JÜDISCHES MUSEUM BERLIN

Berlini Zsidóság Első autentikus bizonyítékok 1295-ből Első közösség:1671 Weimari Köztársaság:1918-ban szociáldemokrata kormányzatában több zsidó töltött be fontos politikai hivatalt pl.: Walter Rathenau Tudomány és kultúra: Max Reinhardt,Bertold Brecht,Friedrich Hollander, Otto Klemperer, Hans Eisler és Arnold Schöneberg, az irodalomban Alfred Döblin, Kurt Tucholsky és Arnold Zweig, a tudomány terén Albert Einstein, Max Born és Fritz Haber, akik túlnyomórészt asszimilálódott zsidók voltak.

Az 1920-as években a kelet-európai zsidók újabb bevándorlási hulláma indult meg. A berlini zsidó közösség: tag város lakosságának 4,3%-a

A megfosztás A nemzetiszocialisták 1933-as hatalomra kerülése Az első antiszemita intézkedés még 1933-ban a zsidó üzletek bojkottjára való felszólítás volt. A zsidókat fokozatosan kizárták a közszférából, nem űzhették tovább szakmájukat, és minden tulajdonukból kifosztották őket ban a zsidó alkalmazottak egyharmada és a munkásoknak mintegy fele volt munka nélkül.

1938 novemberében a „kristály éjszakán” („Reichspogromnacht”) a berlini zsinagógákat felégették (pl.: a Fasanen utcai zsinagógát is), üzleteket romboltak szét, kb. 10 ezer zsidót tartóztattak le, közülük sokat megöltek ban még kb. 80 ezer zsidó élt Berlinben

1941_minden hat évesnél idősebb zsidónak a nyilvánosság előtt sárga csillagot kell viselnie. _első deportálások A zsidó tulajdont kisajátították, és német „árja” kézbe került. Több mint 55 ezer zsidót szállítottak Lodz, Riga, Varsó és más városok gettóiba _a sachsenhauseni, az auschwitzi és a thresienstadti koncentrációs táborokba.

A legtöbb deportáltat megölték júniusában Berlint hivatalosan „zsidómentessé” nyilvánították.

Emlékezés 1988-ban építészeti tervpályázat Berlin Zsidó Múzeum bővítésére (eredeti: 1933) Városi zsidó közösség bemutatására Daniel Libeskind nyerte

Daniel Libeskind

Az épület Berlin Múzeum barokk épületének bővítménye megközelítése is azon keresztül, egy föld alatti alagúton lehetséges

Fő gondolatok 1. Berlin történetét lehetetlen megérteni a berlini zsidóság a város életében játszott hatalmas intellektuális és kulturális szerepének megértése nélkül.

2. Holocaust fizikai és szellemi jelentésének szükségszerű bevonása Berlin városának emlékezetébe és lelkiismeretébe.

3. Berlin és Európa jövője csak a zsidó élet hiányának, a helyébe lépő űr jelenvalóságának felismerésével és elfogadásával képzelhető el.

Három egymást keresztező irányra szerveződik. 1. zsákutcába: a Holocaust múzeumba torkollik. 2. száműzetésben, emigrációban élő zsidóságot reprezentáló külső kertbe 3. Berlin- és a Zsidó Múzeum kiállító-szintjére vezet.

Tapasztalat Tereit végigjárva_ érzékeljük azok hiánya, akiknek csak a neve maradt fönn. Az új épület térszín alatt kapcsolódik a meglévő Berlin múzeumhoz, a két épület integritása így megmarad.

Libeskind: “Az épület egy nem látható, nem létező középpont köré szerveződik. Ez a "nem látható" az azóta fizikailag megsemmisült berlini zsidó örökség egykori gazdagsága.,,

AZ ŰR_ a három irányt egy központi, "üres" tengely szeli át - egy megközelíthetetlen tér. HÍD_Ezt az űrt a múzeum különböző részeit összekötő hidak szelik át FALAK_ Berlinből deportált, elpusztított zsidó polgárainak nevei borítják.