Táplálkozási alapfogalmak

Táplálkozás: Táplálékok: Magában foglalja a táplálék elfogyasztását, az ezzel kapcsolatos pszichés jelenségeket, a tápanyagok emésztését, felszívódását, transzportját, sejt szintű hasznosulását, a felesleges anyagcsere végtermékek eltávolítását. Táplálékok: nyers élelmiszer (eredeti állapotában fogyasztható, pl. gyümölcsök, tej stb.) élelmiszer nyersanyag (élelmiszer előállítására alkalmas nyersanyag, pl. tej, hús, gabonafélék, víz stb.) feldolgozott élelmiszer (élelmiszeripari műveletekkel hozzák fogyasztásra alkalmas állapotba, pl. kenyér, konzervek, üdítő italok stb.) étel (konyhatechnikai műveletekkel teszik közvetlenül fogyasztásra alkalmassá, pl. levesek, főzelékek stb.)

Az elfogyasztott ételek fedezik: Tápanyag: A szervezet felépítésében résztvevő, hasznosítható anyagok (fehérjék, szénhidrátok, rostok, zsírok, ásványi anyagok, vitaminok stb.) Az elfogyasztott ételek fedezik: a növekedés a mozgás, fizikai aktivitás a létfenntartás szükségletét

A táplálkozás fontos szerepet játszik továbbá: az ember egészségi állapotában (pl. szív és érrendszeri megbetegedések) társadalmi vonatkozásokban (élelmezés) a szociológiai viszonyokban (szegénység) pszichés, hangulati elemek kialakításában (alkohol, ünnepi ebéd stb.)

Magyarországi életkilátások: férfiak: 68 év; nők: 77 év Az emberek életkilátásai jelentősen javultak az elmúlt évtizedekben: A század elejére jellemző betegségeket (TBC, angolkór, alultápláltság) leküzdöttük, de újabbak (szív és érrendszeri megbetegedések, rák, allergia, fogszuvasodás, idegrendszeri problémák) léptek, melyek kialakulásában a táplálkozásnak komoly szerepet (mintegy 30%) tulajdonítanak. Magyarországi életkilátások: férfiak: 68 év; nők: 77 év

Főbb halálozási okok a múlt század elején és napjainkban (%)

Az életkilátásokat befolyásoló egyéb tényezők: Régiónként, városonként lényeges eltérések az országos átlagtól (2003) pl. Zalaszentgróton 150%-os elhalálozás, Veszprémben 70%; Nógrád megye 110%, Fejér megye 89% a hátrányos kistérségekben rosszabbak az életkilátások (gyakoribb a dohányzás és nagyobb az alkoholfogyasztás) Esélyesebbek az iskolázott és aktívan dolgozó emberek A környezet „tisztasága” (Budapesten a daganatos elhalálozások aránya magas) Táplálkozás, anyagi helyzet

A közép-kelet európai egészség paradox Egészségi állapotunk és életkilátásaink rosszabbak, mint ami a gazdasági helyzetünkből adódna. Életkilátás: osztrák férfi: 76 év, magyar férfi: 68 év, osztrák nő: 82 év, magyar nő: 77 év Az 1960-as években életkilátásaink még jobbak volta, mint számos Ny-európai ország lakosságának. Nem magyarázható genetikai okokkal. Részben magyarázható elszegényedéssel, önkárosító magatartásformákkal (dohányzás, alkohol, drog stb.) egészségtelen táplálkozással. Ha valaki látja az élete értelmét, akkor ez testi és lelki védőfaktor.

„A krónikus stressz az egészségromlás valamennyi formájának meghatározó összetevője, a civilizált világ legpusztítóbb gyilkosa” (Kopp Mária)

Lehetőségek A stressz csökkentése normális társadalmi értékrend lelki béke kiszámíthatóbb viszonyok a kiszolgáltatottság és ellenségeskedés csökkentése a munkahelyi légkör javítása társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése szolidaritás kicsiben és nagyban Egészséges életmód táplálkozás káros szenvedélyek rendszeres mozgás Korrekt tájékoztatás, kampányok Szűrővizsgálatok, a mainál sokkal jobb egészségügy Gazdasági háttér, szociális védőháló, pénz stb.

mértékletesség!!!!!!!!!!! Általános törekvés: Csökkenteni kell a zsír, az energia, a hús, a cukor, a só, és az alkohol fogyasztását Növelni kell a keményítő, a növényi fehérje és a rost felvételt Csak annyit enni, amennyi fedezi a szükségletet (mozgás, fizikai aktivitás) mértékletesség!!!!!!!!!!!

A táplálkozási szokások átalakulóban vannak: a magyar ember általában konzervatív (igényli a többfogásos, levest is tartalmazó étkezést) a „gyors éttermek” nálunk is felértékelődnek (hamburger, szendvicsek stb.) nem az egyes ételek, hanem a nap során elfogyasztott ételek italok összes mennyisége a fontos (nem elég, hogy a napi étrendbe beiktatunk egy kis korpás kenyeret, narancslevet…….) előfordul, hogy gazdagságunk alultápláltságot eredményez (csipszen, müzliszeleten, kólán élő gyerekek)

Homeosztázis: homeosztázis = állandóság az embert és a magasabb rendű állatokat jellemzi a belső állandóság (vér, extracelluláris folyadék, hőmérséklet stb.) térfenntartásának képessége A szükségletet meghaladó táplálék felvételekor a szervezet tartalékolni, raktározni képes, átmeneti hiányos időszakokban a szervezet ezekhez a raktárakhoz nyúl (energia – zsírdepó; Ca – csontszövet zsírban oldódó vitaminok stb.) Bizonyos táplálóanyagokból (vízben oldódó vitaminok, fehérjék stb.) raktározási képesség limitált a homeosztázis fenntartásának képessége az életkor előrehaladtával csökken (pl. Ca hasznosítás, oszteoporózis)

Adaptációs képesség: az ember szervezete alkalmazkodni képes a táplálék összetételének változásához ha csökken a Ca-felvétel, javul a hasznosulása, csökken a vesén a kiválasztás ha sósat eszünk (Na), vazopresszin szekretálódik, csökken a vizeletürítés, nő a szomjúságérzet, a folyadékfelvétel az adaptációs képesség korlátozott, ha ezt meghaladja a hiány, akkor az adott tápanyagra jellemző hiánytünetek jelentkeznek

A testszövetek lebontása és újjáépítése: minden szövetünket folyamatosan lebontjuk és felépítjük ez vonatkozik a csontokra, a zsír és fehérje szövetekre egyaránt Pl. a vörösvértestek 90-120 napig élnek, naponta 1%-ukat szintetizáljuk újra, kb. 3 hónap alatt cserélődik le a teljes állomány a lebontott szövetek építőanyagait a szervezet újra felhasználja felhasználás Ca ürítés felhasználás, hőleadás Ca felvétel zsírdepók pl. csontok energia felvétel

Egyensúly a táplálkozásban: egyensúly = ha a szervezet által felhasznált mennyiség megegyezik az elfogyasztottal a N-tartalmú anyagok esetében N-mérlegről beszélünk (pozitív N mérleg: ha a felvett N több, mint az ürített N pl. kisgyerek; N egyensúly, ha a kettő megegyezik, felnőttek; negatív, ha az ürített mennyiség a több, idős emberek)