Mi és emésztőnedveink

Az előadások a következő témára: "Mi és emésztőnedveink"— Előadás másolata:

1 Mi és emésztőnedveink
Édes vagy keserű.. Mi és emésztőnedveink

2 Emésztés Olyan kémiai folyamat, melynek során megfelelő enzimek hatására a szerves makromolekulák alkotó monomerjeikre bomlanak. A szabad monomerek a sejtek számára már felvehető méretű vegyületek. Ezek a sejtek közvetlen tápanyagai.

3 Előbél emésztőenzimei
Szájüreg: nyálamiláz – alfa-amiláz szénhidrátbontás részleges semleges kémhatás(pH7) A keményítőt és glikogént ( poliszacharidok) bontását kezdi meg.

4 Előbél emésztőenzimjei
Gyomor: Pepszinogén( inaktív előanyag)+sósav=pepszin - polipeptideket bontja oligopeptidekre Részleges a fehérjebontás. savas kémhatás (pH1-2) A táplálékkal lenyelt alfa-amiláz a savas kémhatásnál hatástalanná válik.

5 Hasnyálmirigy-pancreas
Endokrin és exokrin működés Exokrin- külső elválasztású sejtek- hasnyál Kémhatás- lúgos Endokrin- hormonokat termel ( inzulin, glukagon)

6 Középbél-hasnyálmirigy
Kémhatás:lúgos lipáz ami a zsírokat zsírsavra és glicerinre bontja ; nukleáz ami a nukleinsavakat nukleotidokká bontja ; tripszin ami a oligopeptideket(fehérjéket) bontja peptidekké ; hasnyál-amiláz ami a poli- és az oligoszacharidokat(cukrokat Pl: keményítő) diszacharidokká(maltóz) bontja Nem fejezi be az emésztést.

7 Középbél:máj A máj az epét termeli és a zsírok diszpergálásában(emulgeálás) fontos. Kémhatás: lúgos Májepe-epevezeték-epehólyag-hólyagepe ( töményebb) Összetétele: epesavas sók Epefesték koleszterin Az epében nincs enzim, de az epesavas sók kisebb cseppekre bontják a zsírokat, olajokat. Igy könnyebb emészteni.

8 Középbél-bélnedv A vékonybél saját emésztőnedve a bélnedv.
A bélbolyhok tövében csöves és bogyós mirigyek termelik. Kémhatás: lúgos

9 Középbél: bélnedv Kémhatás: lúgos lipáz zsírbontó
nukleáz nukleinsavbontó erepszin ami a tripszin termékét (dipeptid) monopeptiddé (aminosav) bontja Maltáz, laktáz, szacharáz ami a hasnyál- amiláz termékét (diszacharid) monoszachariddá (glükóz v. szőlőcukor) bontja.

10 Utóbél Már csak mértékű felszívódás történik, főleg víz és kisebb ionoknak, mert a célja a széklet kialakítása mind tartalmában, mind formájában. A székletre a vékonybélben beleömlött epének van nagy szerepe, színben. Emésztés lényegében nincs, bélnedve nincs, csak K és B vitamin termelés.

11 Utóbél Itt zajló folyamatokban fontos: bélbaktériumok
Csecsemőben: nincs Szerzett bélflóra Szimbionta baktériumok pl. Escherichia coli, lactobacillus, Enterobacter Növényi rostokat, egyéb szerves vegyületeket bontják= bélgáz Egyéb feladat: vitamint termelnek- B, K vitamin

12 szénhidrát fehérje zsírok nukleinsavak szájüreg Alfa-amiláz Részleges semleges - Gyomor Pepszin savas Középbél Máj Hasnyál bélnedv Maltáz, szacharáz laktáz Tripszin erepszin Epe Lipáz Nukleáz Utóbél

13 A felszívódás aminosav Aktív transzporttal 95-98% Zsírok Passzív transzporttal 95% szénhidrátok Bélhámsejtbe aktív transzporttal Vérbe diffúzióval nukleinsavak Alkotórészeik szerint Pentóz aktiv tr. Nukleotidbázisok passzív transzport Vitaminok Jelentős része a vékonybélben szívódik fel. A szerves és szervetlen anyagok felszívódásának fő területe: vékonybél Bélbolyhok 200m2, ezeken mikrobolyhok, felszínük felszívó csillós hengerhám. Májkapuéren keresztül a májba kerül