Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 12. óra A 18. század végétől a reformkoron és az 1848-49-es szabadságharcon át a 20. század elejéig (1790-1910) tanár: Németh Károly

Felhasznált anyag: http://hu.wikipedia.org/wiki/Reformkor http://hu.wikipedia.org/wiki/1848-49-es_forradalom_és_szabadságharc http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyezés http://hu.wikipedia.org/wiki/Osztrák-Magyar_Monarchia

II. József (a “kalapos király”, 1780-1790) 1765-től már társuralkodó anyja, Mária Terézia mellett. A felvilágosodás (enlightment) szellemében próbált Uralkodni. Nem koronáztatta magát magyar királlyá, így kötöttségek nélkül tudott nagy államot átszervező Változtatásokat létrehozni. Az egyházakat korlátozta, társadalmilag hasznos Tevékenységre, pl közoktatásban való részvételre Kötelezte őket. Lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást a nem katolikus (protestáns, ortodox és zsidó) felekezetek számára is. Jobbágyság telekhez való jogát, botozástól való mentesítését, stb köszönhette neki. A németet tette hivatalos nyelvvé az iskolákban. A törökök ellen viselt külföldi háborúk óriási adóterheket róttak a magyarokra.

II. József teljes nagycímere

II. Lipót (1790-1792) II. József öccse

I. Ferenc (1792-1835) Napóleonnal hadakozott. Még egyik lányát is Hozzáadta. A háborúkban meggyengült, végül engedményeket adott a magyaroknak. A magyar nyelv oktatását kötelezővé tette Magyarországon. A magyarság letelepedhetett a Bánátban is, És bárhol, ahol addig csak német vagy szerb telepeseket engedtek letelepedni. Erdéllyel való szorosabb egységet engedélyezett.

A “reformkor”: 1825-1848. Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Bank Lánchíd Vasútépítés, gőzhajózás, Duna hajózhatóvá tétele, gépesítés, oktatásügy, egészségügy korszerűsítése. Széchenyi István (1791-1860). “A legnagyobb magyar”. Sárvár (Vas megye, Dunántúl) vidékéről Származó gazdag nemesi család. Magyarország egyik legnagyobb megújítója.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete Budapesten.

Arany János (1817-1882). A Magyar Tudományos Akadémia Első elnöke, költő és író. Nagyszalontai (Bihar megye) szármázású. A magyar nyelv mindenkori legnagyobb művelője.

Széchenyi Lánchíd (átadása 1849 november 20).

Bólyai János (1802-1860) Bólyai János és Benkő Zsuzsanna fia. Kolozsváron született, apja oktatta először matematikára, majd Bécsben hadmérnöknek tanult. A hadmérnökség mellett szenvedélyesen szerette és művelte a geometriát. 18 és 21 éves korában egy teljesen új, úgynevezett nem-Euklidészi geometria alapjait fektette le, ennek nagy jelentősége van például az általános relativitáselméletben, A fizika egyik legbonyolultabb részében. Többek között folyékonyan beszélt kínaiul és tibetiül is. Bólyai Farkas (1775-1856) Magyar matematikus, az erdélyi Bolya faluban született, Nagyszebenhez közel. A Kolozsvári Református Kollégiumban tanult, majd német egyetemeken tanult matematikát Jénában és Göttingenben. Közvetlen jó barátja volt Karl Friedrich Gaussnak, akit a matematika fejedelmének is szoktak nevezni. Fő művének címe: Tentamen. Ebben a geometria alapjait próbálja egységes rendszerbe szervezni. Több jelentős matematikai felfedezése is volt, pl. sorozatok határértékének A számításával kapcsolatban.

Körösi Csoma Sándor (1774-1842) Csomakörösön született, Erdélyben, a Székelyföldön. Először a Nagyenyedi Református Kollégiumban Tanult, majd Göttingenben, Németországban. Régi vágya volt a magyar őshaza felkutatása és az ott maradt magyarok megtalálása. Hosszú vándorút után Tibetben öregedett meg, Úgy sejtve, hogy a közeli Ujguria lehetett a magyar Őshaza. Ő volt az első tibeti-angol szótár megalkotója, Tibet angol kormányzójának egyik legjobb barátja és Tanácsadója. Buddhista szerzetesként halt meg. Máig tisztelik a világ buddhistái is.

V. Ferdinánd (1835-1848 (december 2)) Engedékeny uralkodó volt, helyette valójában a magyarokat gyűlölő Metternich kancellár kormányzott.

I. Ferenc József (1848 december 2 – 1916 november 21)

Erzsébet királynő (“Sisi”) a magyarok támogatója. Jelentős szerepe volt az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés létrejöttében és Az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásában.

1848 márcusában forradalmak törnek ki Egész Európában, a polgárság és a jobbágyság több beleszólást követel a politikába, több jogot és részt a hatalomból. Párizsban február 22-én, Bécsben március 13-án, Magyarországon Budán március 15-én tört ki a forradalom. Petőfi Sándor ezen a napon szavalta el a Nemzeti Dal című költeményét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, nagy tömeg elött.

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete Budapesten.

Az első független magyar kormány 1848 március 17-én alakult meg, az európaszerte kitört forradalmak hatására, a császár és király beleegyezésével.

Gábor Áron,

Gábor Áron “rézágyúja” Gábor Áron “rézágyúja”. 93 ágyút készített a mester, aki katonakorában a bécsi ágyúgyárban dolgozott és a bécsi egyetemen mérnöki tudományokat tanult. Később gépészként dolgozott katonaévei után.

A magyar hadsereg zászlója 1848-ból, úgynevezett “farkasfogas” zászló.

Magyar és osztrák csapatok harca, Than Mór egykorú festményén.

Görgei Artur, a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezére Görgei Artur, a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezére. Eredetileg kémikusnak készült.

1849 augusztus 13-án az orosz cár hadserege előtt Világosnál (Aradhoz közel) leteszi a fegyvert a magyar hadsereg. Az osztrákok csak orosz segítséggel tudtak győzni.

Az aradi 13 vértanú: a szabadságharc 13 tábornokát kötél általi halálra ítélték az osztrákok.

Deák Ferenc (1803-1876) “A haza bölcse”. Zala megyei származású nemes. Az ő politikája nagyban hozzájárult a “kiegyezéshez” az osztrákok és a magyarok Között. Ennek nyomán Ferenc József Az 1848-as forradalom követelései közül sokat teljesít. A kiegyezés 1867-ben jött létre 1869-ben pedig a Habsburg birodalom átalakult Osztrák-Magyar Monarchiává.

Magyarország nemzetiségi megoszlása 1869-ben: a lakosság 40%-a volt magyar.

Osztrák-Magyar Monarchia (1869-1918)

Magyarország nemzetiségi megoszlása 1910-ben: a lakosság 54%-a volt magyar. A színek a helyileg többséget alkotó nemzetiséget jelölik, közöttük mindenhol más nemzetiségek is éltek.

Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))