Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.

Gazdaságpolitikák típusai Gazdaságfilozófiai oldalról: Aktivista gazdaságpolitika Nem aktivista gazdaságpolitika Beavatkozás mögött húzódó döntési mechanizmus szerint: Diszkrecionális Szabályhoz kötött Befolyásolás irányultsága szerint: Keresletorientált gazdaságpolitika Kínálatorientált gazdaságpolitika

Keresletorientált gazdaságpolitika Költségvetési (fiskális) politika: Árupiaci összkereslet: AD=C0+ĉ(Y-T0-zY+TR)+I+G G nő → AD nő →Y nő → →L nő →pénzpiacon túlkereslet →változatlan MS mellett i nő → I(i) csökken Kiszorítási hatás veszélye! (G nő → I csökken) Ugyanez T csökkenése és TR növekedése esetén is

Expanzív fiskális politika LM(1) i B LM(2) A C IS’ IS Y1 Y2 Y0 Y

Expanzív monetáris politika 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a kamatlábat. 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi reáljövedelmet.

Monetáris politika Kötelező tartalékráta Refinanszírozási politika Ha nő, akkor csökken a forgalomban lévő pénz mennyisége elvileg, de ez ténylegesen csak akkor fog érvényesülni, ha megszűnnek a fölös tartalékok is. Refinanszírozási politika Ha a jegybanki alapkamat nő M csökken. A központi bank kamatpolitikája hatással van a piaci kamatlábra is! Nyílt piaci műveletek A központi bank értékpapírokat vásárol, vagy ad el a gazdaság szereplőinek. Ez közvetlenül hat a pénzmennyiségre (mert a monetáris bázis változik) és a piaci kamatlábra is (mert az árfolyam változik).

Expanzív monetáris politika LM LM’ i A B C IS Y0 Y1 Y2 Y

Kínálatorientált gazdaságpolitika Ez a neoklasszikus modellben lehetséges Béradó (zN) csökkentése zN csökken → munkaerő alkalmazásának költsége csökken → foglalkoztatottság nő → AS jobbra ND nő → reálbér nő

Béradó csökkentése P (W/P)1 (W/P)0 AS0 AS1 Y W/P ND0 NS Y(K0,N) ND1 N 2 3 Y W/P 1 ND0 NS Y(K0,N) ND1 N

Kínálatorientált gazdaságpolitika Tőkeadó (zK) csökkentése zK csökken → I nő → tőkekereslet nő → i nő Következő időszakban: → tőkeállomány nő → Y(K0,N) változik Y(K1,N)-re →ND0 változik ND1-re Utóbbi két változás hatására AS0 nő AS1-re →(W/P)0 nő (W/P)1-re

Tőkeadó csökkentése P (W/P)1 (W/P)0 AS0 AS1 Y W/P NS ND0 ND1 N Y(K0,N) 3 4 Y W/P 1 2 NS ND0 ND1 N Y(K0,N) Y(K1,N)

Profit függvény tényezőadókkal Cobb-Douglas függvényt feltételezve a profitmaximumot biztosító feltétel

. + A termelési tényezőkre kivetett adók csökkentése nem változtatja meg a jövedelemre kivetett adók mértékét, a növekvő jövedelem nagyobb adóbevételt eredményezhet. Létezhet olyan adórendszer (adókulcs) amely optimális abban az értelemben, hogy maximalizálja az állami bevételt Laffer-görbe

Laffer- görbe Állami bevétel (Gr) Grmax Zopt Adókulcs (Z)

Költségvetési deficit kezelése Állami bevételek és kiadások kapcsolata: Y*-nál egyensúly: G+TR=T(Y) Eltérő helyen nincs egyensúly: Y<Y*: G+TR>T(Y) – deficit Y>Y*: G+TR<T(Y) – szufficit G,TR,T T(Y) – jövedelemtől függő adó G+TR Y Y*

Költségvetési deficit kezelése Deficit mértéke áru- és pénzpiaci egyensúly mellett: „Def” Ekkor az egyensúlyi jövedelem legyen: Ye G,TR,T T(Y) Def G+TR Y Ye

Deficit megszüntetése autonóm adók növelésével Ekkor a piacon: T0 nő → YDI csökken →C csökken → AD csökken → ehhez alkalmazkodik a termelés →Y csökken →új jövedelem: YD’ Azaz a deficit megújul, de kisebb lesz De megfelelő mértékű csökkentéssel megszüntethető i LM IS IS’ Y G,TR,T T*(Y) T(Y) Újabb deficit! G+TR Y Ye’ Ye

Mivel hiába csökken a jövedelem nem csökken a jövedelemfüggő adó . Ha kizárólag autonóm adó van, akkor a költségvetés deficitje adóemeléssel megszűntethető. Mivel hiába csökken a jövedelem nem csökken a jövedelemfüggő adó A magasabb jövedelem árát költségvetésének deficitjével fizeti meg, a költségvetés egyensúlyát, pedig alacsonyabb jövedelemmel fizeti meg az állam.

Deficit megszüntetése a kiadási tételek csökkentésével Bármely megoldás esetén kialakul a deficit újra, de nem azonos mértékben, mert a jövedelem csökkenés eltérő mértékű (mert: eltérő multiplikátorok a fogyasztási keresletnél) i LM IS’ IS Y G,TR,T T(Y) G+TR (G+TR)’ Def. újra! Y Ye’ Ye

Deficit finanszírozása hitelfelvétellel Az adott évben eszközölt kormányzati kiadások és adóbevételek különbsége az elsődleges deficit, az adott évben felmerülő az előző évekből származó hitelfelvételekből eredő kamatot pedig adósságszolgálatnak nevezzük. A kettő együtt a teljes deficit Ha az elsődleges költségvetés sorozatosan deficites a teljes deficiten belül az adósságszolgálat nagysága évről évre nő.

Deficit megszüntetése hitelfelvétellel A kormány a központi banktól vesz fel hitelt a deficit finanszírozására. LM-görbe jobbra, kamatláb csökken, de csak a véletlen műve, hogy ez az intézkedés helyreállítja a deficitet. i LM LM’ IS Y G,TR,T T(Y) G+TR Y Ye

Ha a költségvetési deficit (G+Tr-T) tartósan fennáll (és mindig ugyanakkora, akkor a költségvetés hiány a következő időszakban már (G+Tr-T)(1+i), a második időszakban (G+Tr-T)(1+r)+(G+Tr-T)(1+i)2. n év múlva a hiány:

Ekkor a deficit évről évre nagyobb lesz . Ekkor a deficit évről évre nagyobb lesz Az adósságszolgálat súlya egyre nagyobb a kiadási tételek között Így egyre nehezebb a deficitet kezelni Adósságcsapda: Ha már a folyó többlet nem elegendő a kamat törlesztésére sem Ekkor az adósság nő annak ellenére, hogy az állam törleszt (újabb hitelekből)