A Pólus program bemutatása Dr. Zombori Zita Ügyvezető igazgató 2008.március 27.

A program kialakulása és szervezeti rendszere Tartalom A program kialakulása és szervezeti rendszere A program pilléreinek bemutatása Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Tapasztalatok Források Összefoglalás Következő lépések 2

A program kialakítása a gyakorlati megvalósítás fázisához érkezett Pólus program kialakítása Valamennyi pólus város, felismerve a fenntartható gazdasági fejlesztés fontosságát, kidolgozta saját innovációs tevékenységekre alapozott stratégiáját 2008.januártól 2006 . végétől 2007. decemberig 2006.végéig Konstrukciók, és ezáltal a potenciális források és támogatási összegek azonosítása Program által érintett konstrukciók összehangolásának kezdete A program koncepciójának kialakítása, a megvalósítás előkészítése, szervezeti keretek kialakítása Nemzetközi legjobb gyakorlatok azonosítása Hazai adottságoknak megfelelő koncepció kialakítása Akkreditációs modell kialakítása Szervezeti rendszer kialakí-tása, HFI kollégák kiválasztása, folyamatos felkészítése A program első fázisában elkezdett folyamatok teljes körű gyakorlati megvalósítása, folyamatos monitoringja Kialakított koncepció megvalósítása Forrásstruktúra véglegesítése A program által érintett konstrukciók részletes kidolgozása, figyelembe véve a pályázói igényeket Klaszterek minősítésének (akkreditáció) megkezdése A program hatékony és gördülékeny végrehajtása érdekében döntéshozó és javaslattételi joggal felruházott Stratégiai Irányító Bizottság létrehozása Leírás 3

Pólus program végrehajtási rendszer A pólus program szervezete egy többlépcsős hierarchiában megvalósuló, sokszereplős rendszer,… Pólus program végrehajtási rendszer Magyarázat Stratégiai irányítás Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja 1 1 A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok 2 Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) 2 A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja 3 Koordináció Minisztériumok Pólus Program Iroda NFÜ Tanácsadók Hálózatfejlesztési Iroda GOP IH ROP IH HEP IH KSZ 1 KSZ 2 KSZ 3 VOP KM KD DD DA ÉM ÉA 3 6 5 4 7 NYD Az PPI feladata a pólus program szereplői és kiírásai közötti koordináció 4 A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerződés szabályozza 5 A Hálózatfejlesztési Iroda (HFI) hálózat szakmai irányítása a Pólus Program Iroda feladata 6 Végrehajtás A hálózatfejlesztők szorosan együttműködnek a helyi pólus irodákkal 7 Pólus Irodák 4

Stratégiai Irányító Bizottság és Pólus Programiroda bemutatása …, melyben a döntéseket a program által érintett szervezetek vezetőiből álló Stratégai Irányító Bizottság hozza meg Stratégiai Irányító Bizottság és Pólus Programiroda bemutatása Pólus Programiroda Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Feladat Javaslatok megfogalmazása és az elfogadott javaslatok végrehajtása Valamennyi érintett szereplő közötti közvetítés, valamint a szereplők közötti koordinálás Döntéshozatal a Programiroda által előterjesztett tényekről, dokumentumokról Az előterjesztett dokumentumok alapján javaslatok megfogalmazása az érintett szervezetek felé A szervezeti struktúra biztosítja, hogy valamennyi érintett szervezet, illetve szereplők igényei figyelembe legyenek véve 5

A program kialakulása és szervezeti rendszere Tartalom A program kialakulása és szervezeti rendszere A program pilléreinek bemutatása Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Tapasztalatok Források Összefoglalás Következő lépések 6

Sikeres gazdaság-fejlesztés Versenyképes üzleti környezet megteremtéséhez horizontális gazdaság-fejlesztés, klaszterek kialakításához célzott vállalkozásfejlesztés szükséges A program koncepciója Kívánt végeredmény Pólus program fókusza Jelenlegi helyzet Alacsony szintű hálózatosodás a regionális gazdaságban Kevés magas hozzáadott értékű tevékenység Nem piacorientált egyetemi kompetenciák Nemzetközileg versenyképes klaszterek Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységre történő specializáció Erős kooperáció a vállalatok, egyetemek, önkormányzatok között a hosszú távú verseny-képesség fenntartása érdekében Vállalkozásfejlesztés Sikeres gazdaság-fejlesztés Klaszter Klaszter Klaszter Klaszter Kedvező üzleti környezet Stabil makrogazdaság Horizontális gazdaságfejlesztés 7

A pólus program fejlesztési pilléreinek főbb jellemzői A program részben a pólus városok üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szerveződő klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitűzött célokat A pólus program fejlesztési pilléreinek főbb jellemzői Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Elsősorban a 8 kijelölt pólus város Nincs földrajzi lehatároltság A vállalkozások számára kedvező, versenyképes üzleti környezet kialakítása Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erősítése Felsőoktatás Szakképzés Innovációs központok Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése Tényszerűen bemutatott innovációs tevékenységekre alapozott gazdasági igények Pólus városok fejlesztési stratégiái Már működő, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetőségek Fejlesztés-politikai célkitűzés Főbb fejlesztési területek Földrajzi terület Mozgatórugók 8

A program kialakulása és szervezeti rendszere Tartalom A program kialakulása és szervezeti rendszere A program pilléreinek bemutatása Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Tapasztalatok Források Összefoglalás Következő lépések 9

Horizontális gazdaságfejlesztés szerepköreinek bemutatása A horizontális gazdaságfejlesztés valamennyi szereplőjének közös érdeke a versenyképes üzleti környezet megteremtése Horizontális gazdaságfejlesztés szerepköreinek bemutatása Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára Kutatási infrastruktúra biztosítása Humán infrastruktúra képzése és biztosítása Klaszterek és vállalatok kutatási igényeihez szükséges, az intézmények tulajdonában lévő kutatási infrastruktúra biztosítása Klaszterekkel és vállalatokkal közösen beszerzett eszközök közös, piacilag megalapozott K+F+I szolgáltatások nyújtása Mediátor szerep a klaszterek, vállalatok, képző, kutató intézmények és a többi önkormányzat között, valamint Nemzetközileg versenyképes ügyintézés és üzleti feltételek, és Versenyképes üzleti infrastruktúra biztosítása Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára a szükséges szakképzett munkaerő biztosítása Szerepkörök Egyetemek és főiskolák Kutatási intézmények Önkormány-zatok Szak- és felnőttképző intézmények Valamennyi bemutatott intézménynek a hosszú távon fenntartható növekedést lehetővé tevő versenyképes üzleti környezet kialakításában kell szerepet vállalnia 10

Folyamatban lévő, illetve a közeljövőben kiírásra kerülő források A horizontális pillér keretében már 2007-2008-ban komoly forrásokra pályázhatnak a pólus városok Folyamatban lévő, illetve a közeljövőben kiírásra kerülő források GOP* TÁMOP TIOP Konstrukciók neve 1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása 4.2.1.A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása 1.3.1. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúrális és infromatikai fejlesztések támogatása* Keretösszeg, 2007-2008, Mrd Ft 21 2 30 Meghirdetés 2007.10.16. 2008.06.30 2008. IV. negyedév Beadási határidő 2008.04.07. 2008.08.14 2009. I. negyedév 1.3.3. AGÓRA PÓLUS – Pólus-városok innovatív kulturális infrastruktúra-fejlesztéseinek támogatása 9 Társadalmi egyeztetés alatt 4.2.2. Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása 7 * Valamint a Közép-magyarországi régiós tükörképe 11

A program kialakulása és szervezeti rendszere Tartalom A program kialakulása és szervezeti rendszere A program pilléreinek bemutatása Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Tapasztalatok Források Összefoglalás Következő lépések 12

A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülő szakaszban valósul meg A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek Fejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Kompetencia ROP ROP GOP GOP Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás Szolgáltatás, beruházás Komplex központok Támogatható tevékenység Közös szolgáltatások Közös beruházások 300-1 500 millió Ft 1 500-4 000 millió Ft Összeg 15-50 millió Ft 50-200 millió Ft 15-30 milliárd Ft 20-40 milliárd Ft 7 éves keret 4-8 milliárd Ft 6-20 milliárd Ft 25-50 darab 5-15 darab Támogatottak 150-200 darab 50-100 darab Legsikeresebbek számára komplex háttér-infrastruktúra megteremtése Lehetőség megadása minden kezdeményezés-nek A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez Bizonyítottan nemzetközileg is versenyképese klaszterek jöjjenek létre Támogatás célja Plusz pont: Export-orientált működés Magas hozzáadott érték fókusz Legalább egy éves sikeres együttműködés Export Hozzáadott érték Értékelési kritériumok Akkreditáció megléte feltétel Export Hozzáadott érték Track-record 2. akkreditációs szint Export Hozzáadott érték Track-record 13

Az akkreditáció általános bemutatása Az akkreditáció egy rigorózus szakmai értékelő rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentő kezdeményezések kiválasztása Az akkreditáció általános bemutatása Áttekintés Cél A Magyarországon működő klaszterekből kiválassza és minősítse azokat, amelyek Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek Potenciálisan további komoly lehetőségeik vannak Kiszűrje mindazokat, akik járadékvadász magatartást követve csak a támogatási források miatt állnak össze A sikeres akkreditáció révén a jelentős fejlesztési forrásoknak köszönhetően az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődési elérésében Időtartam A jogosultság két évre szól Két év után meg kell újítani Akkreditáció gyakorisága Beadás folyamatos Elbírálás negyedévente Megszerezhető jogosultság Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás Több konstrukció esetében plusz pont A klaszter szintű előnyök biztosítása akkreditációt követő csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelő dokumentumnak Szerződés Az akkreditációs címhez kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről az NFÜ és a nyertes klaszter szerződést köt A szerződés részletesen be fogja mutatni a monitoring tevékenységeket 14

Folyamatban lévő, illetve a közeljövőben kiírásra kerülő források A vállalkozásfejlesztési pillér keretében valamennyi klaszternek lehetőséget biztosítunk Folyamatban lévő, illetve a közeljövőben kiírásra kerülő források GOP Konstrukciók neve Induló és fejlődő klaszterek támogatása* 1.2.1. Pólus innovációs klaszterek támogatása* Keretösszeg, 2007-2008, Mrd Ft 3,5 19 Meghirdetés 2008.április 2008.szep-tember Beadási határidő 2008.május vége 2008.no-vember ROP 1.3.1. Vállalati innováció ösztönzése,'B' komponens* 9 Akkreditációs címpályázat Akkreditáció A pályázat célja, hogy minősítse a pólus program céljainak megfelelően működő, fejlett klasztereket Az akkreditációs cím birtokában a klaszterek, illetve a klasztereket alkotó tagvállalati csoportok a GOP 1.2.1.es forrásra pályázhatnak 15

Klaszter pályázat koncepciója A GOP 1.2.1. keretében meghirdetett klaszter pályázatnál a tagok által alapított projekttársaságok pályázhatnak Klaszter pályázat koncepciója Bemutatás Projekttársaság n Projekttársaság 2 Pályázó szervezet A klaszter pályázni szándékozó tagjai által alakított, gt* szerinti projekttársaság A pályázati anyag benyújtásához szükséges a klasztermenedzser írásos támogatása, hogy a beruházás a klaszter egészét szolgálja A projekttársaság kizárólag a projekthez kapcsolódó tevékenységeket láthat el Vállalat 1 Egyetem Önkor-mányzat Vállalat 2 Támogatás összege, mill. Ft 300-1 500 Vállalat 6 Klaszter-menedzser Vállalat 3 Projekt társaság tagjai Egy tag több projekttársaságban is részt vehet Vállalat 4 Vállalat 7 Vállalat 5 Biztosíték Kérjük a projekt társasági részesedés óvadékba helyezését A projekttársaság tagjai készfizető kezességet vállalhatnak A projekt keretében ingó-és ingatlan vagyon is fedezetként szolgálhat Vállalat 8 Vállalat 9 Vállalat n Előny Kedvező biztosítéki rendszer Számviteli elszámolhatóság Egyszerűbb, átláthatóbb rendszer Projekttársaság 1 * Gt=Gazdasági törvény

A program kialakulása és szervezeti rendszere Tartalom A program kialakulása és szervezeti rendszere A program pilléreinek bemutatása Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Tapasztalatok Források Összefoglalás Következő lépések 17

A program lehetséges kedvezményezettjei által megfogalmazott vélemények három területre fókuszálnak Általános vélemények Konstrukciók egymásra épülése Felelősségteljes forráselosztás Rugalmas rendszer Bemutatás A program akkor lehet még sikeresebb, ha a konstrukciók részleteiben és ütemezésében is egymásra épülnek A források elosztásában érvényesüljön a szakmaiság: a legjobban teljesítők jussanak támogatási forrásokhoz A pályázati, valamint a támogató rendszer legyen nyitott a potenciális pályázók igényeire, vegye figyelembe véleményüket A Pólus Programiroda folyamatos egyeztetéseket folytat valamennyi, a konstrukciók kialakításában és kiírásában érintett szervvel és szereplővel A Programiroda folyamatosan szervez kerekasztal beszélgetéseket a lehetséges kedvezményezettekkel 18

A program kialakulása és szervezeti rendszere Tartalom A program kialakulása és szervezeti rendszere A program pilléreinek bemutatása Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Tapasztalatok Források Összefoglalás Következő lépések 19

A pólus program forrásainak típusai A források elosztásában, a pólus program résztvevői számára biztosított preferencia három fajta lehet A pólus program forrásainak típusai Támogatás jellege a horizontális gazdaságfejlesztésben Támogatás jellege a vállalkozásfejlesztésben Lehatárolt támogatás Az adott forrásra csak az akkreditációval rendelkező klaszterek, illetve ezek tagjai pályázhatnak Az adott forrásra csak a pólus városok felsőoktatási intézményei és önkormányzatai pályázhatnak Plusz pontos támogatás Az adott forrásra nyílt pályázat kerül kiírásra, de az akkreditációval rendelkező klaszterek tagjai plusz pontot kapnak az elbírálás során Az adott forrásra nyílt pályázat kerül kiírásra, de pólus városok intézményei, vagy a nem pólus városban található, de akkreditált klasztertag intézmények plusz pontot kapnak az elbíráláskor Közvetett támogatás A források kedvezményezettjei eltérnek a pólus program célcsoportjától, de a klaszterek, vagy azok tagjainak igényei becsatornázásra kerülnek ezekhez

A pólus program forrásainak volumene 354-423 milliárd Ft A program forrásai típusonként ( 2007-2013 között, összesen)* Lehatárolt források (milliárd Ft) Plusz pontos források (milliárd Ft) Közvetett források (milliárd Ft) Összesen, milliárd Ft + + = Összesen 242-259 100-128 12-36 354-423 GOP 86-96 25-33 1-2 112-130 TÁMOP 6-10 28-38 6-23 8-71 TIOP 95 40-47 3-9 138-151 KMR 45-46 7-10 2-3 54-59 ROP 10-12 10-12 A pólus program forrásainak volumene 354-423 milliárd Ft Legjelentősebb forrástípus a lehatárolt forrás, volumene 242-259 milliárd Ft * A korábban kommunikált forrás csökkenésének okai: árfolyamveszteség, forrásátcsoportosítás a program rovására, és konstrukciók megszűnése

Pólus program forrásai a tőkeáttétel hatások figyelembe vételével* A tőkeáttétel hatás eredményeként a program keretében 507-716 milliárd Ft kerül bevonásra gazdaságfejlesztési célokkal Pólus program forrásai a tőkeáttétel hatások figyelembe vételével* BECSLÉS Források volumene tőkeáttétel nélkül (milliárd Ft) Tőkeáttétel hatása (milliárd Ft) Források volumene tőkeáttétel (milliárd Ft) + = Összesen 354-423 153-293 507-716 GOP 112-130 107-178 219-308 TIOP 138-151 9-20 147-171 KMR 54-59 32-70 86-129 TÁMOP 40-71 2-9 42-80 ROP-ok 10-12 3-16 13-28 A tőkeáttétel hatás figyelembe vételével a pólus program által gazdaságfejlesztésre fordított források volumene 507-716 milliárd Ft * Becslés, az NFÜ honlapján lévő, kormány által elfogadott Akciótervek alapján

A program kialakulása és szervezeti rendszere Tartalom A program kialakulása és szervezeti rendszere A program pilléreinek bemutatása Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Tapasztalatok Források Összefoglalás Következő lépések 23

Sikeres gazdaságfejlesztés A pólus program a sikeres gazdaságfejlesztés érdekében három elv mentén kerül megvalósításra Sikeres gazdaságfejlesztés Következetesség Időhorizont Források koncentrálása Bemutatás A három elv egyidejű megvalósítása lehetővé teszi a sikeres gazdaságfejlesztést A megvalósításban a program alappilléreinek megtartása mellett kell tudni választ adni a folyamatosan változó kihívásokra Gazdaságot fejleszteni legalább 5-7 éves távlatban lehetséges –biztosítani kell, hogy a kezdeményezések látható eredményeket érjenek el A forrásokat koncentráltan kell felhasználni, csak így valósítható meg, hogy komoly, nemzetközileg is elismert gazdaságfejlesztési központok alakuljanak ki

A sikeres regionális együttműködés alapja 2/1 A pólus városok regionális vezető szerepének előmozdításában elengedhetetlen a városok vonzáskörzetében lévő valamennyi szereplő aktív szerepvállalása,... A sikeres regionális együttműködés alapja 2/1 Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a közös célokat kitűző és a célokért együttesen fellépő régió valamennyi szereplője számára hosszú távú fejlődési lehetőséget biztosíthat a régióba áramló financiális és kapcsolati tőke Környező város 3 Környező város n Környező város 1 Környező város 2 Pólus város és vonzáskörzete Átfogó cél Eredmény A pólus városok önkormányzatai, oktatási és kutatási, valamint képző intézményei, és a vonzáskörzetükben lévő települések, a magánszektorral közösen kialakított és valamennyi fél által elfogadott regionális fejlesztési koncepció alapján közösen lép fel a partnerek és források régióba vonzásáért és megtartásáért

..., mely a kooperációra, a nyitottságra és az elkötelezettségre épül A sikeres regionális együttműködés alapja 2/2 ‘Alkossunk együtt stratégiát’ - Valamennyi érintett önkormányzat, felsőoktatási, kutatási és képző intézmény, valamint a magánszféra aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában Kooperáció Elkötelezett-ség Nyitottság ‘Üljünk le egy asztalhoz’ - Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetőkkel való párbeszédekre ‘A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg’ - Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és siker érdekében A kooperáció, a nyitottság és az elkötelezettség együtt teremti meg a pólus városok regionális és nemzetközi szerepkörének előmozdítását

A program kialakulása és szervezeti rendszere Tartalom A program kialakulása és szervezeti rendszere A program pilléreinek bemutatása Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Tapasztalatok Források Összefoglalás Következő lépések 27

Folytatni kell a megkezdett kerekasztal beszélgetéseket, illetve valamennyi Magyarországon megvalósuló K+F+I támogatást össze kell hangolni Következő lépések Kerekasztal beszélgetések folytatása Pályázati rendszerek összehangolása Leírás Folytatni kell a potenciális pályázókkal való szakmai egyeztetéseket Össze kell hangolni valamennyi Európai Uniós és hazai forrásból megvalósuló K+F+I tevékenységet, illetve Az ezek eredményeként létrejött új termékek, technológiák és szolgáltatások piacra vitelét támogató konstrukciót* A gazdaságot csak együtt tudjunk fejleszteni * A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal már zajlik az egyeztetési folyamat

Köszönöm a figyelmet!