IPCC jelentés – várható hazai változások

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
Advertisements

A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK KÖLCSÖNHATÁSA
Energia – történelem - társadalom
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Készítette: Góth Roland
TOYOTA HIBRIDEK – a fenntartható mobilitás alternatívái
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
A víz hatásai az éghajlatra
Az ENSZ klímatárgyalások Kiss Veronika OTDK április
„ Tiszaalpár Nagyközség szennyvízelvezetése és tisztítása a település vonzó természeti környezetének, felszíni és felszín alatti vizeinek megóvásáért”
Magyar sikerek Kínában
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HATÁSAI
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Klímaváltozásról Martinás Katalin ELFT Termodinamikai Szakcsoport Termotea, március 12.
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A 2007-es és (illetve)a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
A globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos dilemmák, szkeptikus vélemények Kovács Tamás november 7.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Éghajlati jövőkép, éghajlati szélsőségek
A területi együttműködés külgazdasági és Kárpát-medencei vetületei
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és Magyarország
(János, Mika) ÉGHAJLAT nagy(obb) léptékű, hosszútávú statisztikai értékek (átlagosan) bolygóléptékű felmelegedés mennyiségi eltolódás (pl. „a víz melegszik”)
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
ÚMVP III-IV.tengely Budapest, Dr. Horváth Zita Agrár-vidékfejlesztési Főosztály.
Rövidtávú klímaváltozások és előrejelzésük Bartholy Judit ******************************************************************************* Eötvös Loránd.
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
AZ IPCC JELENTÉSEK SOROZATA: TÉNYEK, ERŐSSÉGEK, BIZONYTALANSÁGOK
Bartholy Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem
AZ ÉGHAJLATI MODELLEKRŐL, TÖRTÉNET Bartholy Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest Meteorológiai Tanszék, Budapest Eötvös.
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Marginalitás és jól-lét – kibékíthető koncepciók? Inkluzív társadalom – jól-lét – társadalmi részvétel A Kodolányi János Főiskola szakmai konferenciája.
A világnépesség növekedése
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS ÓVODAI FEJLESZTÉS 2011/2012
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai november 13. Balatonfüred.
A mediterránium éghajlata a következő évtizedben
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások Bartholy Judit **********************************************************************************************************
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
KÉSZÍTETTE: BIACSI TAMÁS IPCC JELENTÉSEK ÉS 2014.
Éghajlatváltozási előrejelzések
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: HAZAI HATÁSOK ÉS VÁLASZOK KvVM-MTA „VAHAVA projekt” SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Budapest, szeptember 15.
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
Orosz geopolitikai és geoökonómiai érdekek a Duna mentén
Globális problémák Globális problémák.
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A Globalis Felmelegedes
„HAGYOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓ”
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Időjárás előrejelzés Weidinger Tamás
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Készítette: Gebei László
Ki tudjuk-e mutatni a globális felmelegedést Karcagon?
Előadás másolata:

IPCC jelentés – 2013 + várható hazai változások Fenntartható fejlődés bizottsága 2013. október 1. - Budapest ******************************************************************************* IPCC jelentés – 2013 + várható hazai változások Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest

? VÁZLAT IPCC jelentés – 2013 SREX jelentés 2012 Regionális klímamodellek a Kárpát-medence térségére, időjárási szélsőségek Összefoglaló Arviz hhhhhhhhhhhhhhhhhhhh mnbhg mnjhbvg

IPCC-5. Helyzetértékelő Jelentés – 2013 Szakmai tudás: 800 kutató, 9.200 tudományos dolgozat, 55 ország, 54.000 megjegyzés, kiegészítés Jelentés második és harmadik kötete 2014. 3. és 4. hó Joseph Fourier, Arrhenius - földi légkör melegedése 280 ppm légköri szén-dioxid koncentráció 40%-kal emelkedett, 2013 március: 400 ppm Antarktiszi jégfuratminták bizonyítják: az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő Több évtizedes műholdas és felszíni mérések igazolják: melegszik a felszínközeli légréteg A jelentés nagyobb bizonyossággal (>95%) állítja, hogy a XX. század közepétől detektált melegedés hátterében elsősorban az antropogén hatás áll A globális melegedés mértéke: 0,9 °C (1901 – 2012)

A globális felszínhőmérséklet változása (1901-2012) Forrás: IPCC, 2013 Trend (°C a teljes időszakra) Detektált melegedés mértéke a Kárpát-medencében: 1,0–1,25 °C

IPCC-5. Helyzetértékelő Jelentés – 2013 Éghajlati változékonyság + külső kényszerek (Nap) elenyésző (<0,1 °C) részben járultak hozzá a melegedéshez A klímakutatók 97-98%-a elfogadja: az antropogén eredetű üvegházhatású gázok okozzák a globális melegedést Új éghajlati szcenáriók: éghajlati rendszert irányító sugárzási kényszer jövőbeni változásán alapulnak: 2,6 W/m2, 4,5 W/m2, 6,0 W/m2, illetve 8,5 W/m2 Az RCP2.6 szcenárió: nagyon radikális kibocsátás csökkentés, 2100-ra - ipari forradalom előtti kibocsátási szint, < 2 °C, nagyon jelentős (50% <) kibocsátás csökkentés

A globális felszínhőmérséklet változása (1901-2012) Forrás: IPCC, 2013 Detektált melegedés mértéke a Kárpát-medencében: 1,0–1,25 °C

IPCC-5. Helyzetértékelő Jelentés – 2013 Az utolsó három évtized hőmérséklete egyre növekedett, s mindhárom évtized átlag-hőmérséklete meghaladta a megelőzőket (1850-ig) Légkörben kumulálódott energia 90%-át az óceánok nyelték el (10% - légkör), az óceánok hőmérséklete emelkedett A légköri CO2 többlet jelentős hányadát az óceánok nyelték el: az óceánok vize savasodik (pH értékük nő) A hóval és jéggel borított területek kiterjedése jelentősen csökken Becslések szerint nagyon valószínű, hogy a XXI. század végére a globális melegedés mértéke meghaladja a 2°C-ot Nagyon valószínű, hogy a hőhullámok gyakorisága, intenzitása és időtartama jelentős mértékben növekedni fog. A melegedés mértékével arányosan a száraz területeken csökkenni, a csapadékban gazdag területeken növekedni fog a csapadék

Közép- és Kelet-Európa klímaérzékenysége nagy Európában várható évi átlagos hőmérsékletváltozás mértéke (°C -ban) az új szcenáriók alkalmazásával. Referencia időszak: 1981-1999 2046-2065 2081-2100 RCP2.6 RCP6.0 RCP8.6 RCP4.5 (IPCC, 2013) Közép- és Kelet-Európa klímaérzékenysége nagy

Téli félévben csapadéktöbblet nyári félévben csapadékhiány Európában várható téli és nyári csapadékváltozás mértéke (%-ban) az új RCP6.0 és RCP8.6 szcenáriók alkalmazásával. Referencia időszak: 1981-1999 TÉLI FÉLÉV NYÁRI FÉLÉV 2046-2065 RCP6.0 RCP8.6 RCP6.0 RCP8.6 2081-2100 (IPCC, 2013) Téli félévben csapadéktöbblet nyári félévben csapadékhiány

IPCC SREX jelentés: 2012. március 28 IPCC SREX jelentés: 2012. március 28. (HREX) Szélsőséges éghajlati események gyakoriságnövekedése és az ebből fakadó kockázatok kezelése

FÖLD EURÓPA A SZÉLSŐSÉGEK GYAKORISÁG NÖVEKEDÉSE VÁRHATÓ Meleg nap Észak-Európa Közép-Európa Dél-Európa Szárazföldi átlag Éghajlati modellbecslések a XXI. századra (B1, A1B, A2): több meleg nap több nagycsapadékú nap Közép-Európa: Jelenleg 20 évente előforduló szélsőséges napi maximumok 2-10 évente (2046-2065-re) 1-6 évente (2081-2100-ra) fognak előfordulni A jelenleg 20 évben egyszer előforduló szélsőségesen nagy napi csapadékok 10-15 évente (2046-2065-re) 8-16 évente (2081-2100-ra) Középső 50% Jelmagyarázat Szcenáriók: EURÓPA FÖLD Meleg nap Nagy csapadék A SZÉLSŐSÉGEK GYAKORISÁG NÖVEKEDÉSE VÁRHATÓ

SAJÁT EREDMÉNYEK: REGIONÁLIS KLÍMAMODELL EREDMÉNYEK A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE HŐMÉRSÉKLET, CSAPADÉK A 2021-2050 ÉS 2071-2100 IDŐSZAKRA (Referencia-időszak: 1961-1990)

A várható éves és évszakos hőmérsékletváltozás Referencia időszak: 1961-1990 (11 modellszimuláció összesítése alapján) Súlyozott térképek Várható melegedés mértéke 2021-2050-re: 1 – 2,5 °C, 2071-2100-ra: 2 – 5 °C, a legerősebb melegedés nyáron valószínűsíthető

A várható hőmérsékletváltozások térbeli eloszlása (2071-2100) - (1961-1990) (11 modellszimuláció alapján készített kompozittérképek) Tél Tavasz Nyár Ősz Súlyozott térképek °C Várható változás: 2,7 – 5 °C; a legnagyobb mértékű melegedés nyáron valószínűsíthető

A várható éves és évszakos csapadékváltozás Referencia időszak: 1961-1990 (11 modellszimuláció összesítése alapján) Súlyozott térképek Várható változások: szárazabb nyarak – csapadékosabb telek (2071-2100-ra: kb. –20%, illetve +20%)

A várható csapadékváltozások térbeli eloszlása (2071-2100) - (1961-1990) (11 modellszimuláció alapján készített kompozittérképek) Tél Tavasz Nyár Ősz % Szárazabb nyarak (~30% csapadékcsökkenés), télen jelentősen több csapadék (+20%)

Magyarországra várható hőmérséklet és csapadékváltozás Referencia időszak: 1961-1990 Hőmérsékletváltozás (°C) Csapadékváltozás TÉL TAVASZ ŐSZ NYÁR 0% Referencia Melegebb-nedvesebb Melegebb Melegebb-szárazabb Melegebb In conclusion we can say that the temperature increase in the whole year but at winter it combines with wetter conditions and at summer with drier conditions. The models uncertainty is the smallest at spring. In the rest of the year the uncertainty is quite big but in case of winter and summer it have a significant way. ENSEMBLES modellszimulációk: 2021-2050, 2071-2100

SAJÁT EREDMÉNYEK: REGIONÁLIS KLÍMAMODELL EREDMÉNYEK A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE EXTRÉMUMOK ELEMZÉSE (19 paraméter, index) A 2021-2050 ÉS 2071-2100 IDŐSZAKRA (Referencia-időszak: 1961-1990)

A hőségriasztás hazai fokozatai OMSZ – OKI – ÁNTSZ vizsgálatok (1970-2000) alapján Hőségriasztási rendszer kidolgozása (2004) I. Fokozat (Budapest, 1961-1990: 315 eset – 10-11/év): a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 °C‑ot II. Fokozat (Budapest, 1961-1990: 49 eset – 1-2/év): a napi középhőmérséklet min. 3 egymást követő napon keresztül meghaladja a 25 °C‑ot III. Fokozat (Budapest, 1961-1990: 3 eset – 10 évente 1×): a napi középhőmérséklet min. 3 egymást követő napon keresztül meghaladja a 27 °C‑ot

(B2, A1B, A2 szcenárió esetén) A hőségriasztások számának (fent) és időtartamának (lent) várható változása Magyarországon, 2071-2100 (B2, A1B, A2 szcenárió esetén) Referencia időszak: 1961-1990 ESETSZÁM A XXI. század végére - a különböző fokozatú hőségriasztások száma akár tízszeresére nőhet, - a hőségriasztások átlagos éves időtartama akár kétszeresére is meghosszabbodhat a referencia időszakhoz képest IDŐTARTAM

Száraz időszakok maximális hosszának várható változásai: (11 RCM-szimuláció eredménye alapján, kompozit térképek) Referencia időszak: 1961-1990 2021-2050 2071-2100 Tél (28 nap) Tavasz (25 nap) Nyár (21 nap) Ősz (35 nap) % –1% 12% –4% 11% 43% 10% –9% Mo-on várható átlagos változás: Mo-on várható átlagos változás: • Nagy mértékű növekedés nyáron

2021-2050 2071-2100 Tél (6 mm/nap) Tavasz (6 mm/nap) Nyár (8 mm/nap) Ősz (8 mm/nap) % 7% 2% 9% 14% 16% 4% 6% • Növekedés mind a négy évszakban Mo-on várható átlagos változás: Mo-on várható átlagos változás: Csapadékos napok átlagos csapadékának (intenzitás) várható változásai: (11 RCM-szimuláció eredménye alapján, kompozit térképek) Referencia időszak: 1961-1990

ÖSSZEFOGLALÁS Évszázadokon át folytatódik a melegedés (0 kibocsátás): a térségben a legnagyobb mértékű nyáron lesz A nyár várhatóan szárazabbá válik, télen valamelyest több csapadékra számíthatunk Mind a hőmérsékleti, mind a csapadék extrémindexek elemzése a szélsőségek erősödését valószínűsíti Minél tovább várunk arra, hogy a tudomány minden bizonytalanság kizárásával igazolja az éghajlati rendszer változási folyamatait, annál több visszafordíthatatlan változás következik be a Föld számos sérülékeny régiójának környezeti feltételeiben. Ezzel párhuzamosan adaptációs lehetőségeink egyre szűkülnek. A jelentős emisszió csökkentést minél előbb el kell kezdeni.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A régi és az új forgatókönyvek összehasonlítása, megfeleltetése Forrás: IPCC, 2013

Cél: Modellszimulációk bizonytalanságának számszerűsítése Hőmérsékleti szimulációk bizonytalansági forrásai Forrás: Hawkins and Sutton, 2009 BAMS Szimuláció hossza 2000-től Bizonytalansági arányok Globális évtizedes átlaghőmérséklet Összegzett Szcenárió Modell Belső változékonyság