Biokémia Fontolva haladóknak

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Advertisements

A fehérjék.
BIOGÉN ELEMEK, A VÍZ BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
Szénhidrátok.
Zöldségfélék.
Táplálékok, tápanyagok
Lipidek – zsírszerű anyagok
SZÉNHIDRÁTOK.
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Mik azok a fehérjék? A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. Ezek kialakításában 20 féle aminosav vesz részt.
Szénhidrátok (Szacharidok).
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Szerves kémia Szacharidok.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
TÁPLÁLKOZÁS.
A takarmányok zsírtartalma
Nukleotidok, nukleinsavak
Szénhidrátok.
Lipidek szerkezete és funkciója
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Észterek.
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
Az intermedier anyagcsere alapjai.
Nukleotidok.
Egészségügyi Mérnököknek 2010
A szénhidrátok.
A lipidek.
A víz.
Nukleotid típusú vegyületek
A biogén elemek.
NUKLEINSAVAK MBI®.
SZÉNHIDRÁTOK.
Aminosavak és fehérjék
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
Szénhidrátok Dolce vita……….
Mi és emésztőnedveink
Takarmányok zsírtartalma
Egyed alatti szerveződési szintek
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Takarmányok zsírtartalma
Tápanyagaink.
Lipidek.
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
TÁPLÁLOKOK, TÁPANYAGOK
A HELYES TÁPLÁLKOZÁS MIT, MIKOR, MENNYIT.
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Fontosabb diszacharidok, poliszacharidok. Monoszacharidok összefoglalás.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia Fontolva haladóknak
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
AZ ÉLET MOLEKULÁI.
melléklet: Észterek1 diasor
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
22. lecke A szénhidrátok.
A nukleinsavak szerkezete
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szénvegyületek
Az élő szervezet építőkövei: biogén molekulák
Biológiai makromolekulák
Foszfolipidek 1. foszfogliceridek: Kolin 1.
Szénhidrátok 6CO2 + 6H2O + energy C6H12O6 + 6O2 Definíció Körforgalmuk
Takarmányok zsírtartalma
Nitrogénmentes kivonható anyagok
Nukleotidok.
Előadás másolata:

Biokémia Fontolva haladóknak

Biogén elemek csoportosítása Biogén elemek: az élőlények felépítésében és működésében részt vevő kémiai elemek elsődleges biogén elemek a sejt tömegének 99 %-át teszik ki C, H, O, N, P, S másodlagos biogén elemek a sejt tömegének 0,005-1 %-át adják Na, K, Ca, Mg, Fe, Cl mikroelemek, nyomelemek néhány ezrelékét adják Cu, I, Co, Zn, Mo, Mn, B stb.

Monoszacharidok Tulajdonságok: édes, vízben jól oldódó gyümölcs, nektár – csalogató vérben, háncsszövetben szállítható Csoportosítás: 1. Szénatom-szám szerint - 3 szénatomosak - trióz - 5 szénatomosak – pentóz - 6 szénatomosak - hexóz (pl. glükóz, fruktóz) 2. Szerkezet szerint - egyes láncú formája igen ritka, mert így instabil, - gyűrűs szerkezet igen stabil! 3. Funkciós csoport szerint - aldóz - ketóz

Triózok – glicerin oxidációs termékei Köztestermékek

Pentózok Ribóz, dezoxiribóz RNS, DNS alkotók Gyakori foszforsavas észterei

Hexózok

Hexózok A fotoszintézis terméke Belőle poliszacharidok Az emberi sejtek tápláléka (vércukor) Oldott állapotban 2 forma, mely egymásba átalakul 1% mindig lánc 99% gyűrűs Gyűrű – 1. és 5. C között éterkötés Aldehid csoportból OH lesz – glükozidos OH ! Glükozidos OH axiális – α glükóz Glükozidos OH ekvatoriális – β glükóz

Diszacharidok (maltóz, cellobióz!) Két egyszerű cukor összekapcsolódásával, víz kilépéssel alakul ki a diszacharid (kondenzáció, hidrolízis) 1. és 4. C között glükozid kötés Édes, vízben oldható

Poliszacharidok 10-nél több monoszaharidból polikondenzációval Vízben nem oldódnak Funkciós csoportjaik le vannak kötve – gyűrűben, egymással , H-híddal Stabilak Nem édesek Általános szerepük az élővilágban: szerkezeti anyagok, energiaraktárak 1. Cellulóz: növényi sejtfal 2. Keményítő: növények tartalék tápanyaga. 3. Glikogén: állati szervezet szénhidrát raktára (máj, izom)

Csoportosítás Monomerek fajtája a, α glükóz – keményítő, glikogén b, β glükóz – cellulóz Kapcsolódás módja a, 1.-4. C – amilóz, cellulóz b, 1.-4. C + 1.-6. C – amilopektin, glikogén (elágazás)

Keményítő Keverék, pontos összegképlete nincs Ideális tartalék tápanyag – szemcséi nem növelik a sejt ozmótikus szívóerejét Korlátlan ideig, mennyiségben raktározható A gyűrűk síkja szöget zár be H-kötések stabilizlják Spirálok (hélix) között kis kapcsolódási hajlam Szemcse porlik, bontható

Cellulóz Növényi vázanyag – sejtfal Csak egyes gombák, baktériumok, egysejtűek képesek bontani (szimbiózis ezekkel!)

Több ezer egyenes elágazásmentes szál Ezekből lemezek, rétegek, kötegek Nincs reakcióképes oldallánca, eleme (H-hidak molekulán, láncon belül, láncok között) Térszerkezete szabályos, maximális rendezettség Nagyon stabil Papír, vatta, pamut…

Lipidek Jellemzők Heterogén csoport Közös tulajdonság az oldhatóság: apoláros oldószerben (benzol, éter, kloroform..) Sok C-H kötés, sok „-CH2-” csoport Hidrofób – víztől elkülönül Jellegzetességüket a kapcsolódó oldalláncok adják

I. Neutrális zsírok Glicerin – háromértékű alkohol zsírsavak – nagy szénláncú zsírsavak Észterei Kondenzáció - H2O hidrolízis +H2O

Biológiai szerep Tartalék tápanyag -Nem fajspecifikus! -H-ek nagy száma miatt sok E nyerhető belőle (1g zsír kb. 40kJ, 1g cukor kb. 20kJ) -Elsősorban állati, emberi raktározás (bőralja...) (növények keményítőt, kivéve olajos magvak napraforgó, oliva, repce, tökmag, szója, len…)

Baj: avasodás – telítetlen kötésnél megköti a levegő O2-t (mag nem hosszú életű) II. Hőszigetelő zsír rossz hővezető bálna, delfin, fóka… III. Mechanikai védelem ujjbegy, vese…. IV. Oldószer Zsírban oldódó vitaminok (D,E,K,A) sokáig raktározódnak (E,K,A – karotinoid)

II. Foszfatidok, foszfolipidek Glicerin+ 2 zsírsav és 1 foszforsav észterei Alapvegyület: foszfatidsav

Amfipatikus – kettős karakterű anyagok Poláros fej 2 apoláros farok

Biológiai szerep Határhártyák létrehozása stabil állapot a gömb, mindig „magával” kapcsolódik Biológiai membrán alapja Sejthártya!

III. Szteroidok Alapváz Különféle oldalláncok kapcsolódhatnak

Biológiai szerep Sejthártya alkotók Koleszterin – fokozza a mb. stabilitását Vitaminok Koleszterinből több lépésben D vitamin Epesav – emulgeáló szer, lipáz aktíváló koleszterinből a máj termeli (Oldatban tartja a koleszterint is. Ha mennyisége csökken – koleszterin kiválás – epekő) Hormonok

IV. Karotinoidok Izoprénszármazékok Színanyagok – karotin, xantofill (karotin oxidált változata) - Vitaminok E, K ,A (hámvédő) - Látóbíbor – rodopszin (karotinszármazék) Színes Gerjeszthető, fényelnyelésre képes Konjugált kettőskötés rendszer miatt!