A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás

A szél felszínformálása

I. A szél felszínformáló munkája A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak nevezzük (a görög Aiolosz szélisten nevéről). A szél felszínformáló tevékenységének feltételei: száraz vagy félszáraz klíma (kevés csapadék, szelek) gyér növényzet vagy növényzettelen felszín finomszemcsés törmelék (általában homok szemcseméretű)

A nagyobb szemcsék általában görgetve, a kisebbek ugráltatva, a legkisebbek pedig lebegtetve szállítódnak.

1. A szél pusztító tevékenysége a) Növényzettelen területeken: kifúvás (defláció): a szél a felszínen lévő kőzetszemcséket, homokot, port az eredeti helyéről eltávolítja. Eredménye: deflációs medencék, deflációs mélyedések, bennük a keményebb kőzetből visszamaradt tanúhegyek.

szélmarás (korrázió): a szél az általa szállított kőzet- illetve homokszemcsékkel a felszínt koptatja, csiszolja. Eredménye: kőgombák, ingókövek, kőpiramisok, szfinx sziklák.

Szélmarta szikla - Egyiptom

Kőgombák - Egyiptom, Fehér-sivatag

b) Félig kötött homokterületeken (nincs zárt növénytakaró) szélbarázdák, közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc.

A szél építő tevékenysége (eolikus akkumuláció) Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba felhalmozza.

a) Növényzettelen területeken: szabadon mozgó futóhomokformák: homoklepel: a csökkent energiájú szél a homok egy részét a felszínen lepelszerűen szétteríti homokfodrok: a szél és a homokfelszín közötti súrlódás következtében keletkezett hullámmozgás eredményei bálnahátbuckák: a szél irányában elhelyezkedő pajzs alakú buckák

barkánok: 100-200 méter hosszú, 3-15 méter magas homokformák, amelyek a legkisebb alakellenállást nyújtják a szélnek hosszanti dűnék: a leggyakoribb futóhomokformák, amelyek az uralkodó széliránnyal párhuzamosan alakultak ki (több száz métertől 100-200km hosszúságig terjedhetnek, 50-100 méter körüli a magasságuk) keresztirányú dűnék: az uralkodó szélirányra merőleges formák, a barkánok oldalirányú összekapcsolódásával jönnek létre.

A szél építő tevékenysége: barkánok, dűnék

Barkánok Peruban

Homokdűnék - Namib-sivatag

b) növényzettel félig kötött homokterületek formái: parabolabuckák: gyakran aszimmetrikus formák, száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak) garmadák: a szélbarázdából kifújt homok felhalmozódási formái parti dűnék: lapos, homokos tengerparton a parttal párhuzamos, a szélirányra merőleges, szél építette homokvonulatok

Parabolabuckák

A felszín alatti vizek felszínformálása: Karsztosodás

A karsztvíz a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit), a gipsz és kősó repedéshálózatába kerülő csapadékvíz. A karsztvíz tehát a résvizek egyik, kőzetminőséghez kötött típusa.

Karsztosodás: A mészkő a karsztvíz hatására oldódik  karsztosodás  karsztos formák. A karsztos oldódás: CO2 + H2O  H2CO3 (szénsav) CaCO3 + H2CO3  Ca(HCO3)2 mészkő + szénsav  kalcium-hidrokarbonát

Karsztvíz vízzáró réteg

Karsztos formák 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás Cseppkő (álló, fekvő, oszlop)

Karsztjelenségek / karsztformák cseppkő barlang karsztforrás töbör v. dolina víznyelő barlangi patak