Deviáns viselkedésformák Magyarországon Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet

A deviáns viselkedés kialakulásának szociálpszichológiai magyarázatai Rámutatnak a szocializáció szerepére, ami kétféle értelemben is hozzájárulhat az egyén deviánssá válásához. A személyiségfejlődés folyamatában a gyermekkorban fellépő rendellenességek, felnőtt korban a személyiség működésének zavaraihoz vezetnek. A társadalmi tanulási folyamatban az egyén normaszegő viselkedésmintát sajátít el.

Cohen bűnöző szubkultúra elmélete A fiatalkorú galerikben való részvétel pszichés indítékai a „hivatalos” társadalomban való beilleszkedés nehézségeiből és a galerikben kapott elismerésekből, és az ennek alapján kialakult önbecsülésből származik.

Sutherland elmélet A bűnözővé válás egy társadalmi tanulási folyamat eredménye, amely más személyekkel folytatott interakció és kommunikáció folyamatában, elsősorban intim személyi kapcsolatban zajlik. Ennek során az egyén elsajátítja a bűncselekmények elkövetésének technikáját, valamint megváltoztatja a korábbi attitűdjeinek, motivációinak, racionális megfontolásának irányultságát.

Minősítési vagy stigmatizációs elmélet: Differenciális asszociáció: Az egyén számára több pszichés és másfajta előny származik a törvénysértő, mint a törvénytisztelő helyzetdefiníciókból. Minősítési vagy stigmatizációs elmélet: Az egyén nem attól válik deviánssá, hogy normaszegő módon viselkedik, hanem attól, hogy a környezete őt deviánsnak minősíti. A társadalom által visszatükrözött kép hatására az egyén önképe is megváltozik, és megkezdődik a személyiség átalakulása.

Elkezd úgy gondolkozni önmagával kapcsolatban, ahogyan azt a környezet sugallja, a megváltozott énkép hatására identitása is deviánssá válhat. A megbélyegzés rendszerint együtt jár a kirekesztéssel, az egyén ilyenkor kiszakad a régi társas kapcsolatok köréből és olyan csoportok felé orientálódik, amelyek minősítése az övéhez hasonló, elfogadják és egyenrangú félként kezelik.

Deviáns Karrier A kirekesztést követően végbemenő folyamat. Ennek során nem csak a deviáns viselkedés technikáját tanulja meg az egyén, hanem a deviancia lényegét képező viselkedés módjait, stílusjegyeit is. A deviáns viselkedés kialakulását követően az egyén nagyon nehezen téríthető vissza a konform életútra.

Deviáns viselkedésformák Bűnözés Öngyilkosság Alkoholizmus és drogfüggőség Lelki betegségek

1. Bűnözés Jellemzése: Ismerté vált bűncselekmények száma Ismerté vált elkövetők száma Nem tartalmazza a látens bűnözést

Bűnözés a magyar történelemben I. 1949-1952: A bűnözési hajlandóság megnövekedett, ami főként az eltorzult politikai rendszer következménye (szabotálás, fekete vágás). 1956 után:Az elitéltek száma visszaesett és a nyolcvanas évek végéig viszonylag lassú ütemben nőtt, ami az életviszonyok átalakulásával és jogszabályi változásokkal magyarázható (ittas vezetés, garázdaság).

Bűnözés a magyar történelemben II. 1980-1990: Az elkövetett bűncselekmények száma gyorsan nőtt (vagyon elleni bűncselekmény). A bűnözés elsősorban a fiatal felnőtt férfiak devianciája, az elkövetők és az elitéltek száma a leghátrányosabb helyzetű rétegekben (alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében) a legmagasabb.

Öngyilkosság I. 1860-as években a gyors ütemű iparosodás és kapitalizálódás időszakában indult meg egy növekedési folyamat. A világválság idején és a II. világháborúban a lassú növekedést hirtelen emelkedés váltotta fel. 1953-ban jelentős visszaesés volt tapasztalható. 1956 után újabb fellendülés és az öngyilkosok száma csak a rendszerváltást követő években kezdett el csökkenni.

Öngyilkosság II. Demográfiai különbségek: A nemek szerinti megoszlás hosszú évek óta állandóságot mutat, az öngyilkosok több, mint kétharmada férfi. Az életkor növekedésével egyre gyakoribb, de főleg 60 év alatt. Magasabb az öngyilkosok aránya az egyedül élők körében.

Öngyilkosság III. 2. Területi különbség: A falvakban az utóbbi években megnőtt az öngyilkosok aránya, ami a falusi népesség elöregedésével magyarázható 3. Társadalmi rétegek szerinti megoszlás: Minél alacsonyabb státuszú, rosszabb társadalmi helyzetű csoportot vizsgálunk, annál nagyobb öngyilkossági gyakorisági mutatókat kapunk.

Alkoholizmus és drogfogyasztás I. 1987-ben 11.7 literrel érte el az egy főre jutó tiszta alkohol fogyasztás a csúcsot Magyarországon, azóta kis mértékben, de évről-évre csökken. Következmény: Májzsugorodásban elhunytak száma nő Elsősorban a férfiakra jellemző deviancia

Alkoholizmus és drogfogyasztás II. Pszichoaktív szerek: dohányzás, nyugtató – és altató szerek, kábítószer 16 éves középiskolások 10%-a próbált már valamilyen drogot. A bűnelkövető fiatalok 40%-a élt már kábítószerrel.

Lelki betegségek A felnőtt népesség 20-25 %-nál kimutatható a neurózis enyhébb vagy súlyosabb foka. A lelki betegségek főként az 50-60 év körüli nőket sújtja. A gondozóintézetekben magasabb arányban képviseltetik magukat a szellemi foglalkozásúak.

Deviáns viselkedés okai - Kulturális hagyományok Hátrányos helyzet Társadalmi megbecsülés Politikai változások Környezeti hatások