ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET I.sz. 3. sz. – 8. sz. Készítette: Ecseri István

Constantinus császár 313-ban a kereszténységet államvallássá teszi Ókeresztény művészet Constantinus császár 313-ban a kereszténységet államvallássá teszi Uralkodásával ér véget a római művészet nagy korszaka, és bontakozik ki az ókeresztény művészet

Constantinus diadalíve Ókeresztény művészet Constantinus diadalíve

Ókeresztény művészet Az ókeresztény művészet kialakulása a keresztényüldözések alatt kezdődött Az új vallás hívei a római katakombákban végezték szertartásaikat A katakombák falait festményekkel díszítették

Ókeresztény művészet Római katakomba

Ókeresztény művészet Katakomba festmény (Pécs)

Ókeresztény művészet Az új vallással az építészet jelentős változáson megy keresztül A növekvő közösség térigénye alakította ki a sajátos ókeresztény templomformát, a bazilikát (központi hajó félkör alakú végződéssel, kétoldali hajókkal)

Ókeresztény művészet Az antik művészet formáit továbbra is felhasználják, de az épületek Isten dicsőségét hirdetik és a keresztény hitvilágot tükrözik Az első bazilikát, a római San Pietro-t, 330 körül kezdték építeni és 450 körül fejezték be A 16. században lebontották

Ókeresztény művészet San Pietro bazilika – Róma (330-450)

Ókeresztény művészet A római Santa Sabina (432) kiemelkedően szép példája az egyszerű és méltóságteljes ókeresztény bazilikának A keresztény vallás tiltotta a bálványimádást, ezért az első templomokban nem találhatók szobrok, viszont annál több domborművel és bibliai témájú festménnyel díszítették a falakat

Ókeresztény művészet A Santa Sabina bazilika főhajója

Ókeresztény művészet San Apollinare Classe templom Ravenna (535-549)

Ókeresztény művészet San Apollinare Classe templom Ravenna (535-549)

Ókeresztény művészet San Vitale templom – Ravenna (532-547)

Ókeresztény művészet San Vitale Ravenna (532-547)

Ókeresztény művészet Az ókeresztény művészet a római hagyományokból építkezett, keresztény motívumokkal, és szímbólumokkal Ez a kettősség jellemzi a legtöbb ókeresztény emléket

Ókeresztény művészet Keresztény jelképpé válik az antik pásztor alakja is még római öltözéket visel, de a bárány már az eltévelyedett hívőt jelképezi Mozaik Ravennából

Ókeresztény művészet Júdás csókja – mozaik a San Apollinare Nuovo templomból

Ókeresztény művészet Az ókeresztény festészet szinte kizárólag a katakombák és a templomok falainak festészetére, mozaik képeire korlátozódott A festmények technikai és formai szem-pontból kezdetlegesek, - a teret nem érzékeltetik, - a háttér egyszínű, vagy visszafogott díszítésű, - erős vörös kontúrral keretezik a képet

Ókeresztény művészet A képeken és domborműveken főleg bibliai témák, Ó - és Újszövetségi jelenetek láthatók - keresztény motívumokkal díszítettek - mintázatuk viszont római - ez felel meg az ókeresztény hitvilágnak

Ókeresztény művészet Junius Bassus szarkofágja (359) - Róma

Ókeresztény művészet A templomok kapuja általában díszesebb volt, mint a templom belseje bibliai témájú faragások díszítették Fafaragás

Ókeresztény művészet 395-ben I. Teodosius kettéosztja a birodalmat A kelet-római rész fővárosa Bizánc – - innen indul el a görög és a különböző nyelvű ortodox kereszténység fejlődése A nyugat-római rész fővárosa Ravenna - megindul a „barbár” népek vándorlása - 476-ban a germánok elfoglalják Rómát

Ókeresztény művészet Justinianus császár (mozaik –S. Vitale Ravenna) (547-548)

Ókeresztény művészet Teodora császárnő és kísérete (mozaik 547-548)

Ókeresztény művészet Hagia Sofia – Bizánc (532-537)

Ókeresztény művészet Hagia Sofia

Ókeresztény művészet A Hagia Sofia belseje

Ókeresztény művészet Víztározó Bizánc központi városrésze alatt (~ 535)

Ókeresztény művészet Trónoló Istenanya - ikon (1280)

Ókeresztény művészet Bizánci Ikon

Ókeresztény művészet A római birodalom nagyszerű kultúráját a keresztény civilizáció váltotta fel Az antik művészettel összehasonlítva, a dekoratív szépség és a valóság idealizálása helyett egyre erősebben előtérbe lép a gon-dolatok kifejezése, mind erősebb hangsúlyt nyer a tartalmi elem a formaival szemben Az ókeresztény művészetnek 1500 éven át meghatározó szerepe lesz a művészetben

Karoling művészet Itália a Római Birodalom bukását követően darabjaira hullott Az V.-VIII. századig tartó időszakra a vándorló népek vandalizmusa jellemző A népvándorlást követően a frankok teremtettek új keresztény birodalmat A római császár Nagy Károly lett (800)

Karoling művészet Nagy Károly bronz szobra

Karoling művészet A népvándorlás miatt hatalmas várak, erődítmények épültek

Karoling művészet Nagy Károly hatalmas építkezéseket hajtott végre, a római hagyományok megújítására törekedett, aacheni palotakápolnája a ravennai San Vitale templom pontos mása, támogatta az egyházi művészeteket és építkezéseket

Karoling művészet Nagy Károly aacheni palotakápolnája (805)

Karoling művészet Nagy Károly építtette 860-ban a Véselay-i bencés apátsági zarándok templomot, és a Lorsch-i kolostort is (890) A Véselay-i kolostort a később a vikingek felgyújtották és teljesen leégett

Karoling művészet Véselay-i zarándoktemlom - (860)

Karoling művészet Lorsch-i kolostor (890)

Karoling művészet A Cluny-i bencés apátsági templom a kor leghatalmasabb kolostora volt

Karoling művészet Cisztercita kolostor (XI. sz.)

Karoling művészet Zsoltároskönyv kötéstáblája

Karoling művészet Építészet - hosszhajós bazilikák, kolostorok Szobrászat - bronzöntés, csontfaragás, - hiányoznak a nagyméretű szobrok Festészet - kódexek, templombelsők, ornamentikák

Karoling művészet A frank királyságból kinövő karoling birodalom művészete már a román kor közvetlen előzménye