Norvégia Norvég Királyság

Független állam Észak-Európában, Svédországtól  nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni  partszakasza fjordjairól híres. Nem tagja az Európai Úniónak.

Norvégia címere Norvégia zászlója

IDŐZÓNA: +1 és +2 fővárosa Oslo államforma alkotmányos monarchia király V.Harold miniszterelnök Erna Solberg hivatalos nyelv norvég (bokmål és nynorsk) népesség 5 096 300 fő népsűrűség 13,3 fő/km² terület 385 186 km² víz 6,0 % IDŐZÓNA: +1 és +2

Földrajza és Felszíne Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Keleten Svédország, Finnország és Oroszország, nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja. Legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek; a leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és aNærøy-fjord – a természeti világörökség részei. Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják: Nord-Norge Trøndelag Vestlandet Østlandet Sørlandet

Nærøy-fjord

Éghajlata A golfáramlat miatt a szélességi fokon a szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap nem nyugszik le (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés),de a délebbi területeken is napi 20 órán át tart a világosság.

Élővilága Növényvilága szegényes, uralkodó fája a lucfenyő és erdei fenyő, az ország déli részében kocsányos tölgy és bükkfa is nő, a magasabb hegyeken havasi flóra díszlik. Jellegzetesebb állatai: lemming, sarki nyúl, sarki róka, taránd-szarvas, hóbagoly, hering, tőkehal.

sarki nyúl hóbagoly lemming Taránd szarvas tőkehal hering sarki róka

Történelem 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte.1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel.

Királyi palota Oslóban

Alkotmány, államforma Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. Storting parlament

Közigazgatási felosztás Norvégia 19 megyére van felosztva. Vallási és nyelvi megoszlás norvégok 92,7%, svédek 0,7%, dánok 0,6%,  jugoszlávok 0,5%, britek 0,3%, amerikaiak  0,2%, németek0,2%, irakiak0,2%,pakisztániak 0,2%, szomáliaiak 0,1%, finnek 0,1%, irániak 0,1%, egyéb 3,7%, számik (lappok) 20 000 fő. A lakosság 86%-a az evangélikus Norvég Egyházhoz tartozik.

Nidarosi katedrális

Gazdasága Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A tenger egész éven át jégmentes, ezért a szállítás nagy mértékben itt történik. Az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően ez első a villamosenergia termelésben a világon. Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás,ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar. Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren.

Kulturális világörökség Az UNESCO a kulturális világörökség listájára az alábbi helyszíneket vette fel: Az urnesi dongatemplom; Bryggen (Bergen Hanza-kori kikötője); Røros bányaváros; Alta sziklarajzai; Vegaøyan – A Vega-szigetvilág; Struve földmérő vonal emlékei Norvégiában Hammerfest, Alta, Kautokeino  településeken.

Vega-szigetek urnesi dongatemplom

Művészet Irodalom: Norvégia ismert a black metal színteréért. a norvég írásművészet máig legismertebb alakja Henrik Ibsen (1828-1906) drámaíró. Hardanger fidula

Vége