A metonímia szóképek gyakorlása

A metonímia (gör.: névcsere) szókép, amely a névátvitelen alapszik: a név térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel. Egymáshoz viszonylag közel álló fogalmakat sűrít egy névbe. A köznyelvben is gyakran alkalmazzuk. Fajtái: térbeli időbeli anyag ok-okozat Alfajai: szinekdoché metalepszis

Térbeli kapcsolat alapján: a City tiltakozik a lisszaboni szerződés módosítása ellen (a brit pénzügyi körök tiltakoznak a lisszaboni szerződés módosítása ellen) a Kreml felfüggesztette a tárgyalásokat (Oroszország kormánya felfüggesztette a tárgyalásokat)

ötös asztal fizet (az ötös asztalnál ülő vendégek fizetnek) Tisztelt ház! (Tisztelt országgyűlés!) Osztály vigyázz! (a tanulók)

Időbeli kapcsolat alapján A XIX. század nagyot alkotott. (A XIX. századi emberek nagyot alkottak) „Völgyben ül a gyáva kor” (elbújnak a mai emberek) (Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala) - Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, (Ady Endre: Új vizeken járok) (A Holnap hőse jelentése itt: a jövő eseményeinek hőse)

Anyagbeli kapcsolat alapján acélt ragad (kardot ragad) Nincs egy vasam sem. (Nincs egy fillérem sem) betört az üveg (betört az ablak) „Kukoricza Jancsit célozza vasával.” (Petőfi: János vitéz) (kardjával)

Ok-okozati kapcsolat alapján - jó tollú író (jól dolgozó író) ügyfélszolgálati dolgozók egymásnak: ott jön megint egy probléma (ott jön megint – egy panaszos ügyfél) - Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga; (Arany János: Toldi I.) (hűvöset adó árnyékban.)

„Ötszáz halál megyen háta után ennek” (Ötszáz bátor vitéz) (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem) „Mért fáj neked az égő élet?” (Mért fáj neked az égő búza) (Ady Endre: A grófi szérűn)

Rész-egész viszony alapján (synecdoche) Debrecen nyert három-kettővel. (A debreceni labdarúgócsapat nyert három-kettővel.) - fejszével esett neki az erdőnek (fejszével esett neki a fának) - négy éhes szájat kell etetnem (négy éhes gyereket kell eltartanom) Elvontabb kapcsolat alapján (metalepszis) Mennem kell, hogy holnap aranyat leljek. (Mennem kell lefeküdni, hogy holnap korán tudjak kelni)

„Oroszország a tankok mellett hackerekkel is támadja Grúziát. Oroszország - metonímia „Az pincér asztalt bont. asztalt - metonímia ‰Vasra verték a gonosztevőt. vasra - metonímia ‰Jókait olvasok. Jókait - metonímia A szalmakrumpli kezd türelmetlen lenni. szalmakrumpli - metonímia Tiszteld az ősz hajat! ősz - metonímia A sonkás szendvics kér még egy kávét. sonkás szendvics - metonímia

Szükségünk van néhány erős kézre. kéz – metonímia (szinekdoché) „ Nagy fej a haverod! fej- metonímia(szinekdoché) „ „ Rengeteg éhes szájat meg kell etetni. száj – metonímia (szinekdoché) „ Ennyi gyors láb még nem volt az olimpián. láb – metonímia (szinekdoché) Csak néhány kéz marad a sok ezerből, aki segít neked.

„ „A város peremén, mint lucskos szalma, hull a lámpafény, kissé odább a sarkon reszket egy zörgő kabát, egy ember, üldögél” (József Attila: Téli éjszaka) zörgő kabát - metonímia mint - hasonlat galambősz metafora Az iskola elment kirándulni, és csak pár nap múlva jönnek haza. iskola – metonímia (szinekdoché)

„Éjjel szelíden csőszködött a hold.” csőszködött – megszemélyesítés „A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg” langy sötétség – szinesztézia sípcsont, tökfej metaforák „Itthon vagyunk; pata és a küllő a tanyaház előtt megállnak.” pata és a küllő – metonímia (szinekdoché) Hollywood újabb szenzációs alkotása Hollywood (az amerikai filmipar)-metonímia

„Előtte sivár halom mered, Két szeméből a bánat ered.” bánat – metonímia (ok-okozat) „Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor. Ha akkor sem jő, búzaaratáskor, ha akkor sem jő, szilvaaratáskor.” metonímia (idő) „Tegnap este jöttem meg a csatából, Leesett a vas a lovam lábáról.” vas - metonímia (anyag) „ömlik a vér száján és orrán a vadnak” vadnak - metonímia (szinekdoché)

„Már búcsúzott az élet, eltávozott a szerelem, fáradt sugár mosolygott a gyér, pirosló levelen” (Kosztolányi Dezső: „Egy nyári dél álma”) megszemélyesítés „Hálót fon az est, a nagy barna pók” (Juhász Gyula: „Tiszai csönd”) megszemélyesítés, szinesztézia „Milyen szépen lépegetnek itt, a fejünkön áthajló fűzfák szellős alagútján.” (Németh László: „Égető Eszter”) szellős alagútján - metafora „Vígan élem világom, Ne ítélj meg, virágom!” virágom - metafora

Jó bőr a csaj! bőr – metonímia (szinekdoché) „lila dalra kelt egy nyakkendő” lila dal – szinesztézia „Hanem, amint anyját hozta fel végtére, Követ hengerített a fiú szívére.” követ hengerített – metafora „Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka” mint – hasonlat „Csomókban hull már a napfény s arany medveként nyalja a tüzes pocsolyákat” megszemélyesítés, -ként : hasonlat

…de amennyi itt a rossz nyelv, százan is kinyújtják lapátnak, hogy a mások becsületét hordják el rajta. (Mikszáth Kálmán: A néhai bárány) nyelv – metonímia „Pajkos gyermek a sors, csak úgy játszik véle.” gyermek a sors – metafora „Kip-kop, zene az élet, muzsika, láng ég a fákon, a bokor zöld oltár.” metaforák Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. metafora

„Férfikor jön az ifjúságra, életed gyümölcsös ága” metafora „Megbú a fázós kis meleg, vadgesztenyék gyertyái fénylenek.” megszemélyesítés, metafora    „ Szeme, mint az acél, a szikrát úgy hányja, Ütni készül ökle csontos buzogánya;” hasonlat, metafora