Aszályok erőssége, gyakorisága, okozott kár-általános összefoglaló Készítette: Bellovits Klára
Az aszály definiálása Átmeneti vízhiányos állapot Nincs általánosan elfogadott meghatározás Megkülönböztetünk: Meteorológiai aszály Hidrológiai aszály Mezőgazdasági aszály Társadalmi-gazdasági aszály
Kialakulása Többféle módon is kialakulhat, számos tényező áll a hátterében – Főként a csapadékhiány alakítja ki Antropogén hatások – Megszokott csapadékmennyiség, rendkívül magas hőmérséklet-> nő a párolgás-> nő a talaj párolgási vesztesége
Gyakoriság, erősség Időszakosan a déli részeken normálisan is előforduló jelenség Európa legtöbb déli országában Az elmúlt tíz évben gyakoribbak, és jóval erősebbek az aszályok
Erősség: Aszályossági index mérsékelt aszály idején: 5-6 közepes aszály esetén:6-7 súlyos aszály esetén 7-8 rendkívül súlyos aszály esetén meghaladja a 8-at. Gyakoriság Tíz évből átlagosan négy aszályos év
Okozott károk Mezőgazdaság-> növényzet elpusztulása,talajerózió Erdő-> vízstressz->fertőzésekre fogékonyság Állattenyésztés-> takarmányhiány,hőség Vízminőségromlás-> szennyezőanyagok feldúsulása Élelmiszeripar-> nyersanyag hiány, éhínség Kereskedelem-> szállítás, dráguló élelmiszerárak Egészségügy-> szív-és érrendszeri, légzőszervi, allergiás megbetegedések Pozitív hatás
Védelem, alkalmazkodás Védelem: – Ésszerű vízgazdálkodás – Öntözéses gazdálkodás – Talajjavítás – Kettős célú víztározók – Vízelvezetés (csatornarendszerek) – Terület termőképességének figyelembevétele – Szárazságtűrő fajok termelése, támogatása – Víztározók vízkészletének figyelembevétele
Köszönöm a figyelmet!