A keresztény magyar állam megalapítása Vajk-István 997-1000-1038. /Asztrik: ő hozta a koronát II. Szilveszter pápától/ István uralkodása: Pogány lázadók leverése, a hatalom megszilárdítása: 1.1 Koppány 997. seniorátus: pogány öröklési mód, a legidősebb férfirokon örökli a hatalmat primogenitura: keresztény öröklési rend, a legidősebb fiú örökli a hatalmat.
1.2. Gyula: Erdély ura, 1003-ban kénytelen önként behódolni 1.3 Ajtony Maros vidéke, 1008-ban Csanád leveri seregét. István hatalma megszilárdul. 2. Kereszténység megszervezése: - kötelező átkeresztelkedés 10 falu építsen templomot vasárnap kötelező templomba járás egyházi tized fizetése 2 érsekség Esztergom, Kalocsa, 8 püspökség szervezése: Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Bihar, Eger, Csanád, Gyulafehérvár 1002. Pannonhalmi építkezés befejezése, alapító levél Pécsváradi, bakonybéli, zalavári, marosvári, veszprémvölgyi apátságok
Apostoli cím megszerzése: érsekek, püspökök kinevezési joga 3. Államszervezés: 3.1. királyi tanács:
3.2. Vármegyék /38, vagy 45/ VÁRMEGYÉS ISPÁN: katonai vezetés bíráskodás adók, vámok beszedése a vármegye életének irányítása VÁRKATONÁK: - védelem VÁRNÉPEK: - mesterségek űzése: Kovácsi, Szakácsi, Hodász, stb. VÁRSZOLGÁK A vár körüli munkák ellátása.
4. Utódlás - Imre /Intelmek/, halála Vazul /Vászoly megvakíttatása/ Orseolo Péter kijelölése I. István Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát. Szentté avatása I. László király idejében.
Koronázási palást: valós ábrázolás