Magyarország állategészségügyi státuszának változása az elmúlt években dr. Bognár Lajos Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos Földművelésügyi Minisztérium Országos Állatorvos Nap, 2014. november 22.

Az állategészségügyi státuszok változásának jelentősége Hazánk több állatbetegség tekintetében is jelentős eredményeket ért el az elmúlt évtizedek állat-egészségügyi munkájának köszönhetően Az elért eredményeket mentes státusz, vagy elhanyagolható kockázatú besorolás odaítélésével az Európai Bizottság, illetve az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) hivatalosan elismeri Az ország kedvezőbb besorolása pozitív gazdasági hatással járhat, mivel azt más tagállamok, illetve harmadik országok is elismerik Ezáltal megnövekednek az érintett állatfajok és termékek esetében az exportlehetőségek Az állategészségügyi helyzet javulása tehát rövid és hosszú távon is a magyar állattartás helyzetét javítja

Az EU által elismert mentességek - Gümőkór A hazai szarvasmarha-állományok gyakorlatilag 1981 óta mentesek a szarvasmarha gümőkórtól 1984. augusztus 27-én az FM jogelődjében, a MÉM-ben ünnepséget tartottak szarvasmarha-állományunk gümőkór-mentesítésének tiszteletére, és ebből az alkalomból a kiemelkedő eredményeket elért dolgozóknak kormány- és miniszteri kitüntetést, valamint emlékplakettet adott át Váncsa Jenő miniszter, valamint Mészáros János akadémikus Az ünnepségen a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozata került átadásra, továbbá 14-en részesültek miniszteri kitüntetésben, 47-en pedig az MTA-MÉM Állatorvos-tudományi Bizottsága által adományozott emlékplakettet kaptak Váncsa Jenő akkori miniszter kiemelte, hogy a gümőkór- és egyéb fontos mentesítési programok végzése közben nőtt a termelés, továbbá hogy a gümőkór-mentesítés szorosabbra fűzte az állatorvosoknak az állattenyésztőkkel és a gazdaságok vezetőivel való kapcsolatát A mentesség eléréséhez az elmélet és a gyakorlat egysége, a tudományos intézményekben és a terepen dolgozók együttműködése volt szükséges Az EU általi elismerést megnehezítette a paraallergiás reakcióval kapcsolatos nézetkülönbség Az elmúlt évek monitoring vizsgálatai szintén kedvező eredménnyel zárultak A benyújtott kérelmünk alapján végül 2014. február 14-től hazánk hivatalosan is mentessé vált a szarvasmarha gümőkórtól Hazánk hivatalosan mentes státuszát a 2014/91/EU Bizottsági végrehajtási határozat fekteti le A hivatalos mentesség elismerését követően a vonatkozó nemzeti jogszabályunk, a 65/2002 (VIII. 9.) FVM rendelet felülvizsgálata, és a 64/432/EGK tanácsi irányelvben lefektetett enyhítések alkalmazása várható

Folyamatban lévő elismerések az EU-nál Aujeszky-betegség a mentességi kérelmet az Európai Bizottságnak benyújtottuk, az elbírálás jelenleg is folyamatban van Brucellózis e betegség tekintetében is kezdeményeztük az Európai Bizottságnál mentes státuszunk elismerését, melynek elbírálása jelenleg is folyamatban van

Az OIE által elismert mentességek Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) a WTO 178 tagországot számláló állategészségügyi referenciaszervezete Nemzetközi állategészségügyi, állatvédelmi és diagnosztikai standardok (ún. kódexek és diagnosztikai kézikönyvek) lefektetésével irányadó szerepet tölt be a világ élőállat- és állati termék kereskedelmében Minden év májusában döntenek a tagországok a standardok változtatásairól, valamint az egyes országok járványügyi besorolásának módosításáról Egyes betegségekre vonatkozóan, speciális eljárás (egyszeri alkalom) keretében lehetőség nyílt a történelmi mentesség elismertetésére Hazánk az alábbi betegségek tekintetében nyújtotta be és nyerte el az erre vonatkozó besorolást: Afrikai lópestis (AHS) – 2013 Kiskérődzők pestise (PPR) – 2014

Az OIE által elismert további státuszok - BSE - a betegség hazai állományban soha nem fordult elő A többéves feltételeknek hazánk 2013-ban tett eleget, így tavaly szeptemberben benyújtottuk az elismertetésre vonatkozó kérelmet A kedvező járványügyi helyzetre és a feltételek maradéktalan teljesítésére való tekintettel az OIE 2014 májusában megszavazta az ún. „elhanyagolható kockázatú” (negligible risk) státuszt, mely a legkedvezőbb besorolási kategóriát jelenti A besorolást az Európai Bizottság is elismerte 2014. október 20-i határozatában a 2007/453/EK határozat módosításáról a kedvező állapot fenntartásához továbbra is szükséges a takarmányozási tilalmat és az SRM előírásokat betartani, és a kockázatot jelentő állatok esetében a monitoring vizsgálatokat elvégezni

Folyamatban lévő OIE elismerések Klasszikus sertéspestis - hazánk 2013. június 14-étől megszüntette a korlátozó intézkedéseket, és már a vaddisznók tekintetében is hivatalosan mentessé vált a klasszikus sertéspestistől - a betegség tekintetében az OIE 2014-ben teremtette meg először a lehetőséget az elismert mentes besorolás megszerzésére – szeptemberben nyújtottuk be a szükséges dokumentációt, melyet tudományos ülésen bírálnak el novemberben, és ezt követően terjesztik fel a jövő májusi OIE közgyűlésen szavazásra

Egyéb mentesítési programok PRRS - 2011-ben indult el a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájára (PRRS) irányuló országos mentesítési program A mentesítés végrehajtása érdekében kiadásra került a 3/2014. (I. 16.) VM rendelet A rendelet mellett az alábbi utasítások vannak érvényben: • az országos főállatorvos ÉÁT/22/2014. számú utasítása: PRRS Nemzeti Mentesítési Terv • a NÉBIH élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi elnökhelyettesének 02.3/1161/003/2014. számú utasítása a mentesítés alá vont terület kijelöléséről A mentesítés több ütemben zajlik mentesítés alá vont területek 2014. október 31-ig: 1. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék 2. Vas, Zala, Somogy megyék • kijelölés alapja: pilot megyék, melyekben a sertéstelepek sűrűsége és azok PRRS fertőzöttsége alacsony. A mentesítés (jelenleg) jellemzően teljes állománycserével valósul meg. A tenyészállatok levágatása állami kártalanítás mellett történik. Speciális szabályok vannak érvényben a vágással és állatszállítással kapcsolatban (mentes állományba csak mentes állományból, karantén, szerológia, PCR)

Hazai járványügyi aktualitások – kéknyelv betegség A vírus 4-es szerotípusa 2014-ben először a Balkán-félsziget déli államaiban (Görögország, Bulgária, Szerbia stb.) jelent meg, majd továbbterjedt észak-nyugati irányba; ősszel Románián keresztül már elérte hazánkat is Az első kitörést 2014. október 14-én jelentettük az EU-nak és a tagállamoknak, azóta több, mint 60 kitörést regisztráltunk Hazai intézkedések: Az Uniós jogszabályoknak megfelelő intézkedések és forgalmi korlátozások kerültek bevezetésre, melyek az EU-n belül további állategészségügyi feltételekhez kötik az élő állatok kereskedelmét Az ún. védőkörzet és megfigyelési körzet már szinte a teljes ország területét érinti Fogékony állat valamint ezek szaporítóanyaga a korlátozás alá vont területet nem hagyhatja el, kivéve vágásra (a vektormentes periódusig) Átszállítás: a berakodás helyén a jármű rovarellenes kezelése, egy napnál tovább tartó pihentetés kizárólag védett létesítményben lehetséges Monitoring: passzív klinikai és aktív laboratóriumi is Románia, Bulgária, Görögország teljes területe korlátozás alá esik; a fertőzött területekről érkező szállítmányok esetében kiegészítő garanciák megléte szükséges

Nemzetközi járványügyi helyzet Afrikai sertéspestis Grúziából, Oroszországból kiindulva terjedt nyugat felé 2012-ben Ukrajna keleti területén, 2013-ban Fehéroroszországban a lengyel és litván határ közelében is megjelent 2014 év elejétől már a következő EU tagállamokra is átterjedt: Litvánia, Lengyelország, Észtország, Lettország Magyarország jelenleg még mentes e betegségtől A behurcolás megelőzése érdekében megtett hazai intézkedéseink: - járványügyi intézkedések a határon (járműtisztítás és –fertőtlenítés, személyes poggyászok ellenőrzése), - belföldi járványügyi intézkedések (klinikai és laboratóriumi vizsgálatok a betegség felkutatására), - naprakész információ nyújtása az állattartók részére az afrikai sertéspestis-esetekkel és a betegség veszélyeivel kapcsolatosan (a médián, az állatorvosokon, a NÉBIH honlapján, illetve szórólapokon keresztül)

Nemzetközi járványügyi helyzet Ragadós száj- és körömfájás A betegség újbóli felbukkanását 2014 áprilisában Tunéziában, majd júliusban Algériában észlelték. Már több száz kitörés történt, ezek Marokkóra nézve is nagy kockázatot jelentenek, valamint nagy a betegség behurcolásának kockázata Dél-Európába A 2 érintett afrikai ország éves vakcinázási kampányokat folytat (Tunézia: szarvasmarha és kiskérődzők, Algéria: szarvasmarha) EU intézkedések Segélyként az EU-tól összesen 1.100.000 adag vakcinát kaptak, Algéria továbbá holland és francia vakcinát is Jelenleg további vakcinák adományozására nincs szükség, a helyzet azonban továbbra is aggasztó (nehézkes az egységes hatósági intézkedések végrehajtása) A nemrég kiadott 2014/689/EU Bizottsági határozat előírja az észak-afrikai országokból (Algériából, Líbiából, Marokkóból és Tunéziából) az EU-ba érkező állatszállító járművek fertőtlenítését A mediterrán tagállamokon keresztül érkező személyek egész Európa számára potenciális veszélyforrást jelentenek (behurcolás) Általános, EU szintű megközelítésre és fellépésre van szükség. Egyéb hatóságok, pl. a rendőrség bevonása is szükségessé válhat.

Nemzetközi járványügyi helyzet Magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) NL 2014. november 16-án jelentette COM-nak és a tagállamoknak, hogy egy 150 000-es tojótyúk állományban H5 típusú magas patogenitású madárinflunzát diagnosztizáltak Hekedorpban UK szintén 2014. november 16-án jelentette COM-nak és a tagállamoknak, hogy egy 6000-es tenyészkacsa állományban H5 típusú magas patogenitású madárinifluenzát diagnosztizáltak Észak-Yorkshire-ben A kitörésekben szerepet játszó törzs nagy valószínűséggel azonos a Németországban (Mecklenburg- Nyugat-Pomeránia) 10 nappal korábban kimutatott vonallal COM mindkét új esetről 2014. november 17-én tájékoztatta a tagállamokat, előirányozta a szükséges sürgősségi védőintézkedések elfogadását, továbbá felhívta a figyelmet a vírus terjesztésében szerepet játszó vándormadarak okozta kockázatokra Magas patogenitású madárinfluenza előfordulása esetén a tagállamoknak hatályba kell léptetniük a 2005/94/EK tanácsi irányelvben foglalt járványvédelmi minimumintézkedéseket Elrendelték az érintett állományok leölését és a teljes forgalmi korlátozást a Bizottság azonnali intézkedésként 2014. november 20-án elfogadta azokat a határozatokat, amelyek mellékletei kijelölik az érintett tagországokban az alkalmazandó védő- és megfigyelési körzetek területeit, mely zónákat minden esetben az egyes tagállamokkal egyetértésben határozzák meg

Köszönöm szépen a figyelmet!