SZÖVEGSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Advertisements

Microsoft Office XP Word
Word 2007.
Bekezdésformázás Név: Szarvas Nóra 8/a Felkészítő tanár: Salamon Róza
Türr István Gimnázium és Kollégium 8500 Pápa, Fő u. 10.
Szövegszerkesztés Alapfogalmak Szövegbevitel Parancskiválasztás
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Szövegszerkesztés alapjai
Szövegszerkesztés.
Szövegszerkesztési szabályok
Címsor menüsor ikonsor munkaterület (ikonsor) állapotsor.
Dokumentum.
Szöveg egységei, gépelés
Microsoft Office WORD 2007 Formázás
Szövegszerkesztés az MS Word 2007-ig
Szövegszerkesztés az MS Word 2007-ig Szövegformázás.
A szövegszerkesztés alapjai
Bekezdésformázás Tepszis Barbara 8.a Salamon Róza (felkészítő tanár)
Bekezdésformázás Felkészítő tanár: Tóth Attila Diák: Lábszki Anna
Bekezdésformázás Készítette: Kiss Ádám Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr. Török Béla Általános Iskola 1142 Bp. Rákospatak u. 101.
Salamon Róza felkészítő tanár
Bekezdésformázás Név:Horváth Bence
Bekezdésformázás Nevem: Berkes András Speciális kategória
Bekezdésformázás Fűrész Attila Salamon Róza (felkészítő tanár) 8.A
Képek beillesztése,formázása dokumentumokban Tóth Anita 8
Képek beillesztése, formázása dokumentumokban
Ismerkedés a szövegszerkesztéssel
Informatikai alapszoftverek
Bevezetés az informatikába 7. Előadás Számítógépes dokumentumkészítés I.
A szövegszerkesztés alapjai
Az Excel táblázatkezelő
Szövegszerkesztés Páll Éva Boglárka.
Prezentáció a prezentációról
Microsoft Word Oberhuber Balázs.
A program felépítése.
Feladatlap stílusokra
Egy szövegszerkesztő legegyszerűbb szolgáltatásai
Szövegszerkesztés Alapfogalmak.
A szövegszerkesztés elmélete
SZÖVEGSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK Formázások összefoglalás
Készítette: Turócziné Kiscsatári Nóra
Az NVU webszerkesztő program
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 Hosszú dokumentumok kezelése.
Táblázatok.
Készítette: Kiscsatári Nóra
Bekezdések formázása 1..
Prezentációk készítése
Egyszerű szövegszerkesztés
SZÖVEGSZERKESZTÉS III. ~ KARAKTERFORMÁZÁS ~
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Táblázatkezelés.
Dokumentum formázása.
Gazdasági informatikus - Szövegszerkesztés 1 Bekezdések formázása 3.
SZÖVEGSZERKESZTÉS IV. ~ BEKEZDÉSFORMÁZÁS ~
SZÖVEGSZERKESZTÉS II. SZÖVEGSZERKESZTÉS LÉPÉSEI
Bekezdések formázása 2..
Karakterek, bekezdések formázása
Bekezdések formázása 1..
Bevezetés. Alapok: szövegszerkesztő alkalmazás (Word) megnyitása: Start gomb  Minden program  Microsoft Office  Microsoft Office Word 2007 szövegszerkesztő.
Szövegszerkesztés összefoglalás.
Szövegszerkesztési alapfogalmak
Microsoft Word.
Számítógépes ismeretek
Formázási műveletek.
MS Office Word 2010 Szövegszerkesztés.
Szövegszerkesztés Összefoglalás.
Adatfeldolgozási ismeretek 15. ML osztály részére 2017.
téma közlemény SmartArt-ábra piros hátterű képekkel (Haladó)
MS Office Word 2010 Szövegszerkesztés.
Előadás másolata:

SZÖVEGSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK Készítette: Diczházi Attila SZTE Ságvári Endre Gyak. Ált. Iskola

Ismerkedés a MS Word 2010 szövegszerkesztő programmal

A szövegszerkesztők Egyszerű Professzionális (Pl.: Jegyzettömb) Szöveg bevitele Dokumentum mentése, megnyitása, nyomtatása Szövegrészek keresése, cseréje Egyszerű formázási műveletek Professzionális (Pl.: MS Word) Szöveg bevitele Dokumentum mentése, megnyitása, nyomtatása Szövegrészek keresése, cseréje Összetett formázási műveletek Objektumok (képek, táblázatok,…) kezelése Helyesírás-ellenőrzés Stb… Mit tudnak?

A programablak részei Címsor Gyorselérési eszköztár Menüszalag Lapok 1 Címsor 2 Gyorselérési eszköztár 3 Menüszalag 4 Lapok 5 Vonalzók 6 Munkaterület Nézetváltó ikonok 8 7 Állapotsor 9 Munkaablak

Szövegegységek Karakter: a szöveg legkisebb egysége (betű, számjegy, írásjel, egyéb jel, szóköz(!)) Szó: két szóköz közötti szövegrész Mondat: két mondatzáró írásjel közötti szövegrész Bekezdés: két bekezdésvégjel (¶) közötti szövegrész (ENTER zárja le) Szakasz: lehet egyetlen bekezdés, de a teljes dokumentum is (más hasábszám, más lapméret, stb. esetén használjuk) Dokumentum: a teljes szöveg, a fenti részekből áll

Szövegegységek kijelölése Szó: 2 x kattintás a szóra Mondat: CTRL+ 1 x kattintás a mondatra Bekezdés: 3x kattintás a bekezdésben vagy 2 x kattintás a szövegkijelölő sávon Teljes szöveg: CTRL+A, vagy 3 x kattintás a szövegkijelölő sávon Tetszőleges szövegrész: vonszolás (húzás)

Alapműveletek Új dokumentum létrehozása Dokumentum mentése Dokumentum megnyitása

Karakterszintű formázások

A karakter A szöveg legkisebb egysége. Lehet betű, számjegy, írásjel, egyéb jel, szóköz(!). A karakterszintű formázások végrehajtása előtt a formázni kívánt szövegrészt ki kell jelölni!

Karakterek jellemzői Betűméret Betűtípus Betűstílus Betűszín Betűköz

Ez 72 pt-os betűméret. 1. Betűméret Ez 36 pt-os betűméret. Nyomdai pontban van megadva (pt) 1 pt = 1/72 inch = 0,353 mm Ez 8 pt-os betűméret. Ez 10 pt-os betűméret. Ez 12 pt-os betűméret . Ez 14 pt-os betűméret. Ez 20 pt-os betűméret. Ez 36 pt-os betűméret. Ez 72 pt-os betűméret.

2. Betűtípus Times New Roman Arial Comic Sans MS Courier New

3. Betűstílus Normál Félkövér Dőlt Félkövér + dőlt Aláhúzott Árnyékolt

4. Betűszín Kék Piros Zöld

5. Betűköz Normál Sűrített R i t k í t o t t

Formázási lehetőségek Betűtípus Betűméret Kezdőlap Párbeszédpanel Betűstílus Betűszín Betűköz

Bekezdésszintű formázások

A bekezdés A bekezdés két bekezdésvégjel (¶) közötti szövegrész. A bekezdést ENTER-rel zárjuk le. Új sort a SHIFT+ENTER billentyűkombinációval kezdhetünk. A bekezdésszintű formázások esetén elég a szövegkurzort a bekezdésbe helyezni, nem kell azt kijelölni!

Bekezdések jellemzői Igazítás Behúzás Térköz Sorköz

Balra zárt Jobbra zárt Középre zárt Sorkizárt Igazítás Ez a bekezdés balra zárt igazítású, mert a sorok egymás alatt kezdődnek, de nem egymás alatt végződnek. Jobbra zárt Ez a bekezdés jobbra zárt igazítású, mert a sorok egymás alatt végződnek, de nem egymás alatt kezdődnek. Középre zárt Ez a bekezdés középre zárt igazítású, mert a sorok e tengelyre szimmetrikusan helyezkednek el. Sorkizárt Ez a bekezdés sorzárt igazítású, mert a sorok egymás alatt kezdődnek, és egymás alatt végződnek.

Bal oldali Jobb oldali Első sor Függő Behúzás Ennek a bekezdésnek baloldali behúzása van, mert a sorai a bal margótól beljebb kezdődnek. Jobb oldali Ennek a bekezdésnek jobboldali behúzása van, mert a sorai a jobb margótól beljebb végződnek. Első sor Ennek a bekezdésnek első sor behúzása van, mert az első sora beljebb kezdődik, mint a többi. Ennek a bekezdésnek függő behúzása van, mert az összes többi sora beljebb kezdődik, mint az első. Függő

Térköz Két bekezdés közötti távolság nyomdai pontban (pt) adjuk meg 1 sor (1 li) = 12 pt A bekezdések függőleges elkülönítésére előttük, illetve utánuk térköz elhelyezésére van módunk. ENTER-rel TILOS a bekezdések közötti távolságot növelni!!!! A bekezdések függőleges elkülönítésére előttük, illetve utánuk térköz elhelyezésére van módunk. ENTER-rel TILOS a bekezdések közötti távolságot növelni! térköz

Sorköz A bekezdés sorai közötti távolság szimpla 1,5-es dupla Ez a bekezdés szimpla sorközzel van megformázva. Sorai között 1 sor a távolság. Ez a bekezdés 1,5-es sorközzel van megformázva. Sorai között 1,5 sor a távolság. Ez a bekezdés dupla sorközzel van megformázva. Sorai között 2 sor a távolság.

Formázási lehetőségek Kezdőlap Behúzás Sorköz Igazítás Vonalzó Függő behúzás Első sor behúzása Bal oldali behúzás Jobb oldali behúzás Párbeszédpanel

Felsorolás és számozás

Listák készítése A Wordben lehetőségünk van számozott és számozatlan listák (felsorolások) készítésére. Ehhez ki kell jelölnünk a listát alkotó bekezdéseket, majd eszköztárból és/vagy menüből készíthetjük el a listát. Felsorolás Számozás

Szegély és Mintázat

Szegélyek készítése A Wordben lehetőségünk van arra, hogy bizonyos szövegrészeket (általában bekezdések) kiemeljünk keretezéssel (szegély) vagy háttérszín beállításával (mintázat). Beállíthatjuk a keret típusát, stílusát, színét vastagságát, hatókörét valamint a mintázat színét, esetleg stílusát.

Tabulátorok

A szöveg szimmetrikusan terjeszkedik. A tabulátorok típusai A tabulátorok segítségével a szövegrészeket (általában szavak) vízszintesen pozícionálhatjuk a bekezdéseken belül. Ezzel a több egymás utáni SPACE lenyomását (TILTOTT!) elkerülhetjük. Használatuk során tabulátorütközőket helyezünk el a bekezdésben, és a TAB gomb lenyomásával a kurzor az adott helyre „ugrik”. A tabulátorok főbb típusai: Balra Jobbra Középre Decimális A szöveg jobbra terjeszkedik. A szöveg balra terjeszkedik. A szöveg szimmetrikusan terjeszkedik. 2000,558

A tabulátorok használata A tabulátorütközőket a vonalzón elhelyezhetjük kattintással, az ütköző kiválasztása után („vonalzók találkozása”). Vonszolással arrébb helyezhetjük őket, és a vonalzóról való lehúzással törölhetjük is azokat. Mindezeket a Kezdőlap/ Bekezdés / Tabulátorok… parancs segítségével is megtehetjük. Itt lehetőségünk van az adott ütközőtől balra kitöltést is beállítani (pl. pontsor).

Rajzok készítése

Az Beszúrás/ Alakzatok segítségével szövegünkbe egyedi rajzokat (pl Az Beszúrás/ Alakzatok segítségével szövegünkbe egyedi rajzokat (pl. logókat, ábrákat, stb.) készíthetünk, ezzel érdekesebbé tehetjük dokumentumainkat.

Műveletek Alakzat rajzolása Alakzat kijelölése Alakzat áthelyezése Eszköz felvétele  Kattintás vagy vonszolás (Shift segítségével szabályos alakzat rajzolható) Alakzat kijelölése Kattintás Több alakzat esetén Shift + kattintás vagy Kijelölő eszközzel „körbekerítés” Alakzat áthelyezése Kijelölés  Vonszolás Alakzat másolása Kijelölés  CTRL + Vonszolás Kijelölés  CTRL + C majd CTRL + V

Műveletek Alakzat törlése Alakzat méretezése Kijelölés  Delete Alakzat méretezése Kijelölés  Méretező fogantyúk vonszolása Kijelölés  Jobb gomb  Alakzat formázása…  Méret Alakzat tükrözése, forgatása Kijelölés  Rajzeszközök  Formátum/Elrendezés/Forgatás és tükrözés

Műveletek Alakzat formázása Alakzatok csoportba foglalása Kijelölés  Jobb gomb  Alakzat formázása…  Színek és vonalak Kijelölés  Rajeszközök/Formátum/Formázóeszközök használata Alakzatok csoportba foglalása Kijelölés  Jobb gomb  Csoportosítás  Csoportba foglalás Alakzatok sorrendjének megadása Kijelölés  Jobb gomb  Sorrend  Előrehozás, Hátraküldés, stb..

Objektumok a dokumentumban

Objektumok beszúrása Dokumentumainkat különböző objektumok (pl. kép, Clipart, szövegdoboz, Wordart) beszúrásával tovább színesíthetjük. Ehhez a kurzort oda állítjuk, ahová be akarjuk szúrni az objektumot, majd válasszuk a Beszúrás/Kép vagy Beszúrás/Clipart vagy Beszúrás / Wordart/ vagy a Beszúrás/ Alakzatok/Szövegdoboz parancsot. Clipart Szövegdoboz WordArt Kép

Képek A képeket beszúrhatjuk a beépített képgyűjteményből (Clipart) vagy fájlból (saját lépek) Clipart Fájlból

Szövegdoboz, WordArt Vakáció! A szövegdobozok segítségével készíthetünk pl. képfeliratokat. A WordArt segítségével „művészi” szövegeket készíthetünk. Jó kocsi! Vakáció!

Objektumok formázása A beszúrt objektumot formázhatjuk, ha jobb gombbal rájuk kattintunk és a Kép formázása… / Szövegdoboz formázása… / WordArt formázása… parancsot választjuk. A párbeszédpanelben lehetőségünk van keretezésükre, méretezésükre, a szöveg elé vagy mögé helyezésükre.

Táblázatok a dokumentumban

oszlop cella sor

Műveletek Táblázat beszúrása Sorok, oszlopok, cellák, táblázat kijelölése Sorok, oszlopok, cellák méretezése Sorok, oszlopok beszúrása ill. törlése Cellák egyesítése, felosztása Cellák szegélyezése ill. kitöltése

Szakaszjellemzők

Az oldal felépítése Szövegtükör Felső margó Bal margó Jobb margó Fejléc (élőfej) Bal margó Jobb margó Szövegtükör lábjegyzet Lábléc (élőláb) Alsó margó

Margók beállítása, fejléc és lábléc, hasábok A margót a Lap elrendezése/ Margók… paranccsal állíthatjuk be. A fejlécet és a láblécet a Beszúrás / Élőfej illetve Élőláb paranccsal írhatjuk be. Ide lehetőségünk van beírni a nevünket, a dokumentum címét, az oldalszámokat vagy az aktuális dátumot. Ez „együtt él” a dokumentummal, tehát pl. oldalak beszúrása esetén változik. A szöveg hasábokra tördelése a szöveg kijelölése után a Lap elrendezése / Hasábok paranccsal történik.

Margók Hasábok