezői feladatokat, mivel ez a központi bankok feladatkörébe tartozik. Így több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon a válság alatt. Az első csődhullám 1930. októbertől – decemberig tartott, ami bankpánikhoz is vezetett és végső hitelező hiányában nagyon sok bank csődjét jelentette. A következő csődhullámot a restriktív költségvetési politika okozta és 1931. júniustól decemberig tartott. Végül pedig a válság mélypontján végigsöpör egy harmadik csődhullám is 1932 decemberétől 1933 márciusáig. Ekkortájt a munkanélküliség az USA-ban 2%-ról 25%-ra nőtt. A csődhullámok következményeként egyes államokban nem maradt talpon bank, Herbert Hoover elnök drasztikus adóemelési programja pedig a bankok betétállományának csökkenéséhez, ezen keresztül pedig a pénztömeg beszűküléséhez vezetett.

4. Válságkezelés az Egyesült Államokban Eleinte sem az általános (mint például az általános takarékoskodás), sem pedig a rendkívüli (például kávéval fűtötték a mozdonyokat) intézkedések nem segítettek. A politika világában mágikus számnak tekintett első 100 nap alatt az elnök gyors megoldásokat foganatosított a legsürgetőbb területeken. Négynapos bankzárlatot rendelt el, új banktörvényt vitt keresztül a kongresszuson, megtiltotta az arany kivitelét az országból. A bankok újbóli megnyitását engedélyhez kötötte, így helyreállította a bankokkal szemben megcsappant bizalmat. Az inflációs gazdaságpolitika jegyében leértékelték a dollárt.

4. Válságkezelés az Egyesült Államokban A munkanélküliség megszüntetésére létrehozták a polgári tartalék hadtestet (CCC), a munkások táborokban laktak, ingyen étkezést, szállást, egyenruhát és napi 1 dollár zsebpénzt biztosítottak számukra. A program keretében erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek, folyószabályozást végeztek. Megalakult a közmunkaügyi hivatal is, melynek feladata a közmunkák szervezése volt. A mezőgazdaság fellendítése érdekében csökkentették a vetésterületet és az állatállományt, a farmereket kárpótolták és haladékot kaptak adósságaik visszafizetésére. Az iparban megteremtették a tisztességes verseny feltételeit, meghatározták a maximális munkaidőt és a minimális munkabért. Trösztellenes törvényeket fogadtak el, jelentősen megnyirbálták a vállalatok jogait és kiváltságait.

4. Válságkezelés az Egyesült Államokban A láthatatlan kéz politikáját a cselekvő állam koncepciója váltotta fel, megkezdődött a társadalombiztosítási rendszer kiépítése, a munkások védelme állami feladat lett. A szociális intézkedések jegyében elkezdődött a munkanélküliek segélyezése, létrejött a Szövetségi Gyorssegélyező Hivatal (FERA). Az első New Dealt Keynes gazdaságpolitikájára alapozva 1935-36-ban egy újabb követte, amely kétmillió munkanélküli számára teremtett munkahelyet. Az intézkedések következtében az amerikai gazdaság újra felfutóban volt, nem csoda, hogy az elnök az 1936-os választásokon földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, s az évtized végére Amerika kilábalt a válságból.

5. Hatás Európában - Ausztria Európán belül először Ausztriában robbant ki 1931-ben. Ennek az oka, hogy a Monarchia felbomlása után nem volt már szükség a korábbihoz hasonló méretű nagybankokra Bécsben és ezt a bécsi bankok nem ismertek fel. Csak a rossz ügyfelek vették igénybe szolgáltatásaikat, akik a válság során először váltak fizetésképtelenné. Egymás után mentek csődbe a bankok, amire az állam bankfúziókkal reagált, ennek eredményeként a válság kirobbanásának idejére már csak nagybankok maradtak. 1931 májusában a Creditanstalt bejelentette fizetésképtelenségét, ami világszintű megdöbbenést váltott ki (bár a bank problémái már a 1920-as években elkezdődtek). A bejelentés bankpánikhoz vezetett. Az állam kénytelen volt közbelépni és a költségvetés magára vállalta a bank konszolidációját (amibe majdnem beleroppant).

5. Hatás Európában - Németország Németország már a válság kirobbanása előtt 5 milliárd dollárnyi hitellel rendelkezett, aminek a felét, 2,5 milliárdot a jóvátétel fizetésére fordítottak. Sok történész a magas munkabérekben látja a gazdasági problémák forrását, aminek hatására folyamatosan veszített aranytartalékaiból az ország. 1931 júliusában nem sokkal a Creditanstalt bejelentése után csődbe ment a Darmstädter- und Nationalbank. A Jegybank nem tudott az aranypénzrendszer miatt segíteni a bankon, így július 13-án bankszünnapot rendelnek el. A márka konvertibilításának megszüntetése mellett a kormány fizetési moratóriumot is hirdet. Franciaország ajánl hitelt Németországnak, de ezt politikai feltételhez köti, amit a németek nem fogadnak el a „sértődöttségi politika” miatt aminek a célja a Versaillesi-békerendszer újratárgyalása. Végül az USA után Németországot sújtotta a leginkább a válság, ezért is erősödhettek meg annyira a szélsőséges pártok.

6. Hatás Magyarországon Agrárválság 1. Hazánk legjelentősebb gazdasági ágazata a mezőgazdaság volt, amely a korabeli kivitel 70%-át bonyolította; éppen ezért érintette igen érzékenyen a gazdaságot a külkereskedelmi cserearányromlás mellett a Magyarországon különösen nagyra nyíló agrárolló. (Agrárolló: Az agrárolló az az agrártermelők számára kedvezőtlen helyzet, amikor egy közös bázishoz viszonyítva az ipari árszínvonal gyorsabb ütemben nő, mint az mezőgazdasági, vagyis az ipari és mezőgazdasági cserearányok a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlenül alakulnak.) Mivel a válság túltermelési válság volt, a világpiac összehúzódását okozta, nehéz volt értékesíteni a magyar gabonát és lisztet, amit Magyarország legfőbb külkereskedelmi partnereinek (Ausztria, Csehszlovákia, Olaszország, Németország) felerősödő protekcionizmusa csak tovább nehezített.

6. Hatás Magyarországon Agrárválság 2. Ismert tény, hogy a túltermelési válság a mezőgazdaságban mindig árcsökkenést eredményez. A válság a magyarországi búzaátlagárakat 1934 elejére mélypontra süllyesztette (az 1928-as 30pengő/mázsa átlagárról 10pengő/mázsa alá), ami az egész világon példátlannak számított, csak az argentínai árszínvonal volt hasonlóan alacsony. Az alacsonyabb árak alacsonyabb bevételeket eredményeztek, ami a gépesítés és a műtrágyahasználat csökkenéséhez és ezáltal a terméseredmények romlásához vezetett. A válság alatt a mezőgazdasági termelők rendkívüli mértékben eladósodtak. 1931-ben életbe lépett az adósvédelem, amely megakadályozta az eladósodott gazdaságok tömeges csődjét. Ezek a gazdaságok helyzetük javulása folytán 1935-36-ban megkezdhették adósságaik törlesztését.

6. Hatás Magyarországon Ipar Ismert tény, hogy a túltermelési válság az iparban mindig kibocsátáscsökkenést okoz, ennek megfelelően a válság alatt közel 20%-kal esett vissza az ipari termelés; a vas- és acélgyártás, a bányászat (szénbányászat kivételével), a kohóipar, a gépgyártás, valamint a faipar szenvedte el a legnagyobb termeléscsökkenést. A mindennapi, nélkülözhetetlen cikkek kibocsátása csak kisebb mértékben csökkent, a textilipar, bőripar, papíripar, vegyipar, villamossági ipar és a konzervipar pedig növelni is tudta kibocsátását.

6. Hatás Magyarországon A helyzet rendezése A helyzet rendezése éredekében a kormánynak választania kellett a stabil árfolyam és a pengő leértékelése között, az utóbbit legerőteljesebben Popovics Sándor a MNB elnöke ellenezte. Ennek oka főleg az inflációtól való félelem volt, ami a hiperinfláció óta még mindig erősen élt a korabeli emberekben. A deflációs politika végül elhúzódó válságot eredményezett egészen 1938-ig, amikor a megváltozott pénzügyi politikát követően, megkezdődött a növekedés. Ez a stabil árfolyam, ami túlértékelt valutát eredményezett, az exportra rendkívül rossz hatással volt.

7. A válság utáni világ Az ipari forradalom harmadik hulláma, mely az USA-ban indult, elősegítette a válság utáni fejlődést. Beindult a kőolaj és az elektromos áram szolgáltatása, a gépkocsigyártás ipari húzóágazattá vált: autópályák, hidak, alagutak, benzinkutak és javítóműhelyek, autós vendéglátó-egységek épültek szerte a világban. Megindult az első (London-Párizs) légijárat is. A hírközlést segítette a rádiózás elterjedése. A háztartásokban megjelennek az elektromos háztartási gépek, s az első műanyag, a bakelit.

2008-2009-ES GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG (www.wikipedia.hu)

nagy gazdasági világválság A 2008–2009-es gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az őt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki.

Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitel-válság (a sajtónyelvben subprime-válság) az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is érezteti a hatását. A válság során több jelentős cég csődbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen érinti a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozik. Szűk minőségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú hozamesés: ezek is a jelzáloghitel-válság hatásai. Nouriel Roubini már 2006-ban figyelmeztetett a kialakuló problémákra és Soros György is 2007 folyamán sokszor nyilatkozott a növekvő problémával kapcsolatban

2007 folyamán közel 1,3 millió amerikai ingatlan volt ingatlanárverés tárgya, ez a 2006-os adatokhoz képest 79% emelkedést jelentett. A főbb bankok, gazdasági intézmények, pénzintézetek a világon hozzávetőlegesen 435 milliárd amerikai dolláros veszteséget szenvedtek el 2008. július 17-ig. Amikor világossá vált, hogy az amerikaiakat pénzügyi válság érte, az elemzők ottani, helyi problémaként emlegették, mely az amerikai ingatlanpiacot sújtja. Azonban a válság hamar kiterjedt az egész világra.

Az Európai Bizottság szerint a válság következtében az eurózónában 2009-ben szinte teljesen leáll, 0,1%-os lesz a gazdasági növekedés. Az egész EU-ban pedig 0,2% Az eurózóna 2008-ban recesszióba került: 2008 második és harmadik negyedévében 0,2%-kal csökkent az euróövezet gazdasági teljesítménye, ilyenre még sohasem volt példa. Az IMF prognózisa szerint 2009-ben az egész fejlett világ recesszióba kerül, de a feltörekvő országok gazdasági növekedése is lassul. Elemzők szerint 2009-ben hazánkban 1%-kal esik vissza a gazdaság.

Okok – 1. A globalizáció az olcsó munkaerővel bíró országokba helyezte át a nagy cégek tőkéjét, így Kína és India elszívja a pénztartalékokat az Amerikai Egyesült Államok elől. Az amerikai dollár folyamatosan gyengült az elmúlt években a kínai jüannal szemben. Az USA el van adósodva Kína felé.

Okok – 2. Már 2005-ben olyan helyzet alakult ki, hogy az amerikai átlag családok nem tudtak félrerakni semmilyen vagy csak kevés megtakarítást, addig a Kína lakosságának magán-megtakarításai 2004-ben hazai össztermék (GDP) 40% fölé emelkedtek, Indiában 25% fölé emelkedtek a megtakarítások. Nagy a társadalmi egyenlőtlenség a két keleti országban, Amerikában pedig általánosságban elmondható, hogy az átlag polgárok társadalmi rétegében mindenki szegényedett az elmúlt években, az alsóbb osztályokról nem is beszélve. Az amerikai álom eltűnőben…

Okok – 3. A válság legfőbb oka a virtuális spekulatív pénz fedezet nélküli kihelyezése a „szabad piaci, pénzpiaci” versenyben, amelyet a bankok az ingatlanpiacra kihelyezett termékkínálatukkal, akár jelzáloggal terhelt ingatlanra is, (bármi áron) bevállaltak a működésük fenntartása érdekében. Ez a folyamat egyetlen banki szakember számára sem ismeretlen, hiszen a pénzpiaci tőzsde erről szól, a spekulációról és arról, hogy valaki nyer és valaki veszít. A valós fedezet nélkül „képzett” pénzekből finanszírozódtak a gazdaság különböző szegmenseiben olyan beruházások, fejlesztések mint például lakossági szférában az ingatlanvásárlások, illetve nagy értékű, tartós fogyasztási termékek vásárlásának hitelekből való biztosítása, melyeknek a kamatokkal történő visszafizetését a hitelt felvevő az összes egyéb hitelével együtt már nem tudja teljesíteni.

Okok – 4. A 2008-as hurrikán „szezon” és a korábbiak, legyen az a 2007-es vagy a 2005-ös, átlagosan erősebb viharokkal járt, a károk nagy városokat is elértek. A házakat a déli államokban nehezebb biztosítani a természeti csapások kockázata miatt. A gyenge gazdasági helyzet viszont változhatott a 2008-as amerikai elnökválasztást követően, ha már nem a kampányba helyezik a pénzt a politikusok, stabilabb gazdaság jöhet létre Amerikában. Hatalmas továbbá az USA katonai költségvetése. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008. évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a. Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.

Közvetlen okok - 1. Az Egyesült Államokban az utóbbi években kialakult gyakorlat alapján a bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket a magánszemélyeknek. A hitelezés bővülése az „olcsó pénznek” is köszönhető volt, ugyanis az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami olcsóvá tette a hiteleket. Az elmúlt évek kiegyensúlyozott gazdasági növekedése miatt nem tartottak attól, hogy az adósok nem tudják majd visszafizetni a hiteleket.

Közvetlen okok - 2. Az is ösztönözte a bankokat, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan nőtt, erre az alapfeltételezésre épült minden további termék. Ez azt jelenti, hogy a modell csak addig volt működőképes, ameddig az ingatlanok értéke felfelé ment. Ha véletlenül valaki nem tudta visszafizetni a hitelt, a bank akkor is jól járt, hiszen az eredetinél magasabb áron tudta értékesíteni az ingatlant. Egyre szélesebb rétegek vettek fel hiteleket az Egyesült Államokban.

Közvetlen okok - 3. A külső körülmények romlása, az USA gazdaságának lassulása miatt 2006-tól egyre több hitel „dőlt be”, ami az ingatlanárakra is hatással volt, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg az egyébként is „túlfűtött” piacon. Ekkor kezdtek csődbe menni az ingatlanirodák, és később a bankok, amelyek jelzáloghitelezéssel foglalkoztak. Mindez persze hatással volt a bankközi piacokra is, hiszen azok befagytak, és a bankok csak magas kockázati felárral voltak hajlandóak egymásnak hitelt nyújtani. A bankcsődökről érkező folyamatos hírek hatására a bankok bizalma is egyre erőteljesebben megrendült, nem szívesen adnak kölcsön egymásnak, sőt, már magánszemélyeknek sem.

Közvetlen okok - 4. A gazdasági növekedést a termelés és a fogyasztás folyamatos növekedése biztosítja. Az utóbbi időben azonban az USA-ban a fogyasztás egyre nagyobb mértékben hitelből folyt. Nem csupán ingatlanokat, de tartós fogyasztási cikkeket (autót, elektronikai cikkeket), gyakorlatilag szinte mindent meg lehetett kapni hitelre. A bankcsődök és az egyre gyakrabban érkező negatív hírek hatására viszont egyre nehezebb lett hitelhez jutni, ami a fogyasztásra is negatív hatással van. Ugyanakkor, ha például kevesebb autót vesznek az emberek (mert nem kapnak rá hitelt), akkor kevesebbet is kell gyártani, vagyis a fogyasztás csökkenése magával hozza a termelés csökkenését is, ami a munkanélküliség növekedéséhez, és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezethet.

Intézkedések különböző országokban

Németország Elsőhelyi Tartozás Garancia (Senior Debt Guarantee): Igénybe vehetik a német bankok, biztosítótársaságok, és nyugdíjalapok. A mértéket tekintve 400 milliárd EUR-ig lehetséges az adósság értékpapírokra (20 milliárd el van különítve a potenciális veszteségek esetére). A program garantálja az olyan debt security-kat, melyek 2009. december 31-ig kerülnek kibocsátásra, legfeljebb 36 hónapos lejárati idővel. Az igénybevétel költsége a kockázathoz igazodik.

Nagy-Britannia Tőkeinjekció 50 milliárd angol font értékben a bankképes intézményeknek, melyből 37 milliárdot már kiosztottak (RBS 20 milliárd, HBOS/Lloyds 17 milliárd). Az igénybevétel feltételei: törzsrészvények és elsőbbségi részvények legyenek az átadott papírok. Az elsőbbségi részvények 12%-ot fizetnek, és nem lehet őket visszaváltani 5 évig. Továbbá nem lehet más papírokra osztalékot fizetni addig, amíg az elsőbbségi részvényeket nem fizették vissza.

Franciaország 2008. október 21-én a francia kormány 10,5 milliárd eurós tőkeinjekciót nyújtott a legnagyobb francia bankoknak Kölcsönként van strukturálva, nincsenek irányítási vagy osztalék-korlátozások. Franciaország 70 ezer euróig biztosít garanciát a betétekre, ez a garancia 20 ezer euróról lett felemelve

Olaszország Október 9-én az olasz kormány bejelentette, hogy garantálni fogja a betéteket további 103 ezer euróig Egy 20 milliárd eurós alap lesz felállítva, hogy támogassák a bajba jutott bankokat Az olasz kormány lehet, hogy belép a bankok tőkéjébe elsőbbségi részvények formájában

Svájc A Swiss National Bank felállított egy programot, mely a bajba jutott bankoknak nyújt segítséget, megengedve a svájci bankoknak, hogy átalakítsák a nem likvid kockázatos vagyonukat. A betétekre vonatkozó garanciát eddig nem emelték meg.

Spanyolország A spanyol kormány október 7-én felemelte a betétekre adott garanciát 100 ezer euróra. A kormány továbbá bejelentette, hogy felállít egy 30-50 milliárd euróig terjedő alapot, hogy részesedéseket vásároljanak spanyol pénzügyi intézményekből.

Magyarország 2008. december 5. Uniós források bevonásával 100 milliárd forintos forgóeszközhitel-programot indít 2009 év elején a kormány a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Takarékszövetkezetekkel, amit a vállalkozások például anyagvásárlásra, árukészletek feltöltésére használhatnak fel. A miniszterelnök a Vállalkozók Napján bejelentette, hogy a kormány a következő másfél évben 2000 milliárd forintot szán beruházás-élénkítésre.

2008. december 3. A kormány emellett a munkahelyek megszűnése miatt a kistérségekben jelentkező problémák kezelésére 20 milliárd forintos alapot hoz létre uniós forrásból, ehhez azonban még az unió jóváhagyása is szükséges. Összességében az európai uniós, illetve a Munkaerőpiaci Alapból származó források felhasználásával és járulékkedvezmények nyújtásával 100 ezer munkahely megőrzéséhez és 20 ezer új létrehozásához teremti meg a kormány a fedezetet.

2008. december 1. A közszféra szakszervezeteivel folytatott megbeszélést követően Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: a kormány vállalja, hogy jövőre kompenzálja a közszféra 13. havi járandóságának kiesését, erre összesen 112 milliárd forintot különített el. 2008. november 25. Az Országgyűlés 8300 milliárd bevétellel és 8961 milliárd forint kiadással, 660 milliárd forint hiánnyal elfogadta a kormány által benyújtott költségvetés fő számait. A Parlament döntött a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban való maximalizálásáról is.

2008. november 21. A kormány a kőolaj világpiaci kialakult kedvező folyamatokat és a társadalompolitikai tényezőket is figyelembe úgy döntött, hogy január elsejétől nem emeli a földgáz közüzemi árát. 2009-re nem változik a gázár- és távhőtámogatás mértéke és az abban részt vevők köre sem. A Robin Hood adó elfogadása lehetővé teszi, hogy a háztartások mintegy kétharmada a jövőben is változatlan mértékű támogatást kapjon.

2008. november 20. Megszületett a megállapodás az Európai Unióval, amelynek értelében a közösség 6,5 milliárd euró összegű középtávú pénzügyi támogatást nyújt a magyar kormány pénzügyi és gazdaságpolitikai programjának megvalósításához, illetve a fiskális konszolidáció folytatásához. A hitel két évig áll hazánk rendelkezésére, és négy részletben hívható le. 2008. november 18. Munkahelyteremtésre fordítják az állami vállalatok vezetőinek idei prémiuma felét, illetve az egész jövő évi összeget, összesen több mint kétmilliárd forintot. A döntés 250 állami cég 450 vezetőjét érinti, akiknek egy, az Államkincstárnál vezetett számlára kell utalniuk az összeget.

2008. november 7. Kilenc hitelintézet írta alá a kormány és a kereskedelmi bankok által kötött, a devizahitelesek terheinek csökkentéséről szóló megállapodást. A megállapodást aláíró bankok vállalják, hogy bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak a törlesztő részletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbításával; a devizaalapú kölcsön forinthitellé alakításakor nem számítják fel az átváltásnál felmerülő díjakat, és az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került adósok esetében sor kerülhet a törlesztés átmeneti könnyítésére. A bankok rugalmasan kezelik a devizaalapú kölcsönök előtörlesztését is.

2008. november 6. 2008. november 3. 2008. október 3. A pénzügyminiszter és a jegybankelnök bejelentette, hogy a hazánk számára biztosított 20 milliárd euró (hozzávetőlegesen 5300 milliárd forint) értékű hitelkeretből 600 milliárd forint banki mentőcsomagként szolgál majd. 2008. november 3. Csökken az év végi jutalom a tárcáknál és a háttérintézményeknél 2008. október 3. A betétesek védelme - A kormány teljes körű állami garanciát vállalt a bankbetétekre

Köszönöm a figyelmet!