1

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter - a Kormány által meghatározottak szerint - mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) létesít és működtet.

környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR): az  Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) részét képező szakrendszer-modulok által közösen használt alapadatok regisztrációs rendszere, amely meghatározott adatokat, továbbá az  OKIR-ral kapcsolatos környezetvédelmi adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges meghatalmazásokat tartalmazza;

KAR adatszolgáltatás: az  alapadatoknak a  környezeti alapnyilvántartás részére történő bejelentése egyedi környezetvédelmi azonosító adatok létrehozása, azok módosítása, valamint a  meghatalmazott regisztrációja céljából; környezetvédelmi objektum: olyan terület, helyhez kötött létesítmény, tárgy, építmény, engedély-, bejelentés-, vagy nyilvántartásba vétel-köteles tevékenység végzésének helye, amellyel az e rendeletben felsorolt szervek környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárást folytatnak le, vagy amellyel kapcsolatban az  ügyfél környezetvédelmi adatszolgáltatást teljesít;

Környezeti alapnyilvántartás (ami nem változik) Környezetvédelmi ügyfelek (KÜJ) és Környezetvédelmi területek (KTJ) nyilvántartása Új KÜJ, KTJ igényeket, valamint a meglévő KÜJ, KTJ-adataiban létrejött változásokhoz továbbra is a KAR adatlap csomagot kell küldeni. (KÜJ-A és KÜJ-B lap) (Hatóságok saját hatáskörben továbbra is hozhatnak létre KÜJ, KTJ azonosítókat)

KAR adatlap csomag változásai: Borító lap - Címzett. Címzettek a következő hatóságok lehetnek: Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Területi illetékességű Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség és a Vízvédelmi szervek BM-Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

KAR adatlap csomag változásai: KÜJ lap (KÜJ-A: 6. ponttól csak természetes személy tölti ki. Természetes személy adatok a Hivatali kapus meghatalmazás ellenőrzéshez szükséges adatokkal bővültek) Természetes személynek önmaga részére nem kell maghatalmazást beadnia, a KÜJ-A lapon a szükséges adatokat be kell írni.

Ha az adatszolgáltatásra kötelezett magánszemély, a „MEGH lap” kitöltése akkor nem kell, ha az adatszolgáltatásra kötelezett és a beküldő személye megegyezik. Ebben az esetben a magánszemély / adatszolgáltató „KÜJ lapon” feltüntetett adatai alapján történik a beadott adatszolgáltatások ügyfélkapus jogosultság ellenőrzése (viszontazonosítása). Ezért nagyon fontos, hogy a természetes személy esetén a „KÜJ-A lapon” feltüntetett adatok megegyezzenek az ügyfélkapus regisztrációnál megadottakkal.

Jogosultság igazolása KAR MEGH adatlap beküldése: benyújtó regisztrálja magát az OKIR-ban, mint a szervezet nevében környezetvédelmi adatszolgáltatást benyújtó természetes személy. - ha az adatszolgáltatásra kötelezett egy szervezet vagy, - ha az adatszolgáltatásra kötelezett egy magánszemély, de más természetes személyt kíván megbízni adatszolgáltatásai benyújtásával. A MEGH lapon az adatszolgáltató székhely címét kell beírni!! Ehhez ügyfélkapu regisztráció szükséges.

A meghatalmazás lapo(ka)t a meghatalmazónak minden esetben nyomtatni kell és hiteles módon (szervezet esetében cégszerű) aláírással kell ellátni. A meghatalmazás adatlapját aláírást követően elektronikus másolatban (szkennelt pdf vagy képformátum) a KAR adatszolgáltatás mellékleteként kell benyújtani. Erre az ÁNYK „Adatok” menüpont alatti „Csatolmányok kezelése” funkciót kell használni.

Az ügyfélnek (meghatalmazónak), valamint a meghatalmazottnak a meghatalmazás aláírt, papír alapú példányát meg kell őriznie. A meghatalmazó – az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény és a 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet szerinti – közigazgatási használatra alkalmas elektronikus aláírásával az adott szervezet valamennyi meghatalmazása beküldhető csatolmányként, és az ilyen aláírással érkező adatszolgáltatásokat a környezetvédelmi hatóság cégszerű aláírással ellátott dokumentumokkal egyenértékűnek fogja tekinteni.

OKIR adatszolgáltatások benyújtása (ÁNYK) a http://edktvf.zoldhatosag.hu honlapon az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer címre kattintva az OKIR honlapján az Elektronikus űrlapok fejezet alatt van az ÁNYK-kitöltő program és az űrlapok. Az űrlapokat kitöltik, és elektronikus dokumentumok csatolhatók (pl. MEGH, vagy a meghatalmazás visszavonására szolgáló MVV lapok) ÁNYK funkció segítségével beküldés ügyfélkapun. OKIR adatszolgáltatások befogadása

OKIR adatszolgáltatások befogadása A feltöltött KR dokumentum OKIR ügyfélkapus postaládájába kerül - érkeztetési számot kap, a központi rendszer értesítőüzenetet küld. a befogadott adatszolgáltatások teljes adattartalma betöltésre kerül az OKIR adatbázisába. Központi automatikus ellenőrzések végrehajtása. Meghatalmazás ellenőrzés. Automatikus szervezethez rendelés, KÜJ, KTJ érvényesség ellenőrzés

OKIR adatszolgáltatások automatikus feldolgozása Szakmai automatikus ellenőrzések végrehajtása Adatszolgáltatás típus függő speciális ellenőrzések végrehajtása az automatikus ellenőrzések kritikus hibát találnak, akkor a feldolgozás leáll. A feltárt hibákról az ügyfél tételes értesítést kap az ügyfélkapun keresztül. Kritikus hibás adatszolgáltatás nem minősül befogadottnak. Ügyfél javítást követően ismételten be tudja adni az adatlap csomagot.

Amennyiben az automatikus ellenőrzések nem tártak fel kritikus hibát, akkor a befogadás tényéről a rendszer értesítést küld ügyfélkapun keresztül OKIR adatszolgáltatások ügyintézése A sikeresen befogadott adatszolgáltatások kerülnek ügyintézésre. Az ügyintézők a rendelkezésre álló információk alapján elfogadják vagy szakmai hibásnak minősítik az adatszolgáltatást.

a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet Adatszolgáltatás: a  nyilvántartásban szereplő adatok meghatározott részének hozzáférhetővé tétele és átadása az adatkezelésre jogosult hatóságnak vagy szervezetnek; Adatszolgáltatásra kötelezett: a hulladéktermelő, a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő; Anyagmérleg: a  gyártási vagy kezelési folyamatba belépő anyagfajták mennyiségének és az  abból kilépő anyagfajták mennyiségének összevetésére alkalmas adatot tartalmazó, a  nyilvántartás részét képező ábra vagy táblázat; Nyilvántartás: a  Ht.-ben meghatározott hulladékgazdálkodási tevékenység végzésével kapcsolatban keletkező adatok e rendeletben meghatározott módon történő megőrzése, rögzítése.

A nyilvántartásra vonatkozó szabályok A  hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője a  tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról a telephelyen nyilvántartást vezet. A  nyilvántartásból az  adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető, és a  hatósági ellenőrzéskor a  telephelyi hulladékforgalom tételesen nyomon követhető. A telephelyi nyilvántartás tartalmának ismertetése későbbi diákon történik.

A telephelyi nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a hulladékká vált gépjárművekről, b) az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, c) a csomagolásról és a  csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, d) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről,

e) a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló kormányrendeletben; valamint f) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a  91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: EPRTR rendelet) meghatározott hulladékfajtára vonatkozó adatot is.

Ha a hulladékot Magyarország területére külföldről hozzák be, a hulladékról a hulladék első belföldi átvevője vezet nyilvántartást. A  hulladéktermelő a  nyilvántartást hulladéktípusonként és technológiánként vezeti. Ha a környezeti hatásvizsgálati és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2.  mellékletében meghatározott egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységhez kapcsolódik a  hulladéktermelő tevékenysége akkor még anyagmérleg alapján is nyilvántartást vezet.

A hulladéktermelő a nyilvántartásába - a  nem veszélyes hulladék képződésére vonatkozó napi adatokat heti rendszerességgel írja be. - a veszélyes hulladékra vonatkozó adatokról, és a 314/2005. Korm. rendeletben meghatározott egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek végzése során képződő hulladékra vonatkozó adatokat naponta. A közvetítő a közvetített hulladékra vonatkozó adatokat heti rendszerességgel nyilvántartásba veszi. A gyűjtő a hulladékról naprakészen vezet nyilvántartást. A kereskedő és a hulladékkezelő a hulladékról naprakészen vezet nyilvántartást

A  szállító nem veszélyes hulladék esetén fuvarokmányt a szállítás megkezdésének időrendje szerint rendezve 5 évig, veszélyes hulladék esetén a fuvarokmányt és szállítási lapot a szállítás megkezdésének időrendje szerint rendezve 10 évig megőrzi. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény hatálya alá tartozó termékdíj köteles termékekből képződött hulladékról a  közvetítő, a  kereskedő és a  hulladékkezelő elkülönítetten vezet nyilvántartást. A  termékdíjköteles termékekből képződött hulladék nyilvántartásban történő elkülönítését a  környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott hulladék környezetvédelmi termékdíj kód (HKT kód) alá történő besorolás szerint is teljesíteni kell.

A Termékdíjköteles termékből képződő hulladék környezetvédelmi termékdíj kódjai (HKT kódok) A 7 számjegyű HKT kód felépítése: pozíció 1 - a belföldön keletkező és belföldön kezelt hulladék esetén 2 - a belföldön keletkező, de külföldön kezelt hulladék esetén 9 - a belföldön keletkező és belföldön, valamint külföldön kezelt hulladék összesen (1+2) 3 - országon kívül keletkező, de belföldön kezelt hulladék esetén 2-4. pozíció: 900 - hulladékkezelés esetén (belső technikai kód) 010 - visszavett hulladék mennyisége összesen (011+012)

011 - lakosságtól visszavett hulladék mennyisége esetén 012 - nem lakosságtól visszavett hulladék mennyisége esetén 100 - begyűjtött hulladék mennyisége esetén (101+102) 101 - lakossági szelektív hulladékgyűjtésből begyűjtött hulladék mennyisége esetén 102 - nem lakossági szelektív hulladékgyűjtésből begyűjtött hulladék mennyisége esetén 200 - készletezett hulladék mennyisége esetén 300 - előkezelt hulladék mennyisége esetén 310 - előkezelt (válogatás) hulladék mennyisége esetén 320 - előkezelt (bontás) hulladék mennyisége esetén

400 - összes hasznosított hulladék mennyisége esetén 410 - anyagában hasznosított hulladék mennyisége esetén 411 - biológiai úton anyagában hasznosított hulladék mennyisége esetén 412 - újrafeldolgozással anyagában hasznosított hulladék mennyisége esetén 413 - visszanyeréssel alapanyaggá átalakított, anyagában hasznosított hulladék mennyisége esetén 414 - egyéb, anyagában hasznosított hulladék mennyisége esetén 420 - energetikai úton hasznosított hulladék mennyisége esetén 421 - hulladékégetőben energetikai hasznosítással történő elégetés esetén 422 - energia visszanyerés esetén

430 - más módon hasznosított hulladék mennyisége esetén 500 - ártalmatlanított hulladék mennyisége esetén 510 - elégetéssel ártalmatlanított hulladék mennyisége esetén 520 - lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége esetén 530 - más kémiai, biológiai, fizikai eljárással ártalmatlanított hulladék mennyisége esetén 5-7. pozíció:101-109- elektromos, elektronikai berendezés hulladéka a KT kód első három karaktere szerint 200 - gumiabroncs hulladéka 4** ** a csomagolószer katalógus CsK kódjának 2-3. karakterei szerint 501, 502 - akkumulátor hulladéka a KT kód első három karaktere szerint 600 - kenőolaj hulladéka

Az adatszolgáltatási kötelezettség: Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok Az adatszolgáltatási kötelezettség: - hulladéktermelő esetében a feltételek teljesülésével, - hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén a  hulladékgazdálkodási engedély jogerőre emelkedésével, vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén a nyilvántartásba vétellel keletkezik. Az adatszolgáltatásra kötelezett a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a  telephelye szerint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek a bejelentést megküldi.

A  kötelezettség bejelentését – a  környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint – kell teljesíteni. Az  adatszolgáltatást a  hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a  telephelyén képződött valamennyi hulladékról. A  hulladéktermelőnek  ha a  telephelyén a  tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége: a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pont kivételével – a 2000 kg-ot, c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja akkor HIR főlapot és HIR-ÉV lapot is küld.

Ha a  tárgyévben a  képződött hulladék mennyisége a  hulladéktermelő telephelyén nem éri el a  fent meghatározott mennyiséget, az  adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak HIR főlapot  kell küldeni. A  nevelési-oktatási intézménynek a  területén kialakított átvételi helyen átvett papírhulladék után nem kell adatszolgáltatást teljesítenie. Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot.

Az adatszolgáltatást a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti. Adatszolgáltatási kötelezettségét a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő a nem veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről évente a  tárgyévet követő év március 1. napjáig (HIR főlap HIR-ÉV-2, HIR-ÉV-3) lap kitöltésével valamint - a veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig (HIR-NÉ-főlap, HIR-NÉ-2, HIR-NÉ-3) lapok kitöltésével szolgáltat adatot.

A hulladékkezelő HIR főlapot küld, ha kezelést a telephelyén a tárgyévben nem folytatott. A  negyedéves adatszolgáltatásra kötelezett a  HIR-NÉ-főlapot küld, ha a telephelyén a tárgynegyedévben hulladékot nem vett át, illetve kezelést a telephelyen a tárgynegyedévben nem folytatott.

A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban lerakott hulladék összetételének bejelentésére szolgáló adatlapot a HIR-ÉV-4 lapot a hulladéklerakó üzemeltetője küldi be valamint Az EPRTR rendelet szerinti kötelezett a HIR-ÉV-EPRTR lapot küldi be. Az  adatszolgáltatásra kötelezett a közölt adatok teljes körűségéért, az  adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint saját nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival valóegyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.

Ha az  OKIR részét képező, beépített automatikus ellenőrzési rendszer jelzése szerint, az  adatszolgáltatásra kötelezett által megküldött adat – az  adatlap kitöltésére vonatkozó követelmények alapján – tartalmilag feldolgozható, az adatszolgáltatást befogadottnak kell tekinteni. Ha az ellenőrzési rendszer az  adatszolgáltatásra kötelezett által megküldött adat tartalmának ellenőrzése során hibát tár fel, arról az adatszolgáltató részére értesítést küld.

A felügyelőség a) az éves adatszolgáltatásra kötelezettek befogadott adatait minden év legkésőbb július 31-ig, b) a negyedéves adatszolgáltatásra kötelezettek befogadott adatait a tárgynegyedévet követő 30. munkanapig feldolgozza és szakmailag ellenőrzi. Ha a  felügyelőség a  szakmai ellenőrzés során megfelelőnek találja, az adatszolgáltatást teljesítettnek tekinti. Ha a felügyelőség a szakmai ellenőrzés során hibát tár fel, az ügyfelet erről haladéktalanul értesíti.

A hatósági ellenőrzés során az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartási dokumentációt, a hulladék szállítója a fuvarokmányt és veszélyes hulladék szállítása esetén a szállítási lapot a felügyelőség képviselőjének átadja. Ha az  adatszolgáltatásra kötelezett az  adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartást elektronikus úton vezeti, akkor az  adatszolgáltatás alapjául szolgáló elektronikus nyilvántartást a  felügyelőség számára hozzáférhetővé teszi.

A  2014. negyedik negyedévére vonatkozó negyedéves adatszolgáltatás határideje: 2015. február 15. Önellenőrzés esetén legkésőbb 2015.  március 1-ig legfeljebb egyszer módosítható, ha a  környezetvédelmi hatóság az  adatszolgáltatásra kötelezettel szemben hibás adatszolgáltatás miatt még nem indított hivatalból eljárást. A  hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. Rendelet hatályát vesztette.

Köszönöm az eddigi figyelmet Folytatás : EHIR előadás